Orbán Viktor miniszterelnök, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mutatta be az Új Széchenyi Tervet 2011. január 14-én, Budapesten. Szó szerinti leirat.
Miniszterelnök úr, miniszter úr, államtitkár asszony, államtitkár úr, elnök urak, vezérigazgató urak, hölgyeim és uraim. Minek is titkolnánk, hogy az elmúlt több mint fél évben rögös és hosszú utat jártunk be, és nem is tudnánk titkolni, hogy még sokkal rögösebb és hosszabb út áll előttünk. De most egy ígéretes pillanatot élünk át. Elindíthatjuk útjára Magyarország Új Széchenyi tervét, amely a régi Széchenyi tervünk tíz éves évfordulóján kel szárnyra. Engedjék meg, hogy egy nagyon-nagyon rövid áttekintést adjak arról, hogy tulajdonképpen egy közgazdász, aki éppen miniszter – szempontjából milyen is volt ez az elmúlt fél év.
2010-ben az Európai Unió két országában hamisították meg a költségvetés számait. Görögországban és Magyarországon. A görög pénzügyi válságot ismerjük, magyar pénzügyi válságról nem szól a fáma. Magyarország egy 6,5 – 7,5 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt örökölt. Micsoda örökség. Örökölt elődeitől. Egy azonnali pénzügyi csődhelyzetben voltunk, amelyre lehetett volna rossz válaszokat adni, például egy azonnali újabb megszorító csomagot. Orbán Viktor miniszterelnök úr vezetésével az új magyar kormány ezt elkerülte. Ehelyett egy olyan pénzügyi konszolidációt hajtottunk végre hat hónap alatt, amely egyszerre konszolidált három évet, 2010-et, 2011-et, és 2012-t.
Bár én elfogult vagyok, minek tagadnám, de azt gondolom, hogy gazdaságtörténeti bravúr történt Magyarországon, hiszen voltak a gazdaságtörténetünkben ilyen szép pillanatok. Ilyen volt például az l946-os forintstabilizáció, de elég ritka volt, hogy egy magyar kormány ilyen pénzügyi válsághelyzetben ilyen gyorsan, ilyen hatékonyan, engedjük meg, szokatlan, szokatlan erélyes eszközökkel konszolidálta volna Magyarország pénzügyeit. Engedjék meg, hogy még azt is elmondjam elöljáróban, hogy mindez úgy történt, hogy nem csupán képesek voltunk konszolidálni Magyarország pénzügyeit, hanem megerősítettük a növekedést és megerősítettük a foglalkoztatás bővítést.
És megerősítettük a bizalmat, a bizakodást. Az önbizalmat és a reményt. Azt gondolom, hogy ezek azok a nagyon fontos – közben itt verem a kis eszközömet, úgy hogy azt gondolom, hogy ez az erélyes gazdaságpolitikának egy ékes bizonyítéka, de mi nem tartunk itt. Ott tartunk, hogy megerősítettük Magyarországon tehát a költségvetést, a növekedést, a foglalkoztatást, a bizalmat, a bizakodást és reményt. Itt tartunk. Tisztelt Miniszterelnök úr, igen tisztelt hölgyeim és uraim. Hogyha az Új Széchenyi Tervünket elhelyezzük – úgy van – elhelyezzük a gazdaságpolitika keretei között, akkor azt kell önöknek mondanom, hogy a magyar gazdaságpolitika ennek az évtizednek legfontosabb öt célját mind segíti az Új Széchenyi Tervünk. Nemcsak segíti, hanem kulcsmozzanata, kulcseszköze Magyarország gazdaságpolitikájának sikerre vételében. Mik a mi gazdaságpolitikai céljaink? Persze az államadósság csökkentése. Lesz még róla szó.
Természetesen a foglalkoztatás bővítése. Természetesen a növekedés erősítése. Vállaltuk és tartjuk, hogy 3 százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiányt érünk el a következő években. És természetesen a versenyképességünk erősítése, hogy a mai 57 helyről újból visszatérjünk a harmincon belüli elitklubba a versenyképesség terén. Ez is alapvető gazdaságpolitikai célunk. Azt állítom, azt szeretném sugallni és a mellett érvelek, hogy Magyarország Új Széchenyi Terve mind az öt gazdaságpolitikai célunk megvalósulását segíti. Nézzük azonban, hogy honnan indulunk. Valójában az államadósságról, az államadósság finanszírozásáról szólnak ezek az évek.
