Varga Mihály azt mondja, nem a bankárok lobbistája, azok „máshol ülnek”. A nemzetgazdasági miniszter szerint az alapszámlaügy technikai vita, nem romlott meg a viszonya Rogán Antallal. Bár jó a munkakapcsolata Csányi Sándorral is, úgy véli: a bankok nem tettek szinte semmit a devizahitelesek problémájának megoldására. Varga Mihály azt is elmagyarázza, miért repült el személyesen az IMF washingtoni gyűlésére, és mit gondol a Mol–INA-ügyről.
Jó az, ha szembemenetel Orbán Viktor miniszterelnökkel?
Ritkán szoktam szembemenetelni. Kormánytag vagyok, a kormánydöntéseket hajtom végre. Mire gondolnak?
A miniszterelnök havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételről beszélt a múlt héten a közrádióban, és a Fidesz-frakció is, Ön, illetve a tárcája viszont banki alapszámláról. Ez nem ugyanaz.
Ugyanaz az irány, ugyanaz a cél.
Akkor Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető nem elég tájékozott?
De, Rogán Antal is jól tájékozott, ismerem a véleményét, frakciótag is vagyok, nincs véleménykülönbség. Azt mondjuk – amit a visegrádi frakcióülés megerősített –, hogy havi két alkalommal ingyenessé kell tenni a készpénzfelvételt. Úgy látom viszont, célszerű, ha mérlegeljük a megvalósítás formáját. Az Európai Unió ajánlásában is megfogalmazott alapszámla kötelező bevezetésével is elérhető az a cél, amit frakció kitűzött. Ez a megoldás egyszerűbben vezethető be, ráadásul védi az ügyfeleket. Ugyanis hiába ingyenes a készpénzfelvétel, ha ezt a bank pillanatokon belül átterheli számlavezetési díjon keresztül az ügyfélre. Örülhetek annak, ha ingyenesen veszek ki pénzt, de közben a bank duplájára emeli a számlám díját? Nem. Továbbá érdemes azt is mérlegelnünk, hogy nemcsak számlánk fut a bankban, és időnként hitelt veszünk fel, hanem megtakarítók, betétesek is vagyunk. Márpedig a betéti kamatok szintjét meghatározza a bank működési költsége, és a bankot terhelő közterhek mértéke. Olyan megoldásokat kell találnunk, amikor a bank működőképes marad, a betéti kamatok szintje ösztönzi a megtakarításokat, a hitelezést nem drágítják felesleges költségekkel, ugyanakkor ingyenessé tudjuk tenni a készpénzfelvételt is.
Ez az érvelés a Bankszövetség érveléséhez hasonlít, miközben Rogán Antal érvrendszerében nem találkozunk ilyennel.
Nincs így, de miniszterként a pénzintézeti rendszer működőképességéért is felelős vagyok. Szeretném, ha még nagyobb számban jönnének létre munkahelyek. Ehhez szükség van megtakarításokra, vállalati hitelekre, beruházásokra.
Ön a „bülbülszavú” bankárok, a bankok lobbistája a kormányban?
A bankok lobbistái a Bankszövetségben és máshol ülnek. Az NGM javaslatára több olyan döntést is hozott a kormány, amely a bankok rovására az ügyfeleket támogatta. Világossá tettük, hogy az emberek oldalán állunk. A pénzintézetek ügyfelei mindig rosszabb induló pozícióban vannak, mint a bankok. A nemzetgazdasági minisztérium célja, hogy az ügyfelek kiszolgáltatottsága csökkenjen. Júliusban olyan módosításokat fogadtunk el, amelyek költségvetési egyenleget javítottak, ennek legkevésbé a bankok örültek.
Az alapszámlát választani kell. A Fidesz-frakció szerint az érintettek négyötöde nem is tudna élni az ingyenes készpénzfelvétellel.
