Nagyon jó lenne, ha volna egy végleges megoldás a devizahitelesek ügyében, de az elmúlt két évben kiderült, hogy nincs ilyen - jelentette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Varga Mihály, aki nyilatkozatában csapatának több új tagját is megnevezte. A nemrég hivatalba lépett nemzetgazdasági miniszter hozzátette: részekre bontott megoldások lehetségesek, és csak a meglévő eszközöket kell alkalmazni a devizaadósok esetében. A tárcavezető úgy látja, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentést elviselte az energiaszektor és nagyon bízik abban, hogy sikerült az energiacégek profitját csökkenteni, ebben ugyanis szerinte még nagy tartalék volt. A miniszter az interjúban elismerte, hogy eddig a tervezettnél kevesebb bevétel származott a pénzügyi tranzakciós illetékből, de még korai lenne a kulcs megemeléséről beszélni. Összességében pedig rendben látja az idei költségvetést, ezért a kormány nem tervez újabb kiigazító csomagot. Ha azonban mégis szükség lesz rá, akkor még tavasszal elkészíti azt a túlzott deficit eljárás megszüntetése érdekében. A miniszter számára az egyik legfontosabb feladat a növekedés beindítása, hiszen ettől függ, hogy a kormány bevezeti-e szeptembertől a pedagógus életpályamodellt, vagy például jövőre a negatívadót vagy az új munkahelyvédelmi akciótervet, mellyel a közfoglalkoztatottakat céloznák. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar jegybank alkalmazhatná az állampapírok másodpiaci vásárlásának eszközét.

A legfontosabb feladatok

Portfolio.hu: Két hete foglalta el új pozícióját, új szerepét. Melyik az, amelyik testhezállóbb vagy csábítóbb: kint Tokióban az IMF-közgyűlésén a szőnyeg szélén állni vagy a nemzetgazdasági miniszterség?

Varga Mihály: Mind a két pozíció lehet kellemetlen, illetve kellemes - attól függően, hogy a munkának milyen eredménye van, másrészt hogy a hazai és nemzetközi gazdasági környezet, ami körülvesz bennünket, hogyan változik. A két dolog összekapcsolódik, nem tudnám szétválasztani az egyes nemzetközi pénzügyi intézményekkel való párbeszédet a nemzetgazdasági miniszteri poszttól. Alapvetően most kerül minden a helyére. Időleges megoldás volt a kormány részéről, hogy az Európai Bizottsággal és a Valutaalappal egy külön miniszter vezesse a tárgyalásokat. Mindig adottságként fogom fel a pozíciót, nem úgy, hogy büntetőszázadba kerültem. Van egy munka, amit tisztességgel el kell végezni. Az emberen múlik, hogy ebből mit tud kihozni.

Portfolio.hu: Korábbi pozíciójának elég kötött volt a mandátuma. Megfogalmazódott-e ilyen típusú konkrét mandátum a mostani feladatkörön belül?

V.M.: Volt több hosszabb beszélgetésem is a miniszterelnök úrral, ezért tisztában vagyok azzal, hogy milyen feladatokat kell megoldanom. Ebben az évben nagyon fontos feladat, hogy a túlzott deficit eljárás alól ki tudjunk kerülni, talán még ennél is fontosabb, hogy a gazdasági növekedést el tudjuk indítani, és vannak kisebb pénzügyi, adózási korrekciós feladatok is. A gazdaságpolitika két legfontosabb feladata egyébként a növekedés elősegítése és az egyensúly megtartása. Ez körülbelül 20 éve érvényes a magyar gazdaságra és gazdaságpolitikára.

Minden a növekedésen áll vagy bukik - Interjú Varga Mihállyal

Portfolio.hu: Épp azt az egy feladatot nem említette, amit a miniszterelnök korábban hangsúlyozott, nevezetesen a devizahitelesek ügyét.

