A kormány 2010. június 30-ai ülését követő sajtótájékoztató szó szerinti leirata. A tájékoztató vendége Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter volt.

Nagy Anna: – Jó napot kívánok! Köszöntök mindenkit sok szeretettel, és köszöntöm mai meghívott vendégünket, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter urat! Aki az elmúlt hetekben valószínűleg a legelfoglaltabb miniszter volt a kormányban…

Matolcsy György: – Remélem, nem.

Nagy Anna: – Legalábbis az egyik legelfoglaltabb, hiszen a gazdaság talpra állítása érdekében hozott intézkedések nagy része a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kapcsolódik. Amint azt Önök is tudják, a kormány már egy hónapja, hogy megalakult, nem tudom, hogy már vagy még, de egy hónapja. Gyakorlatilag felálltak a kabinetek, de azért még az átrendeződésre biztos, hogy egy pár hetet érdemes szánnunk. Egy hónappal a kormány megalakulása után nagyon sok olyan napirendre vett ügy és téma van terítéken, amit a kormány hozott fel. Sorra készülnek a törvényjavaslatok, és szép számmal kerülnek sorra a kormány elé. Ma egy nagyon hosszú kormányülés van mögöttünk, és szeretnénk a főbb pontjairól beszámolni Önöknek.

****

Az első napirendi pont továbbra is az árvíz volt, illetve az árvíz okozta károkkal kapcsolatos feladatok. Tekintettel arra, hogy a mai kormányszóvivői tájékoztatón nagyon sok gazdasági típusú kérdés lesz, ezért úgy gondoltuk, hogy szeretnénk az árvízzel kapcsolatos információkat részletesebben is megosztani Önökkel a holnapi nap folyamán, amikor sokkal részletesebben és sokkal pontosabban tudunk majd beszámolni ezekről a kérdésekről. A legfontosabbakat azonban, ha megengedik, néhány mondatban.

Döntött a kormány az árvízzel kapcsolatos, még előttünk álló feladatok és szükséges döntések ütemtervéről. E szerint az ütemterv szerint július elején hozza meg a kormány a helyreállításhoz szükséges döntéseket, július közepén pedig a károk enyhítésére vonatkozó döntéseket. A károk mértékéről azt már egészen biztosan el lehet mondani, hogy 160 milliárd forintot is elérik. Ez azért egy fontos szám egyébként, mert az európai uniós támogatásra így már jogosultak leszünk.

Ma még mindig a védekezési költségek összegzése, összesítése tartott. Néhány szám ezekből: az állami szervek védekezési költségeire még 14 milliárd forint kifizetésére van szükség, amelyet 60 százalékban a központi költségvetésből pótol a kormány. A veszélyhelyzetben állt megyék védekezési költsége 4,1 milliárd forint, ennek 50 százalékát, vagyis felét előlegként fizeti ki a kormány.

És még egy információ az árvízzel kapcsolatban: a vis maior keretből már elindultak a kifizetések, sőt, több ütemben meg is történtek, a tizedik ütemen is túl vagyunk már.

****

A legtöbb előterjesztés és döntés a gazdasági akciótervvel volt kapcsolatban, azonban mielőtt miniszter úrnak átadnám a szót, néhány további döntését szeretném a kormánynak Önökkel ismertetni. Az első a kilakoltatási moratóriumhoz kapcsolódik. Amint azt Önök is tudják, a 29 pontból szinte az első volt az, hogy december 31-éig meghosszabbította a kormány a kilakoltatási moratóriumot. Ezt a kormányrendeletet követően egy magasabb szintű jogszabály törvényjavaslat készült el annak érdekében, hogy senki ne kerülhessen az utcára, hogyha nem tudja fizetni a lakása törlesztő részleteit.

****

Ugyancsak nagyon fontos kérdés, amivel az elmúlt napokban, hetekben többször is megkerestek minket, ez a távhő- és gázárkompenzáció kérdése. Mint az ismeretes, az idei költségvetést úgy adta át az előző kormány, hogy a gázártámogatásra mindössze június végéig biztosította a keretet. Magyarul a tank csak félig volt töltve, ezzel a legrászorultabbakat taszították bizonytalanságba. A mai kormányülésen a kormány úgy döntött, hogy nem hagyja cserben azokat a családokat, akik bajba kerültek, ezért ez év végéig, azaz december 31-éig mindenképpen biztosítja a kompenzációt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a tél közepén ennek vége szakadna, most viszont erre egy közel 11 milliárd forintos keretet biztosít.