Ez tévedés. Miért ne lehetne minden embernek ingyenes készpénzfelvételt nyújtó alapszámlája? Az ügyfél dönthet. Lássunk reálisan! Minden harmadik ember készpénzben veszi fel a fizetését, mert nincs bankszámlája. Kormányzati cél az is, hogy a készpénzforgalmat a feketegazdaság visszaszorításáért próbáljuk korlátozni, ezért javasoljuk ingyenessé tenni a kártyás fizetést. Ezzel összhangban kell a készpénzfelvétel ingyenességét bizonyos összeghatárig megteremteni. Az NGM alapszámla javaslata ennek a lehetőségét megnyitja.
Napirenden van még az NGM-javaslat? Rogán Antal azt nyilatkozta, hogy a Fidesz-frakció hétfőn benyújtja a parlamentnek a maga tervezetét.
Tekintettel arra, hogy kormánydöntés még nem volt ez ügyben, létező javaslat.
Megromlott a kapcsolatuk Rogán Antallal?
Nem tudok róla. Miért akarnak egy alapvetően technikai kérdésben személyes konfliktust láttatni? Fontos kérdésekkel foglalkozunk, olyanokkal, amelyek az emberek mindennapjait egyszerűbbé teszik. Miért kellene, hogy mindenben egyetértsünk? Az élet hoz ügyeket, van, amiben azonosak a nézeteink, és vannak vitáink is. A fémkereskedelmi törvény ügyében nagyon jól együtt tudtunk működni, kitűnő volt az összhang, szerintem a költségvetésnél is így lesz. A készpénzfelvétel pedig ingyenes lesz.
Ha a bankokról van szó, akkor az a szereposztás, hogy Varga Mihály a „jó fiú”, Rogán Antal a „rossz fiú”?
Ez nem színház, vagy szerepjáték. Frakcióvezető úrral jó munkakapcsolatban vagyunk, egyeztetünk költségvetési és adóügyekben is. Most kezdődik a parlamenti vita, heteken keresztül kell együtt dolgoznunk. A Fidesz-frakció komoly segítséget ad az NGM munkájához is...
Azért a devizahitelek ügyében is úgy tűnt, hogy Ön a tárgyalások híve, Rogán Antal az ultimátumoké és a diktátumoké?
Van, amikor tárgyalni kell, és van, amikor már nem szabad tárgyalni, hanem döntést kell hozni. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy várni kell...
November elseje a bankoknak adott ultimátum határnapja.
A bankok, ahogy látom, túlságosan sokat nem tettek eddig az ügyfelek érdekében. Bár banki ügyfélsegítő programok működnek most is, de nem látom, hogy tömegesen kezdeményeznék a pénzintézetek a hitelszerződések módosítását annak érdekében, hogy az ügyfél törleszteni tudjon. Ennél sokkal többet kellene csinálni! Még az árfolyamrés ügyében hozott Kúria-döntést sem vezették át a szerződéseken.
Két héttel november elseje előtt semmilyen megoldási javaslatot nem tettek le az Ön asztalára?
Megoldást most az ügyfelek asztalára, és nem a kormányéra kell letenni. Csalódás, ahogy a bankok ehhez a problémához hozzáállnak. Nem látjuk az elszántságot, hogy házon belül tényleg meg akarnák oldani ezt a problémát.
Azt mondják, hogy a kormány nélkül nem megy.
A devizahitel-szerződések tömeges megkötése ment a kormány nélkül is. A probléma kezelése már nem megy?
Úgy érzi, hogy a hátralévő két hétben ez már nem is fog változni? A bankok passzív rezisztenciába vonultak?
Nem fogalmaztunk meg sok elvárást. Arra kértük a bankokat, hogy vezessék ki a devizaalapú lakáscélú jelzáloghiteleket, és tegyék ezt úgy, hogy a forinthitelesek ne járjanak rosszabbul. Számunkra minden megoldás elfogadható, ami ennek a két szempontnak eleget tesz.
Rogán Antal azt mondta a visegrádi frakcióülés után, hogy a havi törlesztő-részleteknek 17-20 százalékkal kell csökkennie a devizahiteleseknél.