V.M.: Én a fontosabbakat emeltem ki, természetesen számos más feladat van ezek mellett. A pénzintézeti rendszer magyar tulajdonú részének az ösztönzése, segítése, a pénztárgépek bekötése - és ezekhez hasonlók. Persze a devizahitelesek ügye kiemelkedik ezek közül, mert ennek nagyon sok gazdaságpolitikai leágazása van. Ez is része annak a kérdésnek, hogy a növekedés milyen mozgásteret ad a gazdaságpolitikának. Mindent ide vezetek vissza. Az elmúlt két és fél év egyensúlyjavító lépései csak akkor kapnak értelmet, ha lesz növekedés. A devizahitelesek megsegítésének is csak akkor van értelme, ha a növekedést nem veti vissza. Elsősorban tehát a növekedés beindításán kell dolgozni, és mellette megoldani a kisebb ügyeket.

Portfolio.hu: A piacnak volt egy olyan percepciója az utóbbi időben, mintha a gazdaságpolitika a végleges megoldására törekedne a devizahiteles kérdéskörnek. Lesz még év végén devizahiteles lakos Magyarországon?

V.M.: Nagyon jó lenne, ha volna egy végleges megoldás, de az elmúlt két évben kiderült, hogy nincs ilyen. 1,7 millió deviza alapú jelzáloghiteles ügyét egy ötlettel megoldani szinte lehetetlen. Részekre bontott megoldások lehetségesek. Egy bizonyos ponton túl mégis csak fontos a gazdaságnak, hogy a bankrendszer működőképes legyen, hitelezzen. Ezért mondom azt, hogy a meglévő eszközöket kell alkalmazni. Új eszközökről csak akkor lehet érdemben tárgyalni, ha azokról a partnerekkel - például Bankszövetséggel - vállalható kompromisszumot tudunk kialakítani.

Portfolio.hu: Elképzelhető, hogy lesznek még olyan eszközök, amelyek kihatnak a bankszektor nyereségességére?

V.M.: Sokféle eszköz van, egyelőre a meglévőket akarjuk használni.

Portfolio.hu: Ezek szerint a kormány most részekre bontott megoldásra törekszik a devizahitelesek ügyében. Mi lehet a következő terület, amiben a kormány gondolkodik? A 90 napon túli tartozások?

V.M.: A Bankszövetség is jelezte, hogy ezzel a körrel foglalkozni kell, folynak a tárgyalások, ráadásul a Bankszövetségnél pénteken választanak elnököt, ez egy kicsit lassítja a megbeszéléseket. Mégis úgy érezzük, hogy a bankrendszer esetleges sérülékenysége miatt is ez a kör lehet a legfontosabb.


Mikor cseréli le a hűtőgépet?


Portfolio.hu: A devizahitelesek ügye is - ahogy említette - összefügg az egyik legfontosabb feladatával, a gazdasági növekedés beindításával. Ezzel kapcsolatban érdeklődnénk, hogy mikor cseréli le a hűtőszekrényét?

V.M.: Tanulság számomra az, hogy amit félre lehet érteni, azt félre is szokták érteni. Joggal feltételezi a magyar gazdaságpolitika, hogy ezeknek a kint hagyott adóösszegeknek előbb-utóbb lesz hatása a fogyasztásra. Az elmúlt két évben ennek nagyon mérsékelt hatását láthattuk. 2013-ban viszont már ez lehet az egyik új eleme a gazdasági növekedésnek. Emellett két fontosabb terület van még: a mezőgazdaság átlagos teljesítménye, ami már önmagában 0,4-0,5 százalékponttal növelné a gazdasági növekedést, illetve az exportkilátásaink javulása. Ezek erősebb húzóerők lehetnek ebben az évben, de azért a fogyasztásról sem mondanék le. A bizalmi indexeket, főleg a lakossági várakozások kedvező irányba fordulását nézve, azt feltételezzük, hogy idén már kismértékben növekedhet a lakossági fogyasztás.

Portfolio.hu: Ezek alapján összejöhet a 0,9%-os gazdasági növekedés az idei évben, ami jelenleg a kormány hivatalos prognózisa?

V.M.: Azt mondtam januárban is a Valutaalap és az Európai Bizottság delegációjának, hogy egyelőre nem látjuk okát annak, hogy változtassunk ezen a növekedési prognózison. 0,5 és 1 százalék közé teszem a várható növekedést ebben az évben, aminek az eloszlása: az első félévben gyengébb teljesítmény, a másodikban erőteljesebb. Egyébként ezzel már nem vagyunk egyedül, van már egy-két olyan vélemény, amelyik azt mondja, hogy akár meglepetést is okozhat a magyar gazdasági növekedés.

