Varga Mihály az mr1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság 2013.10.27-ei műsorának adott interjút.
Mv: Megkezdődött Magyarország 2014-es költségvetésének országgyűlési vitája. Már a kezdetektől nyilvánvaló, hogy a kormányzati és ellenzéki oldal más szemüvegen át olvasta az előterjesztést. Ami bizonyos: az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is tarthatónak, azaz reálisnak nevezte az elképzeléseket. Jól lehet, néhány kockázatra is figyelmeztettek. A kormány kiemelt gazdaságpolitikai célja az adósságállomány csökkentése mellett a foglalkoztatás bővítése és a munkahelyteremtő beruházások elősegítése. Ennek eredményeként 2010-hez képest ma már 207 ezerrel többen dolgoznak az országban - mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken Karcagon, ahol részt vett a helyi ipari parkban egy várhatóan háromszáz embert foglalkoztató műanyag-hasznosító központ alapkőletételén. Varga Mihály csütörtökön a költségvetés vitáját indító expozét tartott az Országgyűlésben. Ezután beszélgetett vele Molnár Pál.
R: Miniszter úr, a költségvetést ön alacsony hiánnyal és csökkenő államadóssággal jellemzi, mindez választási évben. Bátornak nevezhető ez az elképzelés?
Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter: Lehet bátornak is minősíteni, de reálisnak érzem. Ez a legfontosabb, hogy olyan költségvetést nyújtsunk be a parlamentnek, amely megalapozott, és amely illeszkedik abba a megelőző hároméves trendbe, aminél valóban az a cél, hogy az államadósság, általában az adósság mértéke csökkenjen, és vele párhuzamosan a munkahelyek száma pedig növekedjen. A 2014-es költségvetés ennek a két iránynak a megerősítését jelenti, természetesen kiegészülve olyan elemekkel, amelyekre most már lehetőséget ad a magyar gazdaság. Gondolok itt a családtámogatások rendszerének a bővítésére, vagy gondolok arra, hogy olyan intézkedéseink is legyenek, amelyek megerősítik a gazdasági növekedést, és megteremtik annak a lehetőségét, hogy az így kialakult egyensúly, az fenntartható legyen.
R: Európában elég kevés tagállamnak sikerült csökkenteni az adósságát. Mi ezek közé tartozunk.
Varga Mihály: Annak köszönhető, hogy kifejezett gazdaságpolitikai célunk, hogy a korábbi években a korábbi kormányok által fölhalmozott adósságtól lehetőség szerint minél nagyobb mértékben meg tudjunk szabadulni. Nem csak azt kell ezalatt érteni, hogy az állam eladósodott az elmúlt években. Eladósodtak a vállalkozások, a vállalatok, eladósodtak a háztartások, a családok. Tehát szükség van arra, hogy szakítsunk azzal a gazdaságpolitikával, amelyik hitelből próbált meg gazdaságfejlesztési programokat elindítani. És ezzel végletesen kiszolgáltatta az országot olyan gazdaságpolitikai koncepcióknak, amelyek szerintem nem az ország érdekeit valósítják meg. Tehát én azt hiszem, hogy ha közös nevezőt vonunk ezekből az intézkedésekből, akkor mégiscsak az a legfontosabb, hogy a magyar kormány a saját országának, a magyar nemzetnek az érdekeit képviselje. És az elmúlt három évben ez a következetes gazdaságpolitika hozta meg az eredményét.
R: A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék észrevételeket fűzött a büdzsé tervéhez. Ön erre azt mondta, hogy kockázatelemzést is végeztek. Ezek között a kockázatok között szerepelt-e a populizmus, amely akkor jöhet elő, hogyha a költségvetési hiány csökkentésével feszültségek keletkeznek a társadalomban? Ez a populizmus esetleg elbátortalaníthatja-e a kormányzatot?
Varga Mihály: Abban a helyzetben vagyunk, hogy ez a kérdés most ilyen élesen nem vetődik föl. Tehát az elmúlt két évben és az idei évben is sikerül három százalék alatt tartani az államháztartás hiányát. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság be tud állni egy olyan egyensúlyi pályára, ahol nem kell mindig azzal a dilemmával szembesülni a mindenkori gazdasági vezetésnek, hogy még milyen úgymond megszorító intézkedésekre vagy milyen elvonásokra lenne szükség ahhoz, hogy a hiányunk egy elfogadható mértékű legyen. Ez most nem kérdés, a magyar gazdaság ha jövőre kétszer olyan mértékben növekszik, mint az idén, akkor minden gond nélkül tudja azt vállalni, hogy a megnövekedett bevételből, többletbevételekből az államháztartás hiánya három százalék alatt tartható. És ez a legfontosabb, tehát ebből a szempontból a populizmus indokolatlan, mert most nem lehet azzal riogatni, hogy majd a választások után bezzeg előveszik a présgépet. Nincs erről szó, egész egyszerűen egy stabil, kiszámítható és növekedésbarát gazdaságpolitikát kell csinálni, és akkor ezek a kérdések nem merülnek fel.
