Matolcsy György szeptember 17-én a Magyar Rádió 180 perc című műsorának vendége volt. Alább a beszélgetés teljes szó szerinti leiratát közöljük.

Műsorvezető: És itt velünk a stúdióban a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György. Jó reggelt kívánok!

Matolcsy György: Jó reggelt kívánok!

Műsorvezető: Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat. Tart-e attól a kormány, hogy … kategóriába kerülnek a magyar államkötvények, tehát kikerülnek a befektetési kategóriából és emiatt nagyon sok magánnyugdíjpénztár, vagy intézményi befektető kénytelen lenne megszabadulni tőle?

Matolcsy György: Egyáltalában nem tartunk ettől. Magyarország már volt bukott angyal, 2008-ban másodszor, 2005-2006-ban, először. Mindkét esetben a kormány hazudott. Mindkét esetben Magyarországról és az a kép, és sajnos akkor jogos kép jött elő a globális befektetők körében, hogy nem tudja tartani azt, amit mond. Ma már erről nincs szó. Magyarország kormánya, az új kormány egészen világosan tartja magát a Nemzetközi Valutaalappal és Európai Unióval kötött szerződéshez, amely szerint 3,8 a hiány idén.

Műsorvezető: S jövőre pedig 3 százalék.

Matolcsy György: Így van. Pontosan. Rögzítettük, kijelentettük és komolyan gondoljuk, hogy jövőre Magyarországon az államháztartás hiánya 3 százalék alatt lesz.

Műsorvezető: Arról is beszélt itt a szakértő, hogy ebben ők is nagyon bíznak, de talán megnyugtatná a piacokat, és erre nagyon sok elemző felhívja a figyelmet, ha mégis lenne valamilyen megállapodás a Valutaalappal. Miért zárkózik el ezelől a kormány? Lehetne olyan megállapodás is, ami nem jár hitelfelvétellel.

Matolcsy György: Szeretnék eloszlatni egy félreértést. A Nemzetközi Valutaalapban mi részvényesek vagyunk, tulajdonosok. Tehát mi irányítjuk a Valutaalapot, nem pedig a Valutaalap bennünket. Most egészen más a kép és más a működés. A Nemzetközi Valutaalap delegációi időnként úgy viselkednek, mint hogyha bennünket irányítani akarnának és ők lennének Magyarország részvényesei.

Műsorvezető: A hitelnek ugye vannak feltételei.

Matolcsy György: Hát a hitelnek mindig vannak feltételei, de ők nem részvényesei Magyarországnak, mi pedig részvényesei vagyunk a Valutaalapnak. Na most, amíg a Nemzetközi Valutaalap szakértői és az Európai Unióban működő barátaink is úgy gondolják, hogy Magyarországot irányítani lehet. Tehát például bankadó helyett megszorító csomagot lehet varrni az új kormány és Magyarország nyakába, addig rossz úton járunk, és ezért mondjuk mi, hogy Magyarországnak már nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalappal és az Unióval kötött új kölcsönszerződésre.

Műsorvezető: És miről szólnak, ha egyáltalán szólnak majd tárgyalások ősszel a Valutaalappal. Tehát lesznek-e egyeztetések, és ezen mit fog mondani a magyar kormány?

Matolcsy György: Természetesen lesznek egyeztetések. Stratégiai partnerek vagyunk, tulajdonosok vagyunk, irányítjuk a Valutaalapot. Van egy úgynevezett, .. tehát 4-es cikkely, amely szerint minden országban a Valutaalap delegációja évente egyszer-kétszer átnézi az ország gazdaságpolitikáját, de ez már nem arról szól, hogy milyen volt a lejáró kölcsönszerződés, az lejár, kifut, október 5.-vel. Arról szól, hogy Magyarország hogyan működik, hogyan lesz itt hiteles gazdaságpolitika, hogyan lesz növekedés, milyen reformokat indítunk. Tehát ez egy egészen más konzultáció, nem a kölcsönszerződésről szól.

Műsorvezető: És semmilyen kölcsönszerződésbe nem megy bele a magyar kormány. Ugye a lengyeleknek van egy olyan megállapodása, ami egyfajta ilyen biztonsági tartalékot nyújt az országnak, Lengyelország sokkal jobb helyzetben van.

Matolcsy György: Igen, stratégiai partnerek vagyunk. Sok esetben kérünk technikai segítséget a Nemzetközi Valutaalaptól például egy vasúti reform esetében, vagy más hasonló esetekben, amikor nagyon sokat tud a Valutaalap, hiszen sok országban működik. De kölcsönszerződést bizonyosan nem kötünk.