Portfolio.hu: A gazdasági növekedés hosszútávú kilátásaival kapcsolatban a legaggasztóbbnak a folyamatosan lefelé tartó beruházási dinamikát szokták megemlíteni. Mit lehet tenni, hogy ez megforduljon?

V.M.: Stabilitás, kiszámíthatóság, átláthatóság. Konszolidációs gazdaságpolitika.

Portfolio.hu: Igen, ezek valóban fontos tényezők, de már-már közhelyszerűvé válnak. Mitől tud kiszámítható lenni a magyar gazdaságpolitika?

V.M.: Ha a gazdaságpolitika a kiszámíthatóságra törekszik, akkor az is lesz. Ma az egyik legfontosabb gondnak azt tartom, hogy Magyarországon nagyon nehéz üzleti tervet készíteni. Gazdasági miniszterként abban tudok segíteni, hogy a gazdaságpolitikának legyen stabilitása, és ezek az üzleti tervek lehetőség szerint megszülessenek. A Bankszövetséggel azért tárgyalunk, mert ugyan a bankok nélkül is lehet növekedés, de velük könnyebb. Ha a 7000 milliárdos vállalati hitelállomány 1 százalékkal növekedne, akkor 0,4-0,5 százalékkal erősítené gazdasági növekedést, és 0,2 százalékkal növekednének az állam bevételei - vagyis mindenki jól járna. Szerencsére a Bankszövetség is partner abban, hogy egy olyan konstrukciót próbáljunk kialakítani, amelynél a hitelállomány növekedéséért cserébe valamilyen kompenzációt, adókedvezményt tud kapni a bankrendszer.

Minden a növekedésen áll vagy bukik - Interjú Varga Mihállyal

Portfolio.hu: Legutóbb tavaly novemberben jelentett be kiigazító csomagot a kormány, ami jelentősen érintette a vállalatokat. Mikor jöhet el az az idő, amikor a vállalati szektor azt látja, hogy nem érik már őket kedvezőtlen intézkedések, illetve ami történik, az inkább kedvező számára?

V.M.: A vállalati szektor egésze nem vesztese volt a kiigazító lépéseknek. Vannak olyan ágazatok, amelyeknek a szerepe fontos a magyar gazdaságban, például az autóipari, gyógyszeripari beruházások. A szolgáltató szektor bizonyos része nemcsak Magyarországon, hanem Európában is új kihívások elé néz. Lengyelországban 10 százalékkal csökkentek az energiaárak, és a német környezetvédelmi miniszter ugyanúgy 10 százalékos csökkentésről beszél, mint most a magyar. Ez egy trendforduló Európában, kezdünk rájönni arra, hogy a gyengébb gazdasági teljesítmény miatt van min spórolni, vannak még tartalékok a rendszerben. Ennek az egyik szelete például az energiaszektor.

Portfolio.hu: Az energiaszektorban van még tartalék?

V.M.: Ezt én nem tudom eldönteni. Azt mindenképpen fontosnak tartom, hogy eddig úgy tűnik, a 10 százalékos rezsicsökkentést elviselte a szektor. Hogy a vállalatok mikor tudnak nyugodtabban tervezni, erre azt tudom válaszolni, hogy aki az elmúlt két év lépéseit figyelte, az látta, hogy milyen irányok vannak a magyar gazdaságpolitikában. Most egy újabb időszak következik, konszolidálunk, nem piszkálunk bele nagy ellátó rendszerekbe, és az adópolitikát sem akarjuk gyökeresen megváltoztatni. A finomhangolás időszaka van.

Portfolio.hu: Az elmúlt időszak kormányzati megnyilvánulásaiból arra lehet következtetni, hogy az állam direkt módon is nagyobb szerepet szán a vállalati hitelezésnek. Itt láthatjuk az MFB, Magyar Posta, TakarékBank körüli mozgásokat. Van-e ezzel kapcsolatban egy stratégia vagy készül-e egy új típusú finanszírozási modell Magyarországon?