Azt mondják Nobel-díjas közgazdászok és nagyon-nagyon sok meghatározó véleményt formáló, stratégiai központ a világban, azt mondják nekünk, hogy azok az országok nyernek, amelyek képesek az államadósságot csökkenteni. És azok veszítenek, amelyek vagy nem képesek erre, vagy nem képesek finanszírozni. Ezt azért látjuk az Európai Unióban. De milyen is ez az államadósság az Európai Unióban? Ha ránézünk erre az ábrára, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unió és a fejlett világ a globális világ legeladósodottabb területe és ezen belül 2010 és 2014 között a fejlődő világ államadóssága csökken és a fejlett világ államadóssága nő. Ez drámai hír mindenkinek, aki a fejlett világban él. De ha megnézzük a következő ábrán, hogy hogyan is viselkedik Magyarország az államadósság területén, mi vagyunk a bíztató, reményteljes zöld vonal, akkor mi nem a fejlett országokhoz hasonlítunk az államadósság trendjében, hanem a fejlődőkhöz.
Mi csökkenteni fogjuk Magyarország államadósságát. Ha pedig tovább megyünk és azt nézzük, hogy miért is van erre nekünk nagyon-nagy szükségünk? Akkor azt látjuk, hogy a mai Európai Unióban, ezen belül az euró zónában vannak olyan országok, amelyek veszélyben vannak. Ezek a veszély országok itt vannak a kis ábránkon és látunk hozzájuk képest egy kicsi magyar gömböt. Úgy tűnne, hogy a fenti zöld spanyol nagy államadóssághoz képest, vagy ugyancsak nagy piros göröghöz, vagy a még mindig nagy írhez és portugálhoz képest a kicsi magyar pötty az csak egy pötty a globális államadósság térképén. Sajnos azonban nem így van, mert hogyha tovább megyünk és megnézzük, hogy az államadósság és a külső adósságállomány hogyan viszonyulnak egymáshoz, akkor azt látjuk, hogy Magyarország a hasonló helyzetben lévő államok csoportjából egészen kivételesen kilóg.
Nézzük meg, hogy ott vagyunk fent a külső adósságállomány tekintetében a 160 százalék körüli szinten van. Hiába van az államadósságunk a 80 százalék körüli szinten GDP arányosan, az Európai Unió átlaga körül ugye, innen fogunk lefele jönni, de ha a háztartások, családok és az üzleti szektor eladósodását is figyelembe vesszük és ennek a külső adósságállományát, akkor valóban a világ tíz legsebezhetőbb országa között vagyunk. Nekünk tehát egyszerre kell csökkenteni az államadósságot, a külső finanszírozási szükségletet és természetesen az egész ország adósságot. Hogy ez mennyire fontos számunkra, azt talán még egy ábra mutatja. Ha megvizsgáljuk, hogy a hazai gazdasági szereplők és a külföldiek által birtokolt államadósság szempontjából az országok hogyan helyezkednek el, akkor a dráma, vagy a kockázat, vagy a sérülékenység azonnal kitűnik.
Magyarország esetében ez a nagy zöld szivarvég, szóval ez a nagy zöld rész ez azt mutatja, hogy a külföldiek által birtokolt államadósság a világ összes országa között Magyarországon a legmagasabb. Ez egy nagyon-nagyon erős kockázat egy olyan helyzetben, amikor a külföldi finanszírozástól függ Magyarország és más ország. Tegyük fel a kérdést akkor, hogy hogyan csökkenthető az államadósság? Hogyha ez a magyar gazdaságpolitika egyik Achilles sarka és ez az egyik gazdaságpolitikai célunk, hogyan érhetjük el. Hát először is adjunk erre egy matematikai választ. Természetesen az államadósság bruttó hazai termékhez mért szintje két módon csökkenthető. Ha maga az államadósság csökken, vagy ha a növekedés révén bővül a bruttó hazai termékünk. Nekünk mind a kettőre szükségünk van, mert mi állunk a legrosszabbul.