****

A harmadik olyan kérdés, ami szintén nagyon nagy médianyilvánosságot kapott az elmúlt napokban, az a tűzijáték kérdése, az augusztus 20-i tűzijáték kérdése. Amint arról Önök is tudnak és már mi is beszámoltunk, egy civil kezdeményezés révén felmerült annak a gondolata, hogy az augusztus 20-i tűzijáték költségeit az árvízkárosultak javára fordítsa a kormány. Nagyon sok pro és nagyon sok kontra érv elhangzott a javaslat mellett, a javaslat ellen. Ezeket mindet számba vette a kormány, amikor meghozta döntését, amely úgy szól, hogy a kormány az augusztus 20-ai nemzeti ünnepen megtartja a tűzijátékot, ám jóval szerényebb lesz a mostani tűzijáték az eddig megszokottaknál. Már az eredeti terv szerint is egy sokkal szerényebb tűzijáték lett volna, mondjuk, az előző évekhez képest – legalábbis, ami a költségvetését illeti –, ezt az összeget, ezt tovább csökkentjük.

A kormány úgy döntött, hogy egy különleges nemzeti ünnepet kíván szervezni, amelynek legfőbb üzenete nemcsak a közös ünnep üzenete lesz, hanem az is, hogy ez egy olyan lehetőség, amiben még inkább megmutathatja az egész ország, hogy hogyan lehet összefogni az árvízkárosultak érdekében. Ennek jegyében fogjuk a programokat is megszervezni, és erről is részletesebben fogunk Önöknek várhatóan a jövő hét elején beszámolni.

****

Ezek után a döntések után pedig átadnám a szót Matolcsy György miniszter úrnak, aki a Nemzetgazdasági Minisztériummal, illetve a gazdasággal kapcsolatos kérdésekről, döntésekről számol be. Miniszter Úr!

Matolcsy György: – Köszönöm szépen! Tisztelt Kormányszóvivő Asszony! Igen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm szépen, hogy meghívtak és azt is, hogy itt vannak. Egy hosszú, alapos és igen jól előkészített kormányülés után vagyunk, amelynek – ahogy ezt Kormányszóvivő asszony is jelezte – a fő napirendi pontjai az Orbán Viktor miniszterelnök úr által a parlamentben bejelentett 29 pontos első akcióterv 16 pontjának a tárgyalását szolgálta. Tehát a 29 első akciótervben szereplő pont közül 16 esetében tettünk pontot a jogszabálytervezet-változtatásokra. 58 törvényi helyet változtattunk meg, hát, majd a parlament változtatja meg, most a kormány döntött, hogy benyújtja a parlamentnek a 16 érintett akciótervi pont 58 jogszabályi változtatását és 1 kormányrendelet változtatását is.

Ha megengedik, nem húzva az időt, rabolva az Önök idejét, de azért elmondanám egy kicsit a hátterét annak, hogy miért is kellett az első akcióterv, és miért is kellett nekünk ma döntenünk az akcióterv 16 pontjának jogszabályi rendezéséről. Önök látták, hogy május végén a magyar államháztartás éves deficitszintjének a 85 százalékát elértük. Erre válaszolnunk kellett, mert a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött megállapodás keretében nekünk 3,8 százaléknál nem lehet magasabb 2010-ben az államháztartási deficitünk.

A 85 százalékos május végi deficitszint azt jelentette, hogy a kormány beavatkozása nélkül 5 százalék felett lett volna a deficit, aminek kiszámíthatatlan hatása lett volna Magyarország finanszírozhatóságára. Na, ennyit arról, hogy korábban hónapokig azt hallottuk, hogy erre az évre a 3,8 százalék egészen bizonyosan beállításra kerül. Tehát speciális, nagyon sok esetben fordulatot jelentő költségvetési beavatkozás nélkül, kormánydöntés nélkül Magyarországon 5 százalék felett lett volna a deficit. Az, ami a 29 pontban, az első akcióterv 29 pontjában szerepel, és abból a pénzügyi konszolidációt jelenti, az azt jelenti, hogy Magyarország képes lesz 2010-ben év végére a 3,8 százalékos deficit tartására.

Ma a kormány kétfajta döntést hozott. Az egyikfajta döntés a pénzügyi konszolidáció, pénzügyi stabilizáció, konszolidáció. Ezeknek a döntéseknek a révén fogjuk tartani a 3,8 százalékos hiányt. A másikfajta döntés azonban már arra vonatkozik, hogy Magyarországon elindítsuk újból a növekedést, megállítsuk a foglalkoztatás zuhanását és a munkanélküliség bővülését, mert a számok ugyan vegyesek, de az bizonyos, hogy a növekedéssel baj van, és az is bizonyos, hogy versenyképesség-javítás nélkül sehova nem jutunk. Tehát ez a kétfajta döntés jelenik meg abban a 16 kormány által ma eldöntött kérdésben, amelyekről Önöknek én itt most röviden szeretnék beszámolni.

Azt is elmondanám, hogy a 29 első akciótervben szereplő pont közül egyiket-másikat, harmadikat-negyediket már a parlament is tárgyalta, a kormány is eldöntötte. Önök tudják, hogy például az egyszerűsített foglalkoztatásról benyújtotta a Fidesz-frakció a megfelelő változtatást, ezt a parlament tárgyalta és lezárta. Önök tudják, hogy az áfamentes adományozást szintén megoldottuk. Olyan lezárt kérdések is vannak, mint például a kiadás-felülvizsgálat az egyes költségvetési intézményeknél. Tehát egyes kérdéseket már korábban, a mai kormányülés előtt sikerült lezárnunk, részben a kormány, részben a parlament révén.