V.M.: Új típusú finanszírozási modellre nem kell készülni, arra lehet készülni, hogy az eszközökben szélesebb alkalmazás lesz, mint korábban. Azzal, hogy változott a jegybank vezetése, talán egy kicsit jobban értik az MNB-ben, hogy a magyar kormányzat milyen célokat tűzött ki. Nem kell ördögi dolgokban gondolkodni, az Európai Központi Bank már régóta használ olyan eszközöket, amilyeneket az MNB még mindig nem. A másik dolog, hogy az inga a '90-es évek végén, 2000-es évek elején elég rendesen kilengett. Egy tőkehiányos, forráshiányos ország belement olyan alkukba, amelyek a tőkevonzó képesség erősítése érdekében lehet, hogy gazdasági vagy ellátásbiztonsági szempontokat hátrébb soroltak. Ez a helyzet megváltozott, nemcsak nálunk, hanem Lengyelországban, Szlovákiában vagy Csehországban is. Az E.ON visszavásárlása egy fontos lépés volt ahhoz, hogy Magyarország a tárgyalóasztalhoz kerüljön, és ne egy német és egy orosz cég állapodjon meg a magyar gáz lehetséges áráról. Az államnak a közösség érdekében igenis kell lépéseket tenni a piaci körülmények befolyásolására. Itt már nem arról van szó, amit 20 éven keresztül sokan mondtak, hogy a bíró ott van a pályán, és néha alkalmazva a szabályt fütyül. Ennek a bírónak néha be kell szállni a mérkőzésbe, hogy az eredmény a közösség szempontjából optimális legyen.

Portfolio.hu: Számíthatunk további államosításra, állami tulajdonnövelésre az energiaszektorban?

V.M.: Államosítás eddig sem volt, piaci körülmények között történt megállapodás. Nyilván mindig olyan megállapodásra törekszünk, amelyik kiállja az EU brüsszeli vizsgálatát is.

Portfolio.hu: Ezek szerint gondolkodnak további állami kézbe vonáson.

V.M.: Természetesen. Miért zárnánk ezt ki? Kölcsönös, együttműködésen alapuló megállapodások törekszünk.

Portfolio.hu: Miután drasztikusan csökkentjük a profitjukat.

V.M.: Nagyon bízom abban, hogy csökkentettük a profitjukat, ebben ugyanis még jelentős tartalék volt. A magyar gazdaságpolitika, kifejezetten a Magyar Energiahivatal az elmúlt években kevésbé használta azt a szerepét, hogy ezeknél a cégeknél megvizsgálja a költségeket. Folyosói pletykák vannak arról, hogy a költség mennyire volt rugalmas vagy rugalmatlan. Van egy állami hatóság, amelyik az elmúlt években kevésbé látta el a funkcióját.


Nincs szükség Varga-csomagra, de...


Portfolio.hu: Az elmúlt évek legnagyobb sikereként szokták emlegetni, hogy 3 százalék alatt maradt a költségvetés hiánya. Vannak olyan vélekedések is, miszerint idén ennek teljesítése veszélybe kerül. Nemzetgazdasági miniszterként hajlandó-e bevállalni egy Varga-csomagot annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott deficit eljárás alól?

V.M.: Csak olyan csomagot vagyok hajlandó vállalni, amely több előnnyel jár, mint amennyi hátránnyal. Olyan csomagnak nincs értelme, amelyik még nehezebbé teszi a kilábalást. Ismerjük az Európai Bizottság álláspontját. Brüsszel egy-két olyan tételt kérdőjelezett meg, amire mi ebben az évben számítunk, ezek közül a két legfontosabb az elektronikus útdíj bevezetése és a pénztárgépek bekötése az adóhatósághoz. Nem kis tételről van szó, kb. 170-180 milliárd forintot várunk ebből a két tételből, és a megvalósítás kis csúszással történik.Az útdíjnál abban reménykedtünk, hogy a második félévtől ez egy konkrét bevételi forrás lesz. Az NFM álláspontja szerint a tesztüzemmód megtörténhet június-júliusban. A pénztárgépek bekötése egy egyszerű történet, folyik a tesztelés időszaka. A kormány februárban erről is döntött, azt mondta, hogy folyamatos átállás lehetséges, vannak olyan pénztárgépek, ahol június 30-ig, vannak, ahol december 31-ig, és van olyan, ahol 2015-ig adunk lehetőséget arra, hogy megtörténjen az átállás. Ami még kérdőjel Brüsszel szempontjából, az a bevételekhez kötődik. Azt mondják, mivel a gazdasági növekedés gyengébb lett annál, mint amire számítottunk, emiatt nem folyik be a tervezett bevétel. Az idő fogja eldönteni, hogy ez mennyire megalapozott. A bevételeknél azt látom, hogy jövedéki adónál, az áfánál nincs érdemi elcsúszás, elcsúszás a pénzügyi tranzakciós illetéknél van.

