A növekedési hitelprogramok, a gazdaságfejlesztésre szánt uniós források tovább élénkítik a gazdaságot - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaságnak adott interjúban.
Milyen gazdaságpolitikára számíthatunk a következő négy évben, miután az előző ciklus igen akció dúsra sikeredett?
Tizenöt hónapja vettem át a nemzetgazdasági tárca irányítását. Azóta Magyarország kikerült az uniós túlzott-deficiteljárás alól, recesszióból növekedésre váltott a magyar gazdaság, és az utóbbi hónapokra sikerült elérni, hogy ez a bővülés ne egyszereplős legyen, vagyis ne csak a járműipari export húzza a gazdaságot, hanem a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatási szektor egyre több ága kapcsolódjon be. Hozzá kell tenni, hogy a tavalyi eredményekbe a mezőgazdaság teljesítménye is besegített, de olyan tudatos kormányzati döntések is támogatták a növekedést, mint a belső kereslet beindítása a rezsicsökkentés és a béremelések hatására. A 2018-ig terjedő ciklusban izgalmas kihívás előtt áll a magyar gazdaság, hiszen az elmúlt huszonöt év gazdaságpolitikai döntéseit kell újragondolni. Az olcsó munkaerőre és a technológiai know-how importjára épülő gazdaságpolitika lassan a múlté, hiszen a szomszédos országok is rendelkeznek azzal a szakképzett munkaerő-kapacitással, ami korábban komoly versenyelőnyt jelentett hazánknak. Emellett a magyar bérszínvonal is jelentősen emelkedett, a befektetők egy része ázsiai lehetőségek után nézett. A válság új szempontokat hozott elő, ami miatt nekünk is át kell értékelni korábbi programokat, a meglévő forrásainkat pedig hatékonyabban kell felhasználni. Olyan iparágakat fogunk támogatni, amelyek alkalmasak arra, hogy a hazai és az uniós források segítségével nagyobb hozzáadott értékű termékeket állítsanak elő. A sikerhez azokat a piaci réseket is meg kell találnunk, ahol a magyar fejlesztésű termékek a legjobban hasznosulnak. Prioritást élvez a járműgyártás és az ehhez kapcsolódó elektronikai ipar, a logisztikai szektor, egészségügy (gyógyszergyártás, orvosi műszergyártás), a helyi adottságokra épülő turisztika és élelmiszeripar fejlesztése.
A magyarországi üzleti hangulat most talán egy kiszámítható gazdaságpolitikára szomjazik a leginkább. Mire számíthatnak a magyar és a hazánkban tevékenykedő külföldi vállalatok?
A magyar gazdaság 2010 óta kiszámítható irányba halad, hiszen a ciklus elején megfogalmaztuk, hogy a stabilitás és a pénzügyi egyensúly megteremtése a legsürgetőbb feladat, majd a gazdasági növekedés beindítására koncentrálunk. Ennek eléréséhez munkahelyek kellenek, és olyan ipari aktivitás, ami magasabb hozzáadott érték előállítására képes. Bizonyos kormányzati intézkedések, mint például a különadók éppen ezt a célt szolgálták, vagyis hogy enyhüljön az ország negatív kockázati megítélése, három százalék alatt legyen a hiány, és csökkenő pályán az államadósság. Sokan nem rejtették véka alá véleményüket, amikor a bankadót és a különadókat bevezettük, ugyanakkor ma már mindenki profitál a költségvetés és a makrogazdaság egészségesebb helyzetéből. Példaként említem, hogy volt olyan időszak évekkel ezelőtt, amikor 1500 forintra csökkent az OTP részvények árfolyama, és ezzel felvásárlási célponttá vált a bank, nem a működése, hanem az országkockázat megugrása miatt. Úgy érzem, hogy a telekommunikációs szektorban, a banki és a kiskereskedelmi ágazatban is egyre többen megértették ezeknek az intézkedésnek a lényegét.
A vállalatvezetők úgy tűnik megbékéltek az ideiglenesnek szánt különadókkal, ma már leginkább azért izgulnak, hogy év közben ne kelljen a könyveiket módosítgatni, egyes kormányzati jogszabály-változások miatt...
A válság idején a külső hatások is erőteljesen alakítják a folyamatokat. 2011-13 között sokakat késztetett reagálásra a visszatérő recesszió. Az energikus törvényhozás részben ennek is volt köszönhető. A pénzügyi egyensúly azonban jelentőset javult, a GDP-arányos adósságráta drámai növekedése megállt, sőt kismértékben csökkent is. Az adósságszint évközi hullámzásából nem kell messzemenő következtetéseket levonni.
Ahogy a gazdasági növekedés szerkezetében is lehetnek nehézségek, mivel kisebb túlzással az autóipar és alágazatai, illetve az uniós támogatás lehívása fűti a bővülést. Ez jól látszik a konvergencia programban, amikor is az uniós támogatási ciklus kifutása után 2016-ban megtorpan a növekedés. Nem hiányoznak Önnek a külföldi befektetők?
