Az ukrán válság Magyarországra gyakorolt hatásai mellett az elmúlt négy év gazdaságpolitikai intézkedéseit elemezte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 A Lényeg című műsorában. A tárcavezető kiemelte, hogy az ukrajnai válság Magyarországot érintő gazdasági hatásai egyelőre korlátozottak, de figyelni kell az eseményekre, és ha szükséges, akkor haladéktalanul lépni fog a kormány – közölte Varga Mihály.
A miniszter kiemelte: Ukrajna nemcsak szomszédja, hanem fontos gazdasági partnere is Magyarországnak, bár az Európai Unió országaival szorosabbak Magyarország kapcsolatai. Ennek ellenére a kormány figyelemmel kíséri a helyeztet, mivel például az OTP Bank és az Eximbank is jelen van Ukrajnában, valamint fontos élelmiszer- és gyógyszeripari kapcsolatai vannak Magyarországnak a szomszédos állammal.
Amit a kormány 2010-ben elhatározott, azt teljesíteni tudta. Akkor Magyarország – Görögországgal együtt – esélyes volt arra, hogy csődbe menjen, így az volt a kérdés, hogy le kell-e hívnia újabb IMF-hitelt a működéshez. Ezt sikerült kivédeni, a kormányzat pedig olyan lépéseket hozott, amelyek támaszt nyújtottak a két legfontosabb célnak: az adósságcsökkentésnek és a foglalkoztatás-növelésnek. Összességében mérséklődött az adósságszint, a foglalkoztatottság pedig 22 éves csúcson van – jelentette ki Varga Mihály.
Kérdésre reagálva a nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormánynak nincs külön árfolyamcélja, mivel „az árfolyamváltozások költségvetési hatása egy éven belül többé-kevésbé nullszaldós”. Ennél fontosabb, hogy „kevésbé lengjen ki az árfolyam”, ugyanis az a jó kurzus, amely a stabil gazdasági növekedést segíti elő; ez megfelelne a devizahiteleseknek is – mutatott rá.
Bár a 2014-es költségvetést 296,9 forintos euró-árfolyammal számolták, nincs olyan árfolyamszint, ahol módosítani kellene a büdzsé számain, mivel a többletbevételek és a többletkiadások nagyjából egyensúlyban vannak a gyengébb árfolyamnál is. Egy stabil gazdaságot nem rengethetik meg az árfolyamváltozások, Magyarország pedig ez a helyzet – hangsúlyozta.
A válság ellenére a munkahelyek száma több mint 250 ezer fővel nőtt 2010 óta. „Ennek nagy része közfoglalkoztatott – ezt nem szabad tagadni, mivel komoly hatása van a munkához való viszonyra” – állapította meg a politikus. „Aki eddig otthon ült és várta a segélyt, teljesen passzív állapotban volt, ehelyett jelenleg aktívan, munkát végezve jut jövedelemhez” – emelte ki. Az elmúlt években megvalósuló centralizáció segítette a célzottabb foglalkoztatást, így lehetővé vált, hogy a foglalkoztatottak 6-8 százaléka piaci alapon is munkalehetőséghez jusson – magyarázta Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter az egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban leszögezte: a korábbi progresszív adórendszer büntette a többletmunkát, ráadásul a középosztály is „belecsúszott” a magasabb kulcsba. Az egykulcsos adórendszer ezzel szemben arányos, és támogatja azokat a munkavállalókat, akik többet akarnak dolgozni – emelte ki.
Varga Mihály szerint, ha a kormány áprilisban felhatalmazást kap a folytatásra, akkor szükség lesz változtatásokra is. Álláspontja szerint tovább kell fejleszteni az Új Széchenyi Tervet úgy, hogy az segítse az országot az újraiparosítás, a megújuló energiák terjedése vagy akár az elektromos autók térhódítása terén – „erre és több munkahelyre van a magyar gazdaságnak a jövőben szüksége” – húzta alá.
A tárcavezető a paksi bővítés részleteit firtató kérdésre reagálva elmondta: az államközi hitel 3,95 százalékos euró kamattal indul, a sávos kamatozás átlagban 4,5 százalékos terhet jelent évente, ami rendkívül kedvező, Magyarország a külső piacokon ugyanis nem tudna ilyen hitellehetőséghez jutni. A hitelösszeget nem folyókiadásokra, hanem a konkrét beruházásra költi a magyar kormány, ezzel az állami vagyont gyarapítja – fűzte hozzá. Varga úgy vélte, a projekttel lehetővé válik, hogy a továbbiakban is az olcsó nukleáris energia legyen az a legfontosabb előny, amelyet a versenyképesség javításában használhat az ország. „A megújuló energiák esetében 1 kWh energia több mint 30 forintba, Pakson viszont csak 12 forintba kerül.”
(M1 A Lényeg)