R: Az a 2,9%-os hiány, amelyet önök terveznek, az Unió tagállamainak körülbelül egyharmadában lehetséges, vagy esetleg annál jobb néhány országban. Ez a pénzpiacokat jó irányban befolyásolhatja-e?
Varga Mihály: Ha arra gondol, hogy vajon a hitelminősítők most hirtelen a fejükhöz kapnak-e és azt mondják, hogy hát eddig ezt észre sem vettük, hogy Magyarországon már milyen alacsony a hiány és módosítani kellene a hitelminősítésünket, akkor erre nem számítok. Úgy tűnik, hogy a hitelminősítők magatartása mondjuk Magyarországgal szemben az elmúlt években, az elmúlt hónapokban is elég kritikus volt. Tehát ők nyilván ezt nem fogják végrehajtani. De a piac és a piac nagyon sok szereplője ezt már megtette az elmúlt hónapokban is. Ugye gondolok itt arra, hogy idén tavasszal végrehajtottunk egy sikeres magyar devizakötvény-kibocsátást, másfél év után először mentünk vissza a devizapiacokra. Nagy siker volt, hatszoros túljegyzése a magyar ajánlatnak. Tehát azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy jó jel. Másrészt a hazai piacról a magyar államadósság megújítása, a lejáró tartozások visszafizetése eddig gond nélkül meg tudott történni. Tehát nemcsak a külső szereplők bíznak bennünk, hanem a hazai szereplők is bíznak bennünk, hiszen a magyar pénzügyi intézmények biztonsággal tudják a magyar állampapírokat lejegyezni.
R: Visszatekintve az elmúlt két évtizedre, az a 2,4%-os infláció, amelyet a kormány a jövő évre tervez, meglehetősen kedvező. Noha az árstabilitás az elsősorban a jegybank feladata, ennek a fenntartása. Itt most van-e valami jelentősége annak, hogy az utóbbi évben a kormány és a jegybank közötti együttműködés rugalmasabb lett?
Varga Mihály: Ha mind a ketten ugyanazt a célt tartjuk fontosnak, akkor sokkal könnyebb ezt a célt elérni. Ebben az esetben is így van. A Jegybank új vezetésével jó kapcsolat alakult ki, stratégiai szintű gazdaságpolitikai együttműködés van, és azt gondolom, hogy ennek az ország, az ország gazdasága az első számú nyertese. Az infláció ügyében is erről van szó. Az infláció, az árstabilitás kérdése nagyon hangsúlyos eleme a Jegybank politikájának. Ehhez a kormány a maga részéről azzal tudott hozzájárulni, hogy például a rezsicsökkentésen keresztül olyan szintre tudta leszorítani az infláció mértékét, ami sokkal nagyobb teret hagy mondjuk a kamatcsökkentés folytatásának. Tehát szerintem részben az inflációs pályát tudjuk ketten együtt kordában tartani, másrészt a kormány segíteni tud abban, hogy a monetáris politika mozgástere az nagyobb lehessen.
R: A kormány jövőre két százalékos növekedést vár. Igaz, hogy van olyan kutató intézet, amely 1,3 százalékos növekedést lát reálisnak, ugyanakkor, ha ezt az 1,3-at, vagy a kettőt hasonlítjuk össze a válság előtti évek növekedésével, tehát a 2006, 2007-es év egy százalék körüli növekedésével, akkor megint csak beszélhetünk-e bátor tervezésről?
Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter: Hát az, hogy negyven éve nem volt ilyen alacsony a pénzromlás mértéke, és negyven éve nem volt ilyen alacsony infláció, az egy új helyzet, egy új kihívás a közgazdász, az elemzői szakma számára is. A növekedés várható nagysága megint csak egy olyan kérdés, ahol eltérnek az álláspontok, abban azonban egyetértés van az elemzők között, hogy az idei év növekedéséhez képest jövőre biztos, hogy magasabb lesz a növekedés. Tehát még olyat azért senkitől nem hallottam, az ellenzéki politikusoktól sem, hogy a '13-as növekedésekhez képest '14-ben gyengébb lesz a növekedés. Tehát jó esélyünk van azzal számolni, hogyha növekedésünk erőteljesebb lesz, van olyanlondoni elemző egyébként, aki 2,6 százalékos növekedést jósol, a Jegybank prognózisa 2,1 százalék. Mi egy kettő százalékos konzervatív becsléssel számolunk, ez a növekedés szerintem megteremti annak a lehetőségét, hogy a családtámogatási intézkedések, a közfoglalkoztatásnak a bővítése, a munkahelyteremtő programok, a munkahelyvédelmi akció tervnek a folytatása '14-ben megvalósuljon. És ezen közben pedig az államháztartás hiányát is három százalék alatt tudjuk tartani.