Ez az a pont, amikor még a forintalapú hitellel rendelkezőnél nem jár jobban a devizában eladósodott ügyfél, ám utóbbi törlesztő-részlete érezhetően csökken. Szeptember elején született meg Visegrádon a frakciódöntés, a miniszterelnök ezt megerősítette a parlamentben, miszerint a kormány haladékot ad november elsejéig a bankoknak.
Ultimátumot...
Haladékot. Eltelt másfél hónap, és úgy látom, a bankok azon túl, hogy közölték, a devizahiteles problémát a kormány nélkül nem tudják megoldani, semmilyen érdemi lépést nem tettek. Rugalmasak voltunk, nem mondtuk meg például, milyen időhatáron belül kell a devizahiteles terméket kivezetni. A Bankszövetség erre sem adott eddig érdemi javaslatot, az időhatárokat kívánják minél messzebb kitolni. Természetesen abban vagyunk érdekeltek, hogy a kivezetés minél hamarabb megtörténjen, és még inkább abban, hogy lezárjuk ezt a kérdést. Az ország deviza-kitettsége bár csökkent, de még mindig óriási. Amíg a piacok azt látják, hogy ez lezáratlan kérdés, amíg nem dől el valamilyen módon, milyen megoldás lesz, addig a legképtelenebb fantazmagóriáknak is hitelt adnak. November elejéig várunk, ha nem érkezik javaslat, a kormány pillanatokon belül be fogja nyújtani a saját megoldását.
Ez egy „kompromisszumos”, vagy a bankok számára sokkoló erejű megoldás lesz?
Optimista vagyok, várom a bankok javaslatát is.
Kérdezzük máshogy. Csányi Sándor OTP-elnök „az ország első számú uzsorása”? Lázár János szerint igen.
Büntetőjogi kategóriák megítélése nem az én feladatom, ez a magyar igazságszolgáltatásra tartozik.
A devizahitelezés azon módja, ahogyan azt az OTP tette, ezek szerint büntetőjogi kategória lenne?
Ilyen bírósági döntésről nem tudok. Devizahitelezés számtalan országban van, de persze ettől a termék még lehet rossz.
Csányi Sándor Önt a kormány „úriember” tagjai közé sorolta, amikor Lázár Jánossal nyilatkozat-csatát vívott.
Másokat is, rajtam kívül Fazekas Sándor, Pintér Sándor, Martonyi János miniszter urakat is, és Orbán Viktor miniszterelnököt. Csányi Sándorral normális munkakapcsolatom van, húsz éve ismerem. Gazdasági miniszterként nem is engedhetem meg magamnak, hogy az ország elsőszámú pénzintézetének az elnökével, és az ország legnagyobb vállalatának, a Molnak az alelnökével ne legyen kapcsolatom. Számos kérdést kulturált, higgadt módon kell megbeszélni, ehhez a normális kapcsolat elengedhetetlen. Ez Csányi Sándorral és másokkal is működik. Ha gazdasági növekedést szeretnénk, több beruházást, és kiszámítható gazdasági környezetet, akkor a magyar gazdaság szereplőivel egyeztetnem, beszélnem kell. Ettől még ne keverjük össze, kit milyen szempontok vezetnek, ki kit képvisel.
Mi a véleménye a Mol-INA ügyről?
A magyar kormány megfelelő időben és módon reagált a horvát kormány nyilatkozataira. Úgy ítéljük meg, egyre több nem jogállami keretbe illeszkedő eszközt alkalmaz a horvát fél azért, hogy a menedzsment jogokat, a kontrollt visszaszerezze az INA vezetésében. Miközben a Mol befektetett hárommilliárd eurót, a horvát kormány vállalásai nem, vagy csak részben teljesültek. Ezt nem lehet szó nélkül hagyni.
A konfliktus befolyásolja a gazdasági kapcsolatokat?
