A kormány még nem döntött arról, hogy az idén végrehajt-e kötvénykibocsátást, de elgondolkozik azon, hogy érdemes lenne "bespájzolni" a jövő év első felében lejáró nagyobb összegek törlesztésére - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Hír TV P8 című műsorában szombaton este.
Varga Mihály úgy fogalmazott: "még nincs 100 százalékos meggyőződésünk, hogy az idén kell kötvénykibocsátást végrehajtani", az idei év adósságfinanszírozása rendben van, vagyis ha Magyarország egy fillért nem vesz fel devizában külföldi piacokon, akkor is kényelmesen tudja törleszteni lejáró hiteleit.
Jövőre ugyanakkor van néhány olyan nagyobb összeg, amelyet törleszteni kell, ezért a jelenlegi kedvező piaci hangulatban érdemes azon elgondolkozni, hogy "most bespájzoljunk" - mondta.
A nemzetgazdasági miniszter arra a kérdésre, hogy időhúzás-e a mostani, az árfolyamgát kiterjesztésére vonatkozó megoldás, kifejtette: a kormány eddig különböző megoldásokkal a devizaalapú jelzáloghitelt felvett 750 ezer adós kétharmadának segített. Az árfolyamgát bár kedvező az ügyfélnek, sokan nem tudták igénybe venni - mondta, és hozzátette: mielőbb orvosolni kell a 90 napon túli tartozással rendelkezők - mintegy 120 ezer ember - kétségbeejtő helyzetét. Ugyanakkor az eddig született, ellentmondásos bírósági döntések okozta "jogi bizonytalanság" miatt nehéz jó közgazdasági és jogi megoldást találni - jelentette ki.
Varga Mihály az Európai Bizottság e héten közzétett őszi gazdasági előrejelzésével kapcsolatban azt mondta, hogy az pozitív, jó jelzés a magyar gazdaságnak, de egyben meglepő is, hogy végre a bizottság is úgy véli, fenntartható pályán van a magyar gazdaság. Úgy tűnik, beérett az a munka, amit az utóbbi három évben végzett a kormány - fűzte hozzá a miniszter.
Elmondta: ennek a folyamatnak az első lépése volt Magyarország "kiengedése" a túlzottdeficit-eljárás alól, most pedig a bizottság elismerte, hogy jó irányba megy Magyarország.
A gazdasági kilátásokkal kapcsolatban Varga Mihály szólt arról: Magyarország olyannyira integrálódott az EU-ba, hogy a külkereskedelem 75 százaléka az unióba irányul, így ha az gyengélkedik, "mi sem tudjuk az árnyékunkat átlépni", ezért indult a keleti nyitás politikája. Ennek révén a magyar gazdaság azokhoz az államokhoz szeretne kapcsolódni, amelyekben most is 4-5 százalékos növekedés van. Varga Mihály szerint ez fontos elem lehet a növekedésben, bár ez sem érezteti rögtön a hatását, de elindult a folyamat.
A konszolidáció után immár kifelé jön a magyar gazdaság a recesszióból, jövőre pedig már az idei gazdasági növekedés duplája lesz a bővülés, így 2014 már könnyebb év lehet a vállalatok és a háztartások számára is - emelte ki a miniszter.
Varga Mihály szólt arról is, hogy Magyarországnak - gazdasági fejlettségéhez képest - jelentős elmaradása van a bérekben; a kormánynak az a célja, hogy a minimálbéreseket segítse, és így próbálja feljebb tolni a béreket. Hozzáfűzte: jelenleg tartanak az egyeztetések a 2014-es minimálbérről, és ha a munkaadók és a munkavállalók nem jutnak egyezségre, akkor a kormány dönt; vagy így, vagy úgy, de várhatóan 100 ezer forint fölé emelkedik majd jövőre a kötelező legkisebb bér.
Az élő- és félsertés áfájának csökkentésével kapcsolatban elmondta: "hosszú a sor", több ágazat szeretne áfa-csökkentést, de ez esetben 3 százalék fölé kerülne a költségvetési hiány és "mehetnénk vissza a túlzottdeficit-eljárás alá".
(MTI)