R: Van-e olyan különleges tényező, amely a növekedést löki, de kevésbé szoktuk emlegetni?
Varga Mihály: A fogyasztás egy ilyen, amiről az elmúlt években kevesebb szó esett. Hiszen, amikor az embereknek megnövekedett adósságokat kellett törleszteni, és a napi szintű túlélés volt nagyon sok családnál a kérdés, akkor a fogyasztás az háttérbe szorult. Ebben az évben már tapasztalhatóak voltak a jelei. A fogyasztás enyhe mértékű növekedésének, jövőre azt várjuk, hogy 1,9 százalékkal, tehát közel kettő százalékkal nő majd a háztartások fogyasztása. Ezt azért várhatjuk, mert a '14-es költségvetésben van egy nagyon erős pedagógus béremelés, 153 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a megnövekedett pedagógus béreket kifizessük, sőt szeptembertől még egy újabb béremelkedés bekövetkezzen. Számítunk arra, hogy a családi adókedvezményeknek a lehetőségével 260 ezer család tud majd élni '14 január elsejével. Ez pénzt hagy kint szintén a családoknál. És a harmadik elem lehet még a rezsicsökkentésnek a hatása. Ha csökkennek a közműdíjak, ha csökken a gáz- az elektromos áram- és a távhőnek a díja. Akkor ez a pénz ott marad a családoknál, amiből azért reméljük, hogy a fogyasztásra is jut majd, tehát ezért mondjuk azt, hogy a '14-es év a fogyasztás szempontjából is kedvezőbb lehet. És ez segítheti a gazdaság növekedését.
R: A globalizáció folyamatában is a nemzeti tényezők közé sorolják az oktatást és az innovációt. Főleg ez az utóbbi lehet-e különleges növekedési forrás?
Varga Mihály: Természetesen igen, nagyon jó példák vannak a világban arra vonatkozóan, hogy az innováción keresztül hogyan lehet a gazdasági növekedést serkenteni, ösztönözni. Szeretnénk ezektől az országoktól átvenni a jó példákat, a jó megoldásokat, ugye a skandináv országok, a német példa, a balti országok példája nagyon ígéretes. Izrael megoldása is egészen egyedi. Tehát ezekből a megoldásokból át lehet venni olyat, amit Magyarország is alkalmazni tud. Innovatív fejlesztések nélkül, oktatás fejlesztés támogatása nélkül biztos, hogy lemaradunk a világgazdasági versenyben. Szerencsére azt nyugodtan mondhatom, hogy kutatás fejlesztésre az elmúlt húsz évben ekkora összeget nem fordított az ország. A bruttó hazai termék most már több mint egy százalékát, közel másfél százalékát fordítjuk erre a célra, és ahhoz képest, hogy ez korábban egy százalék alatt volt, azt gondolom, hogy most tényleg egy jelentős összeg szolgálja ennek a területnek a megújítását és ezen keresztül a gazdaság növekedésnek a megerősítését.
R: Erre a növekedésre mennyire nehezedik rá az adósság állománya? Hatalmas napi kamatteher.
Varga Mihály: A bruttó hazai termék négy százaléka körül fordítunk arra a célra, hogy az adósságunkat kifizessük, a kamatterheket kifizessük, a lejáró adósságot rendezzük. Én azt gondolom, hogy ez összevetve más országokkal, pláne a környező országokkal, ez rendkívül nagy tehet. Tehát ha belegondolok abba, hogy Szlovákia, Lengyelország, Csehország, nem is beszélve aztán mondjuk Bulgária, vagy Románia adósság állományáról, ami a bruttó hazai terméknek mindössze a harminc százaléka körül van. Bulgáriában ez alig tíz százalék fölötti, na most ha ehhez hozzáarányosítom a magyar nyolcvan százalék körüli államadósságot, akkor ez egy óriási teher. De ebbe benne van nem csak az elmúlt húsz év, hanem az azt megelőző negyven évnek is a mindenféle összes adóssága, és az ország nem dobhatja le magáról egy hanyag mozdulattal, azt kell elérnünk célként, amit Dél-Koreában kitűnően megcsináltak, hogy egy olyan gazdasági teljesítmény kell, amely mellett ez a gazdasági hátrány, az adósság állomány ilyen mértéke egyre kisebb mértékben tudja csak fékezni majd a növekedést is, és fékezni a gazdaság normális működését.