Műsorvezető: Történelmi bejelentésnek nevezte ön, hogy Magyarország jövőre 3 százalék alatti költségvetési hiányt vállal, és valóban ilyen nem volt még Magyarországon. Viszont nagyon sokan hiányolják, hogy nem ment bele a részletekbe, tehát csak mondott egy számot, a 3 százalék alatti számot. Miért tudunk ilyen keveset a jövő évi költségvetésről?

Matolcsy György: Egyértelmű, törvény van rá, hogy október 15.-én kell a 2011-es költségvetést kormány elé terjeszteni. Ezt követően, kormánydöntést követően kell tudnunk részleteket. Például Lengyelországban december 10-ig kell a költségvetést, kormány és parlament elé terjeszteni. Tehát abszolút nem szokatlan az Európai Unióban, hogy az ősz késői szakaszába kerül a költségvetés.

Műsorvezető: Igen, de az adócsomagról sem tudunk nagyon sok mindent. Tehát ön tett arra utalást, hogy a 16 százalékos szja-t nem egy lépésben, hanem több lépésben vezethetné be a kormány. Nem tudjuk, hogy a bankadó hogyan alakul, hogy egyébként lesznek-e más szektorok, amit megadóztat a kormány. Mit tud erről mondani?

Matolcsy György: Egyértelműen lesz Magyarországon adóforradalom. Ez elindult egyébként ez év közepén azzal, hogy a társasági adókulcsot egy bizonyos szintig, 10 százalékosra csökkentettük. Ez hallatlan jó visszhangot váltott ki hazai és külföldi vállalkozók körében. Az adóforradalom azzal folytatódik, hogy 2011. január 1-től bevezetjük a 16 százalékos, egykulcsos családi jellegű személyi jövedelemadózást. Az, hogy egy, két vagy három lépésben vezetjük-e be, azt a kormány eldönti majd. Ezért a költségvetéssel együtt tárgyalni, tehát, hogy mennyi pénzünk van.

Műsorvezető: És mit jelentene az egy, két vagy három lépés? Tehát miben lenne más az egy lépéshez képest a két lépés, mennyiben?

Matolcsy György: Annyiban más, hogy az egykulcsos adóra való áttérés egyértelműen csökkentett adót jelent. Tehát, kint hagyunk az embereknél, a vállalkozóknál, a munkavállalóknál jövedelmet. Na, most az, hogy mennyi jövedelmet tudunk kint hagyni, amelynek révén egyébként élénkíteni fogjuk a gazdaságot, az attól függ majd, hogy a költségvetés mennyit bír el. De, hogy elkezdjük és 16 százalékos kulccsal kezdjük el a személyi jövedelemadózás átalakítását, az egészen biztos, hogy milyen mértékben tudunk adót csökkenteni, egy vagy két vagy három lépésben, ez dől majd el október közepén.

Műsorvezető: A bankadóra azt mondta, hogy 200 milliárd forintos bevételt mindenféleképpen szeretne a kormány. Lesz-e más szektorokra kivetett adó? Voltak olyan ötletek, hogy távközlés, energetikai szektor, más nyereséges szektorokat megadóztat-e a kormány?

Matolcsy György: A 200 milliárd forintos bankadóhoz mindenképpen ragaszkodunk. Ebben az évben befolyik, jövő évben pedig a költségvetés arra épül. Ugye még egyszer azért vissza kell térni arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió szakemberei, időnként a hitelminősítők is azért kérnek bennünket, követelik, nyomnak minket arra felé, hogy legyen új kölcsönszerződés, mert akkor nem tarthatnánk meg a bankadók. Teljesen világos, miközben Európában utánunk Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Németországban bankadót vezetnek be a magyarhoz hasonlót egyébként. Bankadó tehát lesz, a bankadó ez a 200 milliárd forintos bevétel a forrása annak, hogy 3 százalék alatt legyen a költségvetés.

Műsorvezető: Lesz-e más adó?

Matolcsy György: Más adónemről jelenleg nem folyik számítás. A költségvetés október közepén a kormány elé kerül. Most ilyen más adóterhelés nincs.

Műsorvezető: És bankadó még hány évig marad fent? Két plusz egy évig, két évig, vagy hogyan?

Matolcsy György: Partnereink, a bankszektor vezetői azt kérik, hogy 2012-ben ezt a speciális és a többi európai megoldásnál magasabb terhet vezessük ki és a helyére kerüljön az akkori európai uniós bankadó. Ha lesz, akkorra európai uniós bankadónk, tehát lesz egy közös mérték. Ezt örömmel megtesszük, áttérünk, akkor már áttérhetünk, mert erős lesz a gazdaság, egy európai, a mostaninál valószínűleg kisebb bankadóra. Ha nem lesz, akkor sem marad valószínűleg ez a magas mérték.