Portfolio.hu: Korábban volt arról szó a kormány részéről, hogy ha tartós bevételelmarásról van szó, akkor a tranzakciós illeték kulcsának megemelésére is sor kerülhet. Elképzelhető ez a forgatókönyv?

V.M.: Még korai erről beszélni. A Bankszövetség és az előző tárcavezetés korábban kötött egy olyan megállapodást, melyben az is szerepelt, hogy bevétel-elmaradás esetén megvizsgáljuk az illeték kulcsának emelését. Tárgyalni fogunk a Bankszövetséggel arról, hogy ennek szerintük mi az oka. A tranzakciós illetékben mutatkozó eddigi elcsúszás nem lehet az oka annak, hogy a túlzott deficit eljárás alól ne kerüljünk ki. A magyar gazdaság kicsit kényszerpályán van, mert a 2010-ig tartó időszakban elég jelentősen kimerítettük azokat a lehetőségeket, amelyek a kiadásoldali költséglefaragás eszközeit érinthették.

Portfolio.hu: Ha viszont szűkülnek a kormány lehetőségei a költségvetés kiadási oldalán, akkor mitől lenne egy esetleges újabb kiigazító csomag a növekedésbarátabb szerkezetű?

V.M.: Nem tervezünk csomagot, az alapkérdést vitatjuk. Azt mondjuk, hogy egyelőre nincs arra szükség, hogy akár a túlzott deficit eljárás, akár a tavalyi szerényebb mértékű gazdasági növekedés miatt egy ilyen új csomagon kelljen gondolkodjunk. Lehet, hogy ennek eljön az ideje, de előbb nézzük meg, hogy az első negyedéves számok mit mutatnak.

Portfolio.hu: A túlzott deficit eljárás megszüntetésének azonban az is feltétele, hogy az Európai Bizottság prognózisa 3% alatti deficitet jelezzen előre a következő évekre. A kormánynak kb. egy hónapja van még arra, hogy meggyőzze a bizottságot. Mire számítsunk a kormány részéről, fog-e már az április-májusi körben lépni vagy őszre hagyja a döntést?

V.M.: A kormány gőzerővel dolgozik a konvergenciaprogramon, áprilisban ugyanis ezt le kell adnunk Brüsszelnek. Alapvetően ez dönti el azt, hogy a májusi értékelés, majd a júniusi döntés milyen lesz. Ha lesznek még javaslataink, ezeket a konvergenciaprogramban kell feltüntetni. Arra számítok, hogy a hiány lefutása, az államháztartás helyzete, talán még a gazdasági teljesítmény is visszaigazolja azt, hogy menetrend szerint halad az év.

Portfolio.hu: Ha a Bizottság mégsem vélekedik majd így, akkor tervezi a kormány, hogy már tavasszal teszünk valamit az ügy érdekében, vagy megvárjuk az őszt?

V.M.: Tavaly ősszel elég gyorsan tudtunk lépni, idén tavasszal szerintem ugyanez lesz a helyzet. Ha szükségét látjuk annak, hogy 0,1, 0,2, 0,3 százalékos, valamilyen mértékű intézkedés legyen, akkor biztos, hogy erre sort fogunk keríteni. Most két hónap után ez még nem látszik.

Portfolio.hu: Vannak-e számítások a minisztériumban arra, hogy a jelentősen gyengébb forintárfolyam mennyivel rontja a költségvetési egyenleget, ha tartósan év végéig ilyen gyenge szinten maradna?