R: Ami az adósságot illeti, ez a családokra is nehezedik, főleg azokra, akik devizahitelt vettek fel. Ön, illetve a kormány november elsejéig vár a bankokra, tehát, hogy ezek a pénzintézetek humanista tervezetet tegyenek le az asztalra, hogy hogyan tudják elviselhetővé tenni a devizahitelek terheit a családoknak. Ha ez nem történik meg, akkor a kormány jogszabályt alkot. Elképzelhető-e, hogy ez a jogszabály Brüsszelből ellenkezést vált ki.
Varga Mihály: Nincs már sok idő november 1-ig és valóban a visszajelzések alapján a bankok eddig nem tettek túlságosan sokat azért, hogy a devizahiteleseken érdemben segítsenek. Tehát a Gazdasági Minisztérium már dolgozik azokon a jogszabályokon, amelyeket november 1-je után be fogunk terjeszteni a parlamentnek. Nyilván folyik egy szakmai egyeztetés a jegybank munkatársaival, Bankszövetség munkatársaival, tehát nem akarunk egy olyan javaslattal előállni, amely csak és kizárólag a Gazdasági Minisztérium véleményét tükrözi. De alapvetően nekünk olyan javaslattal kell előállni, ami az ügyfelek érdekét képviseli. Tehát amelyik megteremti annak a lehetőségét, ahogy azt a kormány kérte is, hogy a devizahitel, a lakáscélú devizahitelek kivezetésre kerüljenek a magyar piacról, másrészt pedig azt a szempontot érvényesítsék, hogy a forintban felvett hitelek nem járhatnak rosszabbul, mintha devizában vették volna föl azokat. Tehát ez a munka elkezdődött, ennek a befejezése várhatóan a jövő héten lesz, én azt hiszem, hogy nekünk nem szabad itt ölbe tett kézzel várni a bankokra. Ezt a munkát el kellett kezdeni és november 1-jével lépni kell.
R: Csütörtöki parlamenti expozéjában ön úgy is fogalmazott, hogy a családok terheit enyhítő költségvetést formál a kormány. Ezt nyilván a rezsicsökkentés szolgálja, csakhogy a rezsicsökkentésnek ellenáll a baloldali politikai elit, illetve a nyugati üzleti oligarchia szimbiózisából létrejött erő. Elég erős-e a kormány ahhoz, hogy ezzel megküzdjön.
Varga Mihály: Óriási a nyomás a magyar kormányon, különösen Brüsszel irányából, hogy ezek a lépések ne történjenek meg. De ugyanilyen lépések esetén ugyanilyen nyomás volt, emlékszem rá a bankadó bevezetésekor nemcsak Brüsszelből, hanem más irányokból, Washington irányából is volt ilyen nyomás, presszió a magyar kormányon.
R: Mint tudjuk Washington már kevésbé tud nyomást gyakorolni, hiszen a Valutaalaptól fölvett hitelt visszafizettük.
Varga Mihály: Így van, augusztusban előtörlesztettünk és kifizettük a 2008-ban, még az előző kormány által fölvett adósságnak a hátralévő részét. Tehát most már a brüsszeli bürokrácia az, amelyik fékezheti ezt a törekvést, ezért volt nagyon fontos, hogy a magyar kormány rezsicsökkentés kezdeményezése mellett például aláírásukkal is kiálltak az emberek, hogy éppen most a nemzeti ünnep kapcsán, amikor több százezren demonstrálták azt, személyes megjelenésükkel, hogy a magyar kormány szerintük jó irányba megy és ezt az irányt nem szabad módosítani. Ez nagyon fontos a kormány számára.
R: Ami az irányt jellemezheti, hogy jövőre a kormány 2%-os fogyasztás növekedést és 6%-os beruházásnövekedést tervez. Megalapozottak ezek a derűs adatok? Úgy érzem, hogy igen. Leegyeztettük ezeket nemcsak a társ minisztériumokkal, hanem a költségvetési tanáccsal és az Állami Számvevőszékkel is. Valóban kaptunk arra vonatkozó jelzéseket, hogy néhány tételnél lehet kockázat, de ezek a kockázatok nem ezekre a területekre vonatkoztak, tehát szerintem mind a fogyasztás, mind a beruházások örömteli növekedése várható jövőre, ami a gazdasági növekedés 2%-os mértékét fogja elérni.
Mv: Csehországban 5,1 millió ember dolgozik, Magyarországon csak 3,9 millió, mutatott rá karcagi nyilatkozatában Varga Mihály. Hozzátéve ez jól jelzi, hogy van még mit behozni az elmúlt évek lemaradásából. A nemzetgazdasági miniszterrel a költségvetés parlamenti vitájának indítása után Molnár Pál beszélgetett.
(Kossuth Rádió)