Műsorvezető: Tehát lesz, csak alacsonyabb mérték a harmadik évben is.

Matolcsy György: Igen, de mi egy európai megoldást szorgalmazunk, erről beszélt miniszterelnök úr is most Brüsszelben.

Műsorvezető: Az előbb a jövő évi költségvetés bevételi oldalának kérdőjeleiről beszéltünk. De a kiadásokkal kapcsolatokban is egy mondatot mondott, hogy nem lesz megszorítás, viszont nagyon sokfajtaképpen értelmezhető, hogy mit értünk megszorításon. Például lesz-e befagyasztása a kiadásoknak? Gondolok itt a közalkalmazottak, köztisztviselők bérének befagyasztására, vagy beruházások befagyasztására.

Matolcsy György: Igen, mi közgazdászok a megszorító csomagokat mindig úgy értelmezzük, hogy a családoknál, az embereknél, a munkavállalóknál szorítanak meg a nyugdíjasoknál. Tehát onnan vesznek el pénzt, ahol fogyasztani kellene. Ilyen megszorító csomag Magyarországon sokszor volt, ilyen volt a Bokros-csomag, ilyen volt a 2008 utáni kormány különböző megszorító, ilyenek voltak azok a programok, amelyet 2008 után indítottak. Semmilyen ilyen jellegű megszorító program Magyarországon, Fidesz-kormány esetén nem volt és nem is lesz.

Műsorvezető: De mit jelent a bürokráciacsökkentés. Például azt mondja, hogy 200-300 milliárd forintot ezen tudna fogni a kormány. Itt lehet, hogy bérekről is van szó. Emberekről, akik közszférában dolgoznak.

Matolcsy György: Na, most, hogy mire van szükség, azt láttuk ebben az évben, hiszen Magyarország úgy állítja be a 3,8 százalékos hiányt ebben az évben és egyébként úgy fogjuk beállítani a jövő évben a 3 százalék alatti hiányt, hogy az állam magán, azért spórol, takarékoskodik. Például Magyarországról azt állítják a Világbank és minden egyéb elemző, hogy nagyjából 800 milliárd forinttal több a bürokrácia terhe, az adminisztrációs teher, mint amennyi normális országban lenne. Na, most, ha ezt le tudjuk építeni és erről szól például az, hogy összevonunk intézményeket, valóban kevesebb feladatot rovunk, mondjuk az adózás révén az adózóra, és így tovább, akkor ezzel megtakarítunk az állam szintjén, megtakarítunk energiát és költséget a vállalkozói, és a munkavállaló szintjén is. Tehát az állam saját magán fogyókúrát kezdett és ezt folytatjuk.

Műsorvezető: Ez kevesebb embert is jelent? Tehát, lesz-e létszámleépítés például a közszférában emiatt, hiszen, hogyha a bürokrácia csökken, akkor ezzel automatikusan együtt jár, hogy kevesebb emberre van szükség.

Matolcsy György: Biztos, hogy lesz feladat leépítés, biztos, hogy az összevonás révén más szervezetek, struktúrák alakulnak ki, és annak révén egy-két, három éven belül lehetséges, hogy létszámleépítés is lesz, de valószínűleg inkább a kimenő létszámot nem pótoljuk.

Műsorvezető: És mi lesz például az energiaárak támogatásával. Tehát például a gázár-támogatásokkal, vagy egyéb energiaár támogatásokkal, ezek maradnak ugyanezen a szinten, ahogyan az idén?

Matolcsy György: A szociális gázár támogatási rendszer marad. Az energiatámogatási rendszernél egészen más a kormány politikája, megállapodást fogunk kötni a nagy energiaszolgáltatókkal az áremelések befagyasztásáról, vagy pedig mérsékléséről.

Műsorvezető: Három százalékos költségvetési hiányt vállal jövőre a kormány. Ez a mostani állás, néhány héttel ezelőtt, néhány hónappal ezelőtt itt volt a választások után és akkor még javában arról beszéltünk, hogy igyekezne a költségvetési mozgásterét növelni a kormány, nagyobb költségvetési hiányt elfogadtatni a nemzetközi közvéleménnyel, hogy legyen tér az adócsökkentésre. Most hogyan értékeli ezt a fordulatot tehát, hogy gyakorlatilag a választások után a kormányzat kénytelen visszavenni abból a szándékából, hogy egy gyors gazdaságélénkítő csomagot bevezet, hiszen nincs rá pénz.

Matolcsy György: Nem vettünk vissza a szándékunkból, pont fordítva, úgy tömtük be a korábbi kormány által nyakunkba lódított 300 milliárd forintos költségvetési hiánycsomagot. Tehát úgy oldottuk meg a költségvetés gondját, hogy megszorítást sem alkalmaztunk, sőt élénkítettük a gazdaságot. Erről szól például a 10 százalékos adó. Ugyanezt fogjuk tenni.