V.M.: A forintárfolyamnak csak nagyon közvetett hatása van a költségvetésre, alapvetően nem számolunk lényeges eltéréssel akár a bevételi, akár a kiadási odalon. Az év speciális szakaszában vagyunk, arra számítok, hogy az árfolyam kilengése csillapodni fog, a kedélyek megnyugszanak, fundamentálisan semmi nem történt a magyar gazdaságban, ami ezt a gyengülést indokolná.

Portfolio.hu: Úgy tűnik, a kormány részéről érkező sorozatos, forint árfolyamával kapcsolatos nyilatkozatok nem tudnak tartós hatást kifejteni. Számíthatunk-e konkrét lépésekre a kormánytól, ha a korábban felállított 320 forintos eurórekord a közelbe kerül?

V.M.: A február második felétől induló piaci bizalmatlanság annak tudható be, ami a jegybanki váltásnál történt. Ezek helyre fognak kerülni. Korlátozottak a lehetőségeink arra, hogy befolyást gyakoroljunk a forint árfolyamára, alapvetően hagyni kell érvényesülni a piaci hatásokat. A magyar kormány akkor tenne rosszat a forint árfolyamának, ha valami nagyon szűk sávhoz tartva magát folyton a beavatkozás lehetőségét lebegtetné. Még egyszer hangsúlyozom: a magyar kormány nem érdekelt abban, hogy túl gyenge árfolyam alakuljon ki. Annál a devizakitettségnél, ami az országban megvan, mindenképpen több veszteséggel jár számunkra, mint előnnyel, ha gyengébb árfolyam alakul ki.

Portfolio.hu: Úgy néz ki, hogy az idén jóval alacsonyabb lehet a GDP nominális növekedése, mint korábban várták. A friss számítások pedig azt mutatják, hogy egy 3% alatti hiány teljesítése esetén sem tud feltétlenül csökkenni az adósságráta. Mit tud ez ellen tenni a kormány?

V.M.: Szeretnénk betartani az alaptörvény által kívánatosnak jelzett célt, és abba az irányba mozgatni a magyar államháztartást. A stabilitási törvény alapján félévente kell felülvizsgálni ezeket a számokat, ennek nyáron jön el az ideje. Amennyiben a magyar gazdaság teljesítménye gyengébb lesz, mint amit vártunk, és az adósságszint nem úgy alakul, ahogy azt tavaly decemberben a parlament jóváhagyta, akkor biztos, hogy a kormány lépéseket fog tenni.

Portfolio.hu: Akár kisebb lesz a deficit az előirányzottnál?

V.M.: Ezt sem zárom ki. Egyelőre ne a legpesszimistább forgatókönyvből induljunk ki, bízzunk abban, hogy a növekedés hozza a várt szintet.

Portfolio.hu: A kormány szintén a növekedéstől tette függővé, hogy bevezeti-e mégis idén szeptembertől a pedagógus életpályamodellt. Mi várható ebben a kérdésben?

V.M.: Azt tudom mondani, hogy a kormánynak az a célja, hogy ez a bértábla megvalósuljon, de ez összefüggésben van a gazdaság teljesítményével. Csak a gazdasági növekeés ad nekünk felhatalmazást arra, hogy ezt a bértáblát be tudjuk vezetni ősszel. Meg kell várni itt is a növekedési adatokat.

Portfolio.hu: Ugyanez érvényes a kilátásba helyezett második munkahelyvédelmi akciótervre is?

V.M.: Egyelőre itt a háttérmunka folyik, január 1-jével indult el az első munkahelyvédelmi akcióterv, 4-5 olyan társadalmi csoport van, ahol kedvezményeket adunk a foglalkoztatáshoz. Az a problémánk, hogy ezt akkor kell csinálni, amikor recesszió van, és nem akkor, mint a németek 2004-06-ban.

Portfolio.hu: A második akcióterv filozófiájában mire számítsunk? A meglévő foglalkoztatási csoportok kedvezményének bővítésére, vagy új csoportok segítésére?