Szerencsére a makrogazdasági számok ma már mást mutatnak. 2013 óta a gazdaság szerkezete egyre egészségesebb. Az ágazatok döntő többsége növelni tudta teljesítményét. Az első negyedévi 3,5 %-os GDP-emelkedéssel a magyar növekedés negyedéves alapon a leggyorsabb, éves alapon a harmadik az unió 28 tagországában. A konvergencia programban konzervatív számokkal kalkuláltunk, egyfajta kivetítést készítettünk a következő három évre. Abban bízom, hogy a növekedési hitelprogramok és a gazdaságfejlesztésre szánt uniós források tovább élénkítik a gazdaságot. Ami a külföldi befektetőket illeti, az érdeklődésük folyamatosan növekszik Magyarország iránt. Éppen a múlt pénteken jöttek ki a legújabb adatok, még soha nem nőttek egyik év első negyedévéről a másikra ekkorát, 22 százalékot a beruházások. Persze ebben benne vannak a magyar adatok is, de szép számmal jönnek a külföldiek is. A gazdasági növekedésünk kétötöde a külföldi befektetők aktivitásának köszönhető. Óvatosabbak lettek a befektetők, és napjainkban pillanatnyi, vagy éppen átmeneti állapotok is befolyásolják a magatartásukat. Elég csak az ukrán-orosz konfliktusra gondolni, bár ebből szerencsésen jöttünk ki, hiszen az ottani kötvénypiacokról kivont tőke egy része Közép-Kelet Európában landol, ami segíti az olcsóbb magyar adósságfinanszírozást is. Arra törekszünk, hogy a potenciális növekedés magasabb legyen, folytatódjon a duális szakképzés kibővítése, miközben igyekszünk a gazdaság igényeire reagálni, ennek érdekében a kamarákkal is szorosabb együttműködésre törekszünk.
A következő években az EU-s pénzek fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, hatékonyságban ugyanakkor keveset hoz, ha betonba öntik…
A 2007-2013-as időszak forrásairól nem a jelenlegi kormány döntött, nem tudtuk érdemben befolyásolni a pénz felhasználását. Azt azonban el tudtuk érni, hogy ne ragadjanak be források és a lehető legtöbb pénzt lehívjuk. A következő, 2014-2020-as költségvetési ciklusban rendelkezésre álló források 60 százalékát költjük gazdaságfejlesztésre. Az előző hétéves időszakban erre a célra csak 16 százalék jutott. A gazdasági operatív programban mintegy 2800 milliárd forintot, a területi operatív programban további 1400 milliárd forintot költünk gazdaságfejlesztési projektekre a következő hét évben. Ha ezeket az összegeket többszörös hozzáadott értéket adó beruházásokra fordítjuk, akkor bár kevesebb lesz a díszburkolat, a diszkó lámpa és a kutya wellness jellegű költés az országban, de több munkahelyet hozunk létre, és a gazdasági növekedésnek is egészségesebb lesz a szerkezete.
Ehhez azonban az kell, hogy ezek az összegek meg is érkezzenek. Mikor sikerülhet zöldágra vergődni Brüsszellel az uniós támogatásokkal kapcsolatos vitában, legfőképpen az irányító hatóságok minisztériumokba integrálásának témakörével?
Jelenleg az átszervezések akkreditációs időszaka zajlik Brüsszelben. Két fronton zajlanak az egyeztetések, egyrészt április végéig kellett leadnia a magyar kormánynak a partnerségi megállapodást. Az értékelés során az Európai Bizottság megjegyzéseket fűzött a dokumentációhoz. Hamarosan lezárulnak az egyeztetések, a napokban nyújtottuk be Brüsszelnek az operatív programokat, amelyek elbírálását követően kiírhatja a kormány az új uniós ciklus pályázatait. Terveink szerint októberben megjelenhetnek az első pályázatok. Az irányító hatóság integrációja is uniós értékelés alatt áll, hamarosan döntés születik ebben az ügyben is. A mi álláspontunk szerint sokkal hatékonyabb az a rendszer, amelyben az operatív végrehajtás és az irányítás egy „fedél” alatt működik, ahogy ez több tagállamban is hasonlóképp van. Fontos hangsúlyozni, hogy Brüsszelnek nem fenntartásai vannak a magyar átalakítással kapcsolatban, csupán meg akarja ismerni az új metódust. Teljesen természetes, hogy az Európai Bizottság minden nagyobb intézmény-átalakítást figyelemmel kísér.
Újabb állami vagyonszerzésre készül a kabinet, miután a Főgáz Zrt. és az Antenna Hungária Zrt. megvásárlását tervezi. Mekkora költségvetési kiadásokat jelentenek ezek, hogyan alakul a pénzforgalmi hiány és deficit?
A kormány továbbra is 2,9 százalékos deficittel kalkulál. A Főgáz Zrt., valamint az Antenna Hungária Zrt. megvásárlása valóban növeli a költségvetés pénzforgalmi hiányát, azonban ezt az összeget nem elkölti az állam, hanem vagyonelemet vásárol. Az uniós módszertan szerinti deficit tehát nem változik, hiszen az állam készpénzt cserél részvényre, vagyis nincs veszélyben a 3 százalék alatti hiánycél.