Valóban, képesek leszünk adósságcsökkentő lépésekkel talán már a következő hónapokban érzékelhetően lejjebb vinni a mai 80 százalékos GDP-arányos szintről Magyarország államadósságát. Gazdaságtörténeti fordulat előtt állunk. Ha ezt elindítjuk, utána már – és ez a második, már a költségvetési deficitet jelző érv – ha ezt képesek vagyunk egyszer, egyszeri adósságcsökkentő lépésekkel az adósságpályát lefele vinni, akkor már a 3 százalék alatti deficittel automatikusan, évről-évre képesek vagyunk csökkenteni újból az államadósság szintjét. Mind a kettő kell tehát. Az államadósság egyszeri, néhány lépésben történő jelentős csökkentése és utána évről-évre a költségvetési 3 százalékos hiánycél tartásával évről-évre még lejjebb vinni az államadósságot. De ez sem elég, hiszen nagyon magas az államadósságunk és nagyon magas a külföldi finanszírozási kockázatunk. Szükségünk van növekedésre. És azonnal elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy: na de miből lesz itt növekedés? Hátaz Új Széchenyi Tervről fogunk beszélni, úgy hogy nyilvánvalóan azt fogom válaszolni, hogy a Széchenyi Tervből.
De egy kicsit ássunk a mélyére. Miből lesz tehát növekedés? Érdemes gazdaságpolitikailag azt mondani, hogy a növekedés végül is négy nagy forrásból származik. Hát persze, a foglalkoztatás bővítésből. Ahogy Demján Sándor mindig elmondja nekünk és mindig igaza van. Valóban, a foglalkoztatás bővítésnek a termelő szektorból, a termelő munkahelyből kell származnia. Mi vállaltuk a 20/20-as programba, hogy 2020-ra egy millió új munkahelyet teremtünk, zömében termelő szektorbeli munkahelyeket, és azt is vállaltuk ugyanebben a programban, hogy 2015-ig 400 ezer, 2014 végéig 300 ezer új munkahelyet hozunk létre. Persze ebben benne van a kifehérítés is. Az új adórendszerünk és a különböző egyéb reformintézkedéseink nyomán azt reméljük, azt gondoljuk, hogy a ma is meglévő munkahelyek, nem adózó munkahelyek egy része kifehéredik.
Foglalkoztatás bővüléséből bizonyosan lehet növekedés. De lehet növekedés a technológiai innovációból is. Ugye a világ vezető történészei azt mondják, hogy az emberi fejlődésnek végül is három nagy forrása van. A kultúra, a technológia és a földrajz. Hogy milyen a kultúrád, hol vagy földrajzilag és hogy hát milyen a technológiád, milyen a kultúrád, technológiád, földrajzod. Itt a technológia szerepel. Mert valóban, ugyancsak más közösebb iskolák szerint a technológiai fejlődés határozza meg legerősebben a növekedés útját. De persze az új piacok megszerzése is, Ázsiában, segíthet bennünket. Ha megnézi az ember a magyar külkereskedelem trendjeit 2009-2010-ben, teret nyertünk Ázsiában. Lehetne még jobban csinálni, de teret nyertünk Ázsiában. És végül a beruházások. A beruházások forrásai között látjuk, hogy vannak uniós források, költségvetési források lehetnek, természetesen külföldi működő tőke, a hazai üzleti szektor és a családok beruházásai, beleértve most az önkormányzati beruházásokat az állami költségvetésből finanszírozott beruházásokat.
Ha más oldalról nézzük és a beruházásokra koncentrálunk, például azért, mert az Új Széchenyi Tervről beszélünk, akkor azt kell magunknak bevallani egészen egyenesen, hogy nem elég növelni a beruházásokat, hanem a beruházások hatékonyságát is emelni kell. Ha munkahelyeket szeretnénk teremteni, ha növekedést szeretnénk, ha többlet költségvetési bevételt szeretnénk, ha versenyképesség emelkedést szeretnénk, államadósság csökkentést és 3 százalék alatti költségvetési deficitet, akkor nekünk nem szökőkutakra kell koncentrálnunk, hanem termelő munkahelyekre. Tehát nem csupán a beruházások volumenét és a beruházások rátáját kell emelnünk, hanem célzottá, sikeressé kell tennünk a beruházásainkat. Ez az a döntő eszköz, amivel mi a növekedésünket erősíteni tudjuk és a növekedés erősítésével természetesen az államadósság rátáját csökkenteni. Ha fölteszünk még egy kérdést, a következő slide-ban, akkor arra mindjárt válaszolni is tudunk.