V.M.: Az utóbbiban gondolkodunk. Az elsőnek az volt a lényege, hogy megtartsa a meglévő állásokat, ne kelljen leépítésekkel számolni. A másodiknak is elemei lehetnek ezek, de nagyobb mértékben olyan intézkedéseket nézünk át, amelyek a közfoglalkoztatottak vagy a közmunkában részt vevők köréből tudnak embereket integrálni a munkaerőpiacra. Az első becslések alapján a közmunkában foglalkoztatottak körülbelül 10 százaléka tud visszakerülni egy idő után a munkaerőpiacra. Most erre kell egy olyan bővített akciótervet kidolgozni, ami ezt segíti.


Adó- és pénzügyek: összeállt a csapat az NGM-ben


Portfolio.hu: Mivel nem volt elégedett az adóügy területén: a kiszámíthatósággal, az adóemelésekkel, az adónemek számának növekedésével?

V.M.: Egyrészt a változások száma volt indokolatlanul nagy. Az adórendszerhez hozzányúlni csak nagyon óvatosan szabad, senki nem szereti, ha a zsebében turkálnak, akár vállalatról van szó, akár magánszemélyről. Nagyon óvatos és következetesen végigszámolt módosításokra van csak lehetőség. Ehhez képest egy kicsit sok volt az adófronton a változás, főleg 2011-ben. Ennek persze volt egy olyan oka, hogy az adófilozófia megváltozott, a fogyasztási adók erőteljesebb adóztatása, a jövedelem típusúak kisebb adóztatása, másrészt a vállalkozások számára az adóterhek csökkentése volt az irányadó. Amivel még elégedetlen voltam, a tervezés pontossága. 2011-ben és 2012-ben is elcsúszott az adóbevételek tervezése. Ebben az évben a kisadók bevétele kisebb. Ezen a fronton mindenképpen erősíteni kell a minisztérium szakmai munkáját.

Portfolio.hu: Lehet már azt tudni, hogy ki teszi rendbe az adóügyeket helyettes államtitkárként?

V.M.: Pankucsi Zoltánt kértem fel erre a munkára. Dolgozott a piaci szférában, az Ernst and Young-nál, aztán itt, a minisztériumban számvitellel, könyvvizsgálattal foglalkozott.

Portfolio.hu: Nemcsak az adóügyi területről ment el a helyettes államtitkár, hanem a pénzügypolitika területéről is. Megvan már, hogy kivel pótolja a megüresedett pozíciókat?

V.M.: A pénzügypolitika területén kellett a legtöbb embert pótolnunk, mert az államtitkár, a helyettes államtitkár és a főosztályvezető is elment. Úgy tűnik, hogy megvan az a csapat, amelyikkel együtt fogok dolgozni: az államtitkári posztra Orbán Gábort fogom javasolni, a helyettes államtitkári posztra Kisgergely Kornélt, a főosztályvezetői terület vezetésére pedig Molnár Istvánt kérem fel, aki az elmúlt 3 évben együtt dolgozott velem.

Portfolio.hu: Lesznek lényeges változások a tervezéskoordinációért felelős államtitkárságon, hiszen például onnan is a jegybankba távozott az államtitkár?

V.M.: Csizmadia Norbert államtitkár mellett a helyettes államtitkár, Gerendás János is a jegybankban folytatja és erről az államtitkárságról sokan mentek el.

Portfolio.hu: Az adópolitika területén is megfogalmazódtak új és konkrét elképzelések a kormánypártok részéről. Mennyire reális a negatív adó bevezetése 2014-től?

V.M.: Itt is a gazdasági növekedéshez jutunk vissza. Úgy érzem, hogy azok a kedvezmények, amelyeket bevezettünk, nagyon széles körhöz tudtak eljutni. A családi adókedvezmény körülbelül 1 millió családnak segített 2011-ben. Kb. félmillió egygyerekes családnak, 350 ezer kétgyerekes családnak és 150 ezer három- vagy annál többgyerekes családnak tudott segítséget adni. Természetesen ha a gazdasági növekedés úgy alakul, ahogy azt tervezzük, akkor lehetőséget adhat arra, hogy ilyen kérdésekkel is foglalkozzunk. Egyelőre vizsgáljuk ennek a lehetőségét, döntés nincs, és várhatóan ebben a félévben nem is lesz.