Horvátország fontos gazdasági partnerünk, évente több mint 300 ezer turista utazik a horvát tengerpartra. Mi pedig Horvátország nyolcadik legfontosabb kereskedelmi kapcsolata vagyunk. Közös érdekünk, hogy ez az ügy jogállami, kulturált keretek között rendeződjön. A horvát kormánynak nem szabad elfelejtkeznie arról, hogy a Mol nemcsak beruházott a horvát INA és horvát gazdaság növekedése érdekében. Segítette például a horvát termékek magyarországi terjesztését, hiszen saját hazai kútjainál is árulja ezeket, növelve a horvát exportot.
A konfliktus megoldása, hogy a Mol eladja a részvényeit?
Ez is egy megoldás. A magyar kormány ennek a vizsgálatára kérte a Mol menedzsmentjét.
És mit kezd a pénzzel a Mol? Alternatív befektetési formákat kellene a társaságnak találnia...
A Mol menedzsmentjének körültekintően kell megvizsgálnia a kérdést. Az első lépés azonban az, hogy az értékesítés milyen áron történhet meg, milyen potenciális vevő jöhet számításba.
Akkor is a Mol-részvények eladását szorgalmaznák, ha a horvát kormány nem tudná érvényesíteni elővásárlási jogát, és a vevő egy orosz cég lenne?
Közép-Európában túlságosan egymásra vagyunk utalva ahhoz, hogy ne számítson, egy szomszédos országban ki, mely cég jelenik meg komoly energetikai befektetőként. Mivel a magyar állam 25 százalékos részesedéssel bír a Molban, ezért a kormánynak is lehet véleménye ebben a kérdésben.
És az a véleménye, hogy inkább a horvátok, mintsem egy orosz befektető?
Nincs kifogásunk semmilyen nemzet befektetőivel szemben. Meg kell nézni, hogy a vásárlás milyen célból történik. Nem a tulajdonossal, hanem a szándékával lehet probléma.
Már Washingtonban lesz az IMF-közgyűlésen, amikor az interjú megjelenik. Miért utazik oda?
A magyar kormányt képviselem mint miniszter. Szívesen vennék részt a vasárnapi Budapest Maratonon mint amatőr futó, de nem tehetem. Magyarországot kell képviseljem Washingtonban. A közgyűlést tehették volna más időpontra…
Kormányzati retorika, hogy „elzavartuk az IMF-et”. Az IMF most ellenség vagy barát?
Válasszunk szét két dolgot. Magyarország tagja az egyik fontos nemzetközi intézménynek, a Nemzetközi Valutaalapnak. Fizetjük a tagdíjat, az elmúlt harminc év alatt nyolc alkalommal kaptunk ettől az intézménytől hitelt. Az IMF azonban időnként indokolatlan és szuverenitást megkérdőjelező módon avatkozik egy-egy ország gazdaságpolitikájába. A magyar kormány legutóbb kért egy biztonsági hálót, az IMF hitelt, pénzt szeretett volna adni azzal, hogy tegyük, amit ő javasol. Ezt elutasítottuk, a vita lezárult. Kiderült, hogy tényleg nem a pénzük kellett.
Tehát Ön nem IMF-ellenes.
Fontos nemzetközi intézménynek tartom. Viszont nehezen tudom elfogadni, hogy szerepkörén túllépve, harmincéves recept alapján próbál az IMF a világgazdaságban úgymond rendet tenni.
Az, hogy Washingtonba utazik, a kapcsolattartás nem jelzése annak, hogy valamikor a jövőben, a választások után még szükségünk lehet az IMF segítségére?
Nem. Egyszerűen ilyen fontos nemzetközi intézmény közgyűlésén – pláne résztulajdonosként – ott kell lenni.
Az nem kínos, hogy egy ilyen fontos státuszú intézmény azt mondja a 2014-es magyar kormányprognózisról, hogy nem 2 százalékos lesz a gazdasági növekedés, hanem 1,3?
Az IMF is tévedhet. Tévedtek a görögök esetén is: miközben tudták, hogy a görög kormány képtelen a tartozásait megfizetni, nem írták le az adósságot, hanem újabb hitelt adtak. Ebből van most kisebb botrány. Az IMF is hozhat rossz döntéseket, ezeket mindenkinek joga van bírálni.