Kérdésünk az tehát, hogy mi is a növekedés és a foglalkoztatás kulcskérdése? Nos. Az, hogy emeljük a beruházási rátát és emeljük, erősítsük a beruházások hatékonyságát. Hogyan lehet ezt megtenni? Először is nézzük meg, hogy honnan indulunk. Magyarországon rendkívül szoros az összefüggés minden uniós tagállamban így van egyébként, a növekedés és a beruházások között. Nézzük meg, hogy persze a beruházásoknak nagyobb a ciklusa, mint a GDP változásnak, de azért ciklusa van. És hogyha tovább megyünk, - de azért az összefüggés nagyon szoros. De ha tovább megyünk és azt nézzük, hogy a GDP növekedés és a beruházások között milyen szoros a kapcsolat, akkor ebből a két vonalból ölelkező vonalból mindenki számára világos, hogy beruházás nélkül nincs növekedés.
Ha tehát mi növekedéssel szeretnénk az államadósság szintünket, rátánkat lefele hozni, akkor nekünk a növekedéshez sok beruházásra van szükségünk és célzott beruházásokra. Nézzünk meg mégy egy keserű ábrát. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt években, bizony 2005. elejétől a beruházások trendvonala Magyarországon meredeken süllyed. Ezt az itt ülők, önök, abszolút biztonsággal tudják. Süllyed a beruházás, nem csoda, hogy a növekedés is elgyengül. Még egy utolsó ábra, ami a beruházások helyzetét leírja és ebből azért valami kis fénysugár, egy fénypászma, ma már egy reménysugár látszik.
Nézzük meg, 2010. harmadik negyedévében több okból származik ez a javulás. Már csökkent a beruházások visszaesésének az üteme. Csökkent, de még visszaesett a beruházás Magyarországon. Épp itt az ideje, hogy éljünk az Új Széchenyi Terv eszközeivel. Az üzleti beruházási rátákat megvizsgálva azt kell mondanom önöknek, hogy Magyarország végig az 1990-es évek közepétől a visegrádi országok alatt volt a beruházási ráta tekintetében. Ez egy nagyon érdekes dolog. A legközelebb álltunk az Első Széchenyi Terv 55 pályázatának és 600 milliárdos beruházásának a nyomán. 2003-2004. körül voltunk a legközelebb a visegrádi országok beruházási rátájához, akkorra értek be az Első Széchenyi Terv beruházásai. Előtte és utána nagyon alacsony volt Magyarországon a visegrádi országokéhoz képest a beruházási ráta.
És hát akkor megérkeztünk az Új Széchenyi Tervhez. Tisztelt Miniszterelnök úr. Itt most tehát nem a Tenkes kapitánya jön, hanem az Új Széchenyi Terv- De azt gondolom, hogy a lényegét akkor ragadhatjuk meg az Új Széchenyi Tervünknek, hogyha előre vetítjük a beruházási rátára gyakorolt hatását. Nézzék meg, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített prognózis szerint, hogyha bekapcsoljuk az Új Széchenyi Terv forrásait, nagyjából 7000 milliárd forintról beszélünk, egy 2011 és 2014 közötti időszakban, mert majd még átszivárognak beruházások a 2013-al záruló uniós ciklus utáni évre is, tehát nagyjából egy 7000 milliárd forintos beruházási forrástöbblet kerül be a magyar gazdaságba, 4500 milliárd már lekötött, 2000 milliárd forint áll még rendelkezésünkre, Fellegi miniszter úr erről részletesen fog beszélni, és a Magyar Fejlesztési Banknak és az Innovációs Alapnak is vannak forrásai. Tehát meg tudjuk fordítani Magyarországon a süllyedő beruházási rátát. A mai 17 százalékos szintről 25 százalék fölé kerülhet Magyarországon a beruházási ráta az Új Széchenyi Terv következtében.
Az Új Széchenyi Terv nagyjából 5 százalékot hoz a beruházási rátán. És a 17 százalékhoz hozzáadva az 5 százalékot és még ahhoz hozzáadva a multiplikátor hatásokat, a kisugárzó hatásokat, Magyarország eléri a 25 százalék feletti beruházási rátát 2013-14-ben. Hogyha ezt átfordítjuk a növekedésre, mert hogy a beruházás és a növekedés kéz a kézben járnak, akkor azt látjuk, hogy ugyanúgy, ahogy többlet beruházási forrást teszünk be a magyar gazdaságba, többletnövekedés jön ki belőle. Az eddigi 20 éves trend ezt mutatja.