Műsorvezető: De ennél egy nagyobb arányú egyszerű adócsökkentésre gondoltak, hiszen ezért kellett volna a nagyobb költségvetési hiány, tehát a nagyobb költségvetési mozgástér, hogy legyen pénz ilyen akciókra.

Matolcsy György: Magyarországon elindult az adóforradalom és egy óriási lépést teszünk jövő év január 1-től, az hogy egy, vagy két vagy három lépésben, az azt nem változtatja, nem függ attól, hogy elindulunk és egy olyan mértékű adócsökkentést hajtunk végre, amely a gazdasági növekedést már jövőre érezhetően meglöki, hiszen mondjuk….

Műsorvezető: Jövőre mekkora gazdasági növekedésre számítanak? Az elemzők azt mondják, hogy 2,5 százalék lesz.

Matolcsy György: Így van, így van, mi ugyanezzel számolunk 2,5 – 3 százalékos gazdasági növekedéssel, amelynek a mai állapothoz képest legalább 4 plusz forrása van. Az első maga az adócsökkentés, az egykulcsos adóra való áttérés, az nagyjából, az több százmilliárd forintos többletforrást ad a gazdaságnak, amit az emberek elköltenek majd, vagy pedig befektetnek. A második az pedig, az otthonteremtés területén lazítjuk a feltételeket, és az állam azt a szabályozó eszközt használja, amihez nem kell pénz egyébként, hogy a lakástakarék pénztárakban lévő elő takarékossági forrásokat beviszi a piacra, engedi bevinni a piacra. Ez akár 300 milliárd forintos többletkeresletet jelent majd a magyarországi ingatlanpiacon. Ez egy fordulat felé viszi az otthonteremtést. Egy harmadik a belső turizmus élénkítése, olyan Széchenyi rekreációs kártyáról folyik ma a munka, amely szintén több százmilliárd forintos többletkeresletet ad a gazdaságban.

Műsorvezető: De azért Csányi Sándor, az OTP bank elnök-vezérigazgatója is azt mondta, hogy túlzott hiánycsökkentést vállalt a kormány, és ez hiányozni fog a gazdaságból ez a fajta nagy arányú hiánycsökkentés, ez a pénz hiányzik a gazdaságból. Mitől lesz itt nagyobb gazdasági növekedés, most nem 3 százalékra, vagy 2,5 százalékra gondolok, ami egy tisztes, de azért, hogy az Európai Unióhoz felzárkózzunk ennél magasabbra van szükség.

Matolcsy György: A bankelnök urat tisztelem, azonban ezt a véleményét valószínűleg befolyásolja, hogy sok pénzt kell befizetnie a bankadó révén. Tehát, ő azért szeretne magasabb költségvetési hiányt, mert akkor nem kellene ilyen magas bankadót befizetni. …

Műsorvezető: De mitől lesz nagyobb gazdasági növekedés?

Matolcsy György: Magyarország lesz még 7 százalékos gazdasági növekedés, nem is olyan nagy távlatban tudom mondani.

Műsorvezető: Mikor?

Matolcsy György: 2013-14 körül, ennek a forrásai most teremtődnek meg. Ennek az első forrása az, hogy Magyarország ebben az évben sikeres pénzügyi konzultációt hajt végre. A másik, hogy jövő évben és azt követő évben sikeres adóforradalmat visz végbe és strukturális reformokkal elindítja a fordulatokat. Magyarországon akkor lesz 2,5 – 3 százalékos a növekedés jövőre, hogyha változtatunk a Magyar Nemzeti Bank politikáján és jövőre már egy monetáris élénkítést is bekapcsol a Magyar Nemzeti Bank. Erre várunk majd. Magyarországon akkor lesz….

Műsorvezető: Tehát magyarul erőteljesebb kamatcsökkentés?

Matolcsy György: Nem. Monetáris politika, az azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank jövőre, remélhetőleg már egy olyan politikát folytat, hiszen változik majd a Monetáris Tanács összetétele, mint amit folytat ma ez Európai Központi Bank, mint amit folytat az Amerikai Jegybank, mint amit folytat a Bank of England, és az összes többi globális gazdaság jegybankja. Tehát, hogy vásárol másodlagos pénzpiacon kötvényt. Tehát, ha nem tudunk költségvetési eszközökkel gazdaságot élénkíteni, márpedig nagyon kevés az eszközünk, mert ragaszkodnunk kell a 3 százalék alatti hiányhoz, akkor a jegybank monetáris politikáját kell használnunk.

Műsorvezető: Köszönjük szépen! Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert hallották!

(Magyar Rádió)