Portfolio.hu: A bevételek növelésében segíthetne viszont a 35 százalékos luxusáfa bevezetése. Napirenden van a minisztériumban?

V.M.: Ebben egy kört már tettünk, azt a választ kaptuk Brüsszeltől, hogy a jelenlegi uniós szabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy ilyen adókulcs bevezetésre kerüljön. Jelenleg nem látok további előrelépési lehetőséget.

Portfolio.hu: Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért küzd a Vidékfejlesztési Minisztérium. Hol tart most ez az ügy?

V.M.: Ezt folyamatosan vizsgáljuk, mert vannak tapasztalatok ezen a területen, és ezek nem túlságosan jók. Sem a 2005-ös áfa-csökkentési javaslat nem váltotta be a reményeket, sem az azt megelőzőek. Úgy tűnik, hogy az áfa egy rugalmatlan adózási tétel, a kerekedelem, a termelői rész elég hamar el tudja tüntetni az adócsökkentési rést, amit a kormány a fogyasztóknak szeretett volna adni. Itt is azt tudom mondani, hogy adóbevételről lemondani, amikor ki akarunk kerülni a túlzott deficit eljárás alól, csak nagyon indokolt esetben lehet.

Portfolio.hu: Vannak olyan számítások, hogy pl. a húsiparban olyan méreteket öltött az áfa-csalás, hogy veszít az állam a magas adókulcs miatt.

V.M.: Vannak intézkedések, a kormány alkalmazza a fordított áfát egyes mezőgazdasági termékekre, ezeknek a tapasztalatait próbáljuk összegezni. Ha úgy látjuk, hogy ez a mezőgazdaságban más ágazatra is kiterjeszthető, akkor meg fogjuk tenni. Sajnos Brüsszel elutasította a sertéshús fordított ÁFÁ-ra vonatkozó kérelmünket, így ennek áprilisi bevezetése elmarad.


Mit tehet a jegybank?


Portfolio.hu: Mik azok a területek, ahol direkt módon együttműködés valósulhat meg a jegybank és a kormány között a sokat emlegetett stratégiai szövetség keretében?

V.M.: Az együttműködés már akkor sokkal erőteljesebb, hogy ugyanazt gondoljuk bizonyos dolgokról. Simor András korábbi jegybankelnök sokszor elmondta, hogy korlátozottak az eszközei, hogy a növekedést elősegítse. Mi többször felvettetünk ügyeket, a vállalati kötvények ügyét, a másodlagos állampapírpiacon erőteljesebb szerepvállalást.

Portfolio.hu: Az új vezetés is azt mondta azonban, hogy a másodpiaci szerepvállalás csak krízisidőszakokban tudja elképzelni.

V.M.: Az a kérdés, hogy a mostani időszakot már egy prosperáló időszaknak gondoljuk vagy még olyannak, amelyre a válság hatásai jellemzőek. Azt gondolom, még nem vagyunk a történet végén. Ezt az eszközt minden olyan jegybank alkalmazza, amelyik segíteni akarja a gazdasági növekedést. Van több példa Európában is, meg Európán kívül is, úgyhogy ezt érdemes lenne megvizsgálni. Ennek eldöntése a jegybank hatásköre.

Portfolio.hu: A ciprusi eseményeknek milyen üzenete van a magyar gazdaságpolitika számára?

V.M.: Nagyon tanulságos, ami Cipruson történik, több szempontból is, akár konzervatívabb, akár neoliberális felfogásban nézem a gazdaságpolitikát. A magyar gazdaságpolitikával szemben alkalmazott bírálatok jelentős része azt tartalmazta, hogy unortodox eszközöket alkalmazunk. Akkor ez minek minősül? Magyar szempontból a legfontosabb hogy aki magyar állampolgár, magyar vállalkozás, az Magyarországon vezesse a számláit. Nálunk nincs a betétekre adó, és ennek a kormánynak az időszakában nem is lesz. Az tudom javasolni a ciprusi betétekért aggódó honfitársaimnak, hogy gondolkozzanak el azon, hogy nem érdemes-e hazahozni ezeket a pénzeket. Korábban volt kedvezményes lehetőség a külföldi pénzek hazautalására. A kialakult helyzetben a hazautalás újra megéri.

(Portfolio.hu)