A világgazdaság trendjei ezt mutatják. Mégpedig az elfogadott makropályánk, szerény makrogazdasági pályánk szerint Magyarország a mai egy százalékos növekedési szintről képes lesz 2013-14-re a négy és hat százalék közötti GDP növekedési sávba fölmenni. Ez megint egy gazdaságtörténeti fordulat lesz. És ha ezt elérjük, akkor érzékelhetően, érezhetően évről-évre csökken majd Magyarország államadósság szintje. A Széchenyi Terv készítéséhez érkezve, nem szeretném megismételni az egész csodálatos munka összes részletét.
Mindenkinek köszönöm, aki itt van és aki hallgat bennünket és aki részt vett a munkában az elmúlt másfél éves együttműködést. Nagyon komoly szakértői műhelyektől kaptunk nagyon ígéretes tanulmányokat, elemzéseket. Ezeket mind beépítettük és majd talán kifele menet mindenki átveheti az Új Széchenyi Terv kötetet, ahogy a pályázati kötetet is. A Széchenyi Terv hét programból áll, ahogy ezt már mindannyian tudjuk. Megemlíteném, hogy három teljesen új, a 2001-es Széchenyi Tervhez képest. Új az egészségipar, ebben látunk egy nagyon erős kitörési pontot, mégpedig termelő beruházások és termelő munkahely kitörési pontjait is. Például a gyógyászati iparban, vagy gyógyszeriparban, vagy orvosi műszeriparban. Ugyanígy a zöld gazdaságot új kitörési pontként fogalmazzuk meg. És ugyanígy a foglalkoztatást kiemeltük a korábbi Széchenyi Tervhez képest, az elsőhöz képest, kitörési pontként. A hét kitörési pontunk egy tíz éves programot jelent.
Azt gondoljuk, hogy 2010 és 2020 között az Új Széchenyi Terv hét programjával elérhető az egy millió új munkahely. És ennek révén elérhető a fenntartható egyensúly. Ha egy kicsit még mélyebbre lapozunk az Új Széchenyi Terv struktúrájában, akkor – és ezt majd megteheti mindenki – akkor azt látjuk, hogy egy logikusan felépített, sok-sok alprogrammal, részprogrammal működő Széchenyi Tervről van szó. És végül mit mondanak rólunk azok, akik még nem is ismerték az Új Széchenyi Tervet. De ismerték már az elsőt, amiben az innováció, kutatás-fejlesztés szintén kiemelt program volt. Emlékezzünk vissza, akkor először emelkedett egy százalék fölé a K+F GDP részaránya.
Abban a két évben 2001-2002-ben. Nem véletlen. Nincsenek véletlenek. Nos, azt mondják rólunk a világban, hogy Magyarország benne lesz a világ innovációs központjai, hatalmai között. Kis hatalom leszünk, kis erőközpont, de benne leszünk. Ebben is segít az Új Széchenyi Terv, mert nem csupán új munkahelyeket kell teremtenünk, hanem magasabb hozzáadott értéket teremtől munkahelyeket kell létrehoznunk. És végül tisztelt hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy összegezzem, hogy a magyar gazdaságpolitika 2011-14-es időszakban hogyan is néz ki az Új Széchenyi Terv segítségével. Még egyszer érdemes aláhúzni, hogy mind az öt gazdaságpolitikai célunknak az elérését döntő módon segítheti a Széchenyi Terv, mert emeli a beruházási rátát évről évre 5 százalékkal.
A beruházási ráta emelése mellett minden reményünk megvan arra, hogy a beruházások hatékonyságát is emeli. E kettő eredményeképpen gyorsul a növekedés, a gyorsabb növekedés eredményeképpen csökken, lejjebb megy az államadósság rátánk. De ha ezt megnézzük egy 2011-14. közötti gazdaságpolitikai háromszögben, akkor azt látjuk tehát, hogy alulról indulva az Új Széchenyi Tervünk hozzá tesz négy évben közel 7000 milliárd ….. beruházási forrásokhoz. Ez évi 5 százalékos beruházási rátaemelkedést jelent. Nagyon nagy dolog lesz. A mai 17 százalékról 20 százalék fölé emelkedik a beruházási ráta és ehhez jönnek még a kapcsolódó üzleti beruházások. 25 százalékos beruházási rátával már elérhető 2013-14 körül Magyarországon a 4 és 6 százalék közötti GDP növekedés. Ezzel megvalósítható a 300 ezer körüli új munkahely. Ha ez megvan, akkor az államháztartás automatikusan, ha senki nem hibázik, de miért hibáznánk, automatikusan 3 százalék alatti deficitet ér el. És ha ez megvan, akkor csökken évről évre az államadósság.