Az IMF nem tud számolni?
Az IMF is tud számolni. Például szerintük is tartható a 3 százalékos hiánycél. Van néhány más dolog, amiben tévednek. Ott is emberek készítik a jelentéseket, és néha mellékalkulálnak, nem veszik például figyelembe, hogy a második félévben számos, a belső keresletet élénkítő intézkedést hoztunk, amely segíti a növekedést.
Csak Önök számolnak jól?
Lehetünk őszinték, néha az NGM is mellétrafálhat. Amikor egy ciprusi válság vagy éppen egy amerikai költségvetési probléma hat a világgazdaságra, természetesen változnak a kilátások. Sokat bírálnak bennünket, hogy év közben változik a költségvetés. De miért baj az, ha alkalmazkodunk a helyzethez? Ezt előnynek tekintem, rendelkezünk ezzel a képességgel. Előfordulhat, hogy amit egy évvel ezelőtt mondtunk az akkori feltételeknek megfelelően, később korrekcióra szorul. Az ötéves tervek kora lejárt.
Az elemző konszenzus szerint is túl magas a 2 százalékos növekedési becslés.
Sokféle becslés van. Volt olyan londoni elemző is, aki azt mondta, 2,6 százalékkal nő jövőre a magyar gazdaság. A jegybank például optimistább a kormány növekedési prognózisánál is.
Emlékszünk, Matolcsy György MNB elnök korábban 7-6-5 százalékos gazdasági növekedést jósolt. Meglehetősen optimistának bizonyult.
Én is optimista vagyok, ez persze nem jelenti azt, hogy a realitásérzékünket is el kell veszíteni. Azért ne felejtsék, volt már ilyen magas növekedés is.
Az inflációs célt illetően miért olyan pesszimista az NGM?
Realisták vagyunk. 2,4 százalékkal számolunk.
Miközben a rezsicsökkentés folytatódik. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy harmadik tíz százalékról is beszélt. Ez is tovább csökkenti az inflációt.
Nézzük meg, a piac hogyan viselkedik, a szereplők hogyan reagálnak a második rezsicsökkentésre. Most ennek az időszaka van.
Azt reálisnak tartaná, hogy a 2014-es választások előtt legyen még egy újabb 10 százalékos rezsicsökkentés?
El tudom képzelni. A szolgáltatók az osztalék-kifizetéseikben nem reagáltak a változásokra. Még látok tartalékot a rendszerben.
De a tavalyi osztalékot osztották ki, tavasszal.
Annak tudatában, hogy volt egy tízszázalékos rezsicsökkentés januárban.
Ha a rezsicsökkentés nem indukál alacsonyabb inflációt, akkor az ÁFA-csökkentés miért nem?
Ha lesz ÁFA-csökkentés.
Még nem dőlt el? Jövő héten benyújtják a javaslatot.
Folyik a kérdés szakmai vizsgálata. Nem szeretnénk olyan kormánydöntést hozni, mely helyből szembe megy EU-szabályokkal, és aztán kötelezettségszegési eljárást okoz. A 2014-es költségvetési tervezetet úgy terjesztettük be, hogy megvan rá a fedezet a tartalékokban. A kormány dönt erről, mielőtt beterjesztjük a jövő évi adótörvény-javaslatot.
A személyes véleménye?
Örülnék annak, ha a jövő pénteken már úgy adnánk be a parlamentnek az adótörvényeket, hogy pont van a kérdés végén, és csökkenne egyes húsfélék ÁFA-kulcsa. De nem vagyok jós, lehet, hogy csak a parlamenti vita során dől el a kérdés. Számunkra az a fontos, hogy ha csökkentjük az adót, az jelenjen meg az árakban is. Szempont a 2,9 százalékos államháztartási hiánycél tartása is 2014-ben.