Mit jelentene a büdzsé szempontjából, ha Rogán Antal frakcióvezető javaslata zöld utat kapna és megdupláznák a családi adókedvezmény mértékét?
Lehetővé tettük január elsejétől, hogy azok a családok, amelyek eddig nem tudták igénybe venni a kedvezményt, a járulékbefizetéseik terhére élhessenek ezzel a lehetőséggel. 280 ezer családot érintett a döntés és mintegy 53 milliárd forint maradt a családoknál. Ezt a támogatást pont azok a kétgyermekes családok vették igénybe, amelyre az új javaslat is fókuszál. Az egykulcsos adóval tavaly 540 milliárd forint maradt magánszemélyeknél, a családi adókedvezmény mintegy 185 milliárd forintot hagyott a családoknál. Ha a kisgyermekeseknek most megdupláznánk a kedvezmény mértékét, az első becslésünk szerint újabb, mintegy 45 milliárd forinttal többel gazdálkodhatnának.
A büdzsének ugyanakkor minden fillére szüksége van az államadósság elleni harcban, a ráta ugyanis nehezen mozdul el a 80 százalékos szinttől.
Az adósság csökkentése lassú folyamat, gazdasági növekedés nélkül nem lehet érdemben az adósságterhet mérsékelni. Az adósság szerkezetét lehet azonban úgy befolyásolni, hogy mérsékeltebb legyen a devizakitettség, hogy egyre több belső finanszírozó jelenjen meg, és hosszabbodjon az átlagos futamidő. A jegybank partner ebben a munkában és az Államadósság Kezelő Központ idei – májusban módosított – finanszírozási terve is ezt a célt szolgálja. Sikerült megháromszorozni a lakosság kezében lévő állampapír-állományt, vagyis a lakosság finanszírozza a magyar államadósság mintegy 10 százalékát. 2010-ben 720 milliárd forint volt ez az állomány, ez ma már 2200 milliárd forint fölé emelkedett, Az elmúlt négy évben az államadóságon belül a devizaarányt is sikerült 50 százalékos szintről 42 százalék közelébe csökkenteni. Az árfolyamkockázatok mérséklésével párhuzamosan a forintforrásokra akarunk nagyobb mértékben támaszkodni. Idén 900 milliárd forint értékű devizalejáratot újítunk meg forint alapú állampapír-kibocsátással.
Unortodox a kérdés, de miért kell a devizahitelesek számára újabb mentőprogramot készíteni?
A devizahiteleknél nem néhány egyedi esetről van szó, hanem rendszerszintű, tömegeket érintő problémáról. Még mindig mintegy 480 ezer devizahiteles van, amelyből 120 ezren kilencven napon túli tartozást halmoztak fel. A belső kereslet szempontjából sem mindegy, hogy egy gazdaságpolitikai intézkedésnél, például a pedagógus-béremelésnél, mennyit fordítanak fogyasztásra, és mekkora összeg megy a törlesztőrészletekre.
A kormány ugyanakkor biztosította a végtörlesztést és létrehozta az árfolyamgát rendszerét. Nem gondolja, hogy a kabinet egy kommunikációs spirálba került, miután azt sugallta, hogy lesz még újabb mentőcsomag?
A devizahitel olyan, mint a láz, valaminek a tünete, miközben a betegség el tud terjedni az egész testen. A devizahitelezésnek is vannak egyéb káros mellékhatásai. Itt van például az ingatlanpiacra. Az árak beragadtak és az egész szektor megbénult. Az ingatlanpiac nem tud addig megmozdulni, amíg ekkora a devizahitel-állomány Magyarországon. A megnövekedett törlesztőrészletek fizetése eközben elviszi a potenciális megtakarítások egy részét. A fizetésekből alig marad fogyasztásra költhető jövedelem, ami a hazai kkv-kat érinti hátrányosan.
A kormány pedig odanyújtotta a gyógyszert, sok devizahiteles mégsem vette be. Miért nem?
Az emberek bizalmatlanok és óvatosabbak lettek, miközben a bankoknak sem mindig volt érdeke, hogy tömegesen igénybe vehessék az adósok az árfolyamgátat. A rögzített és a tényleges árfolyam különbözete egy gyűjtőszámlán landol, az ebből fakadó veszteségek egyharmadát pedig a bankokat terheli. Eddig több mint 28 milliárd forint kamattal kellett kevesebbet fizetniük azoknak, akik beléptek az árfolyamgátba. A kormány hosszú távú célja, hogy kivezesse a devizahiteleket a magyar piacról.
Lesz újabb rezsicsökkentés?
A lakossági energiaár-csökkentést követően a gazdasági élet szereplőinek is mérsékelni szeretné a kormány az energiaárakat. Kérdéses még, hogy milyen arányban és mértékben csökkenthetők ezek a költségek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az energiaszektorban működő szolgáltató cégek osztalék kifizetései érdemben nem csökkentek. Most készülnek a hatástanulmányok, a kiértékelést követően lehet a megvalósításról beszélni.
(Napi Gazdaság)