És hogyha mindez megvan, Magyarország visszatérhet a világ legversenyképesebb országai közé, tehát egy érzékelhető, dinamikus versenyképesség emelkedés következik be. És persze van még egy reményünk. Én például remélem, hogy megjelenik a reményünket bemutató ábra. Van még egy reményünk. Hogy amit mi gazdaságpolitikai fordulatként elindítottunk, az Magyarország ot nem csupán fél év alatt sikeresen konszolidálta a költségvetés terén. Nem csupán elkerültük a pénzügyi válságot, nem csupán elkerültük azt a csapdát, hogy egy újabb megszorító csomaggal nyakon vágjuk az üzleti szektort és a családokat, hanem Magyarország a gazdaság meghatározó területein az Európai Unió legjobbja, legjobbja lehet. Nem egyszerűen az első felében, a felső harmadban, a felső ötödben, az is szép lesz, hanem bizonyos területeken a legjobbak lehetünk. Bizony, a legstabilabb kétharmados politikai rendszerünk megvan.
Bevezettük az Európai Unió legalacsonyabb, 10 százalékos társasági adórátáját. Bevezetjük, bevezettük az Európai Unió legegyszerűbb, tényleg söralátéten elférő személyi jövedelemadó rendszerét. Bevezettük az Európai Unió az adórendszeren keresztül a gyermekvállalást legerőteljesebben segítő rendszerét. Megvan, velünk van, bevezettük. Január 1-től itt van. A következő, 2011-14. közötti időszakban elérjük a 3 százalék alatti deficitet és ezt nem sokan fogják elérni egyébként, úgy egymás között valljuk be. Tehát az idei 3 százalék alatti magyar deficit még három-négy-öt országban lehetséges. Többen nem. Becsüljük meg. És ennek következtében is és valamint az egyszeri államadósság csökkentő lépésnek eredményeképpen is, Magyarország lesz Svédország mellett az egyetlen Európai Uniós ország, amelyik képes lesz 2011-ben csökkenteni az államadósság szintjét. Meggyőződésem, hogy ez érvényes a 2014-ig terjedő teljes időszakra. Nem sokan lesznek képesek az államadósság szintjüket csökkenteni.
Láttuk az ábrán. A fejlett világ államadósság rátája fölfele megy. A miénk nem Elérjük, hogy egy legrugalmasabb munkaerő piaci kép alakuljon ki rólunk a Munkatörvénykönyv módosításával és sor más lépéssel, mert ez üzleti versenyképességi előnyünk lesz. Ez, mindez a leggyorsabb versenyképesség emelkedésben ölthet testet 2014-ig és a lépéseink nyomán a leghatékonyabb államunk lehet, legalábbis a régióban, de az unió egészében is az egyik leghatékonyabb állami működés lehet Magyarországon. Mindehhez természetesen még valamire szükségünk van.
Az Új Széchenyi Tervünk itt van. Még valamire szükségünk van. Ez egy strukturális reformprogram. Miniszterelnök úr nyilatkozataiból, a kormány eddigi döntéseiből világosan kitűnik, hogy Magyarország, a magyar kormány vállalja a középtávon fenntartható költségvetési egyensúly megteremtése érdekében azokat a strukturális reformprogramokat, amelyek a növekedést, a foglalkoztatást és egyensúlyt egyszerre segítik. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy zárásképpen megköszönjem tisztelt figyelmüket és még egy utolsó megjegyzést tegyek. Valóban van ereje a szimbólumoknak.
Tíz éve indítottuk útjára a Széchenyi Tervet és 2001-2002-ben Magyarország az akkori Európai Unió leggyorsabban fejlődő országai között volt, a régió legversenyképesebb éllovas országa. Csupán, csupán a Széchenyi Tervnek köszönhetően 2001-2002-ben kétszer, háromszor gyorsabban növekedtünk, mint az akkori Európai Unió átlaga. 1998 és 2002. között 240 ezer új munkahelyet hoztunk létre. Utánunk következő nyolc évben 250 ezer szűnt meg. Azt remélem, azzal bíztatom magunkat és abban hiszek, hogy az Új Széchenyi Tervünk megismétli az Első Széchenyi Terv eredményeit, vívmányait, de ehhez mindannyiunkra szükség van.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
(kormany.hu)