Mennyibe kerül mindez? Mennyibe kerül a legkisebb lépés, egy szűk körű 9 százalékpontos ÁFA-kulcs csökkentés?
Tízmilliárdos nagyságrend a minimum. Kérdés, hogy milyen termékekről beszélünk, és azok a kedvezményes vagy a legkedvezményesebb körbe kerülnének-e.
Azt mondta a tartalékból fedeznék a kiesést. Csakhogy a Költségvetési Tanács már most is a tartalékok növelését szeretné elérni.
Nem a tartalékokon múlik, hogy egy kormány tartja-e a kijelölt hiánycélt. A Költségvetési Tanács két tételnél jelölt meg bizonytalanságot. A gyorsuló gazdasági növekedés mellett az ÁFA-bevételeknél pontosabban tudunk tervezni, ráadásul már joggal bízunk az online-pénztárgépek megjelenését követő gazdaságfehéredésben is. A 3000 milliárdos ÁFA-bevétel tartható lesz. A frekvenciagazdálkodásból remélt 125 milliárd körül látott még bizonytalanságot a Költségvetési Tanács. Mi a fejlesztési minisztériumtól kaptuk a bevételi becslést, hiszünk ebben, azt gondoljuk, hogy a társtárca alaposan megvizsgálta a kérdést.
Az ÁFA-csökkentés feltétele a luxusadó bevezetése?
Nem. A luxusadóból nem várható óriási bevétel, ez nem pótol semmit. Kicsit csökkentheti a hiányt, ami persze fontos a számunkra.
Lesz luxusadó?
Mutassanak nekem egy pénzügyminisztert, aki nem örül, ha több pénz folyik be a kasszába. Még nincs kormánydöntés. Ez sem egyszerű kérdés: újabb ÁFA-kulcsot nem tudunk bevezetni, és számos luxustermék nem esik a jövedéki adó hatálya alá sem.
Unortodox megoldás lesz?
Még vizsgáljuk a lehetőségeket, számos európai példa áll rendelkezésünkre. Szeretnénk 35 százalékos adót bevezetni egyes luxustermékekre. Ilyenek lehetnek az ékszerek, a szőrmebundák és a nagy értékű autók is, de más megoldás is elképzelhető. A kormány a jövő héten dönt az ügyben.
Reklámadó lesz?
Sem a jövő évi költségvetésben, sem a 2014-es adótörvény-javaslatban nincs ilyen tétel. Nem számolunk vele.
Megrémült a kormány a médiától, és rájött, hogy választások lesznek?
Ez nem szívbajos kormány! A terv még a levegőben van. A parlamentben 386 képviselő ül, bármelyik kezdeményezhet törvénymódosítást. Sokan élénken érdeklődnek a reklámadó iránt. De ismétlem, az NGM új adókat nem szeretne bevezetni 2014-ben. A reklámadóra sincs szüksége a költségvetésnek, a várható 8 milliárd nélkül is meglesz a 3 százalék alatti hiány.
Az idén is? Elszámolási vitáink lehetnek Brüsszellel, az Eurostattal néhány tételnél, nem mindegy hová könyvelnek.
Ez valóban befolyásolhatja a hiányszámunkat. Az Eurostat, a KSH, a jegybank és az NGM szakértői rendszeresen egyeztetnek. A takarékszövetkezeteknek juttatandó tőkeemelés elkönyvelése vagy az EU-támogatások esetén a visszatérítés elszámolása ilyen kérdések.
Ha Brüsszelben szigorúak lesznek, 3 százalék fölé kerülhetünk, azaz pengeélen táncolunk.
Kockázat mindig van, de eddig egy előre meghatározott pályán fut az államháztartás. Nem látok olyan mellékvágányt, amire most véletlenül félresiklana a vonatunk. A kormány elszánt, van bátorsága, teljesíthetőnek tartom a 3 százalékos hiánycélt az idén és 2014-ben is. A választások után sem kerülünk vissza a túlzott-deficit eljárás alá.
Az eredeti interjút az alábbi linken találja.
(Nol.hu)