Vannak olyan pontjai is a 29-es, 29 pontból álló első akciótervnek, amelyeket a jövőben fogunk lezárni. Például augusztus 31-ig dolgozzuk ki, remélhetőleg a bankszövetség segítségével, a devizahitelesek, sőt, a forinthitelesek, bajba jutott deviza- és forinthitelesek kezelését, menekülő útját jelentő Nemzeti Eszközkezelő Társaság koncepcióját. Vagy ugyanígy, a 29 pontban szerepel a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, ezt a következő hat hónapban dolgozzuk ki, és 2011. január 1-jétől vezetjük be. Tehát a 29 pontból álló első akcióterv egy részét teljesítettük, más részét a vállalt határidők szerint teljesítjük, és ma 16 kérdést zártunk le úgy, hogy pénteken 12 óráig, nem éjfélig, hanem délig, déli 12 óráig a kormány benyújtja a parlament elé ezt a 16 kérdést, és az ezekkel kapcsolatos 58 jogszabályi változtatást. Melyekről van szó?

Ma pontot tettünk az éves 500 millió forintos nyereségplafon esetében a 10 százalékos társasági adóra, ez azt jelenti, hogy az év második felében 250 millió forintos nyereségig nem a 19 százalékos általános társaságiadó-kulcs érvényesül, hanem a 10 százalékos, kedvező adókulcs.

Ma pontot tettünk a kis- és középvállalkozásokat terhelő, alapvetően őket terhelő, de persze magánszemélyeket is terhelő tíz kiadó eltörlésére. Ezek közül hetet július 1-jétől és hármat 2011. január 1-jétől szüntetünk meg, de mind a tízről ma döntöttünk, és a mind a tíz eltörlésére vonatkozó jogszabályi változtatásokat péntek délig benyújtjuk a parlamentnek.

Ma döntöttünk az adórendszeren kívüli kereset bevezetéséről, arról tehát, hogy valaki egy családnál házimunkát végez, időseket segít, gyermekgondozásban segít. Ugye, mindenki ismeri ezt a törekvésünket, hogy az ilyen jellegű családi munkát adórendszeren kívüli keresetként vezessük be. Ez azt jelenti, hogy a parlament elé egy olyan jogszabályi változtatás megy, amely az ilyen jellegű munkáknál megszünteti a személyi jövedelemadózást, nincs társadalombiztosítási kötelezettség, és a munkaadó – ez esetben a család – esetében egy ezer forintos, egyszeri, havi/fő díjat kell befizetni, regisztrációs díjat.

Hogyha tehát valaki segít egy családot, kisgyermekre vigyáz, idősek gondozásában segít, akkor, ebben az esetben ez a munkavállaló egy olyan keresethez jut, amely után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. És az, aki munkát ad, igénybe veszi ezt a szolgáltatást, ő pedig mentesül minden egyéb kötelezettség alól. Ezer forintot be kell fizetnie, és ezután a foglalkoztatott után havonta egyszer, egy regisztrációt kell végeznie. Beküld két adatot: az adóazonosító számot és a foglalkoztatási adatot, foglalkoztatói számot beküldi vagy e-mailen, vagy telefonon jelzi ezt ugyanabba a központba, ami a, ami az idényjellegű foglalkoztatás esetében előírásra került, és ezzel legálissá válik a foglalkoztatás. Mindenfajta, mindenfajta egyéb zaklatástól mentesül, és ez egy új adófilozófia, sőt, családfilozófia keretében bevezetésre kerül, a parlament elé benyújtjuk, még ezen a héten.

Egy következő döntés, hogy az adószabadság megteremtése érdekében az egyenes ági, vér szerinti öröklés esetén megszüntetünk minden, minden ajándék és öröklési illetéket, beleértve az örökbe fogadott gyermek esetét is, mert őt ugyanolyan jogok illetik meg, mint a vér szerinti gyermeket vagy édesapát. Tehát a kormány mai döntése szerint olyan jogszabályi módosítás megy a parlament elé, amely mindenfajta egyenes ági, vér szerinti öröklés esetén, tehát fölfele is és lefele is az ajándékozás, illetve az öröklés esetén, sajnálatos öröklés esetén megszünteti az illetékfizetési kötelezettséget.

Egy következő döntése a mai kormányülésnek az, hogy a beruházások esetében a ma szükséges 51 engedély helyett 33 engedélyre lesz szükség július 1-je után. Ez egy kisebb forradalommal ér fel, Önök pontosan tudják, hogy Magyarországon az elmúlt két évben 50 százalékkal csökkentek a beruházások, ez egyszerűen skandalum, botrány. Az első negyedévben 6,4 százalékkal csökkentek a beruházások. Korábban, és még ma is, ezekben az órákban a kiemelt nagyberuházásoknak elég 33 engedélyt megkérnie, de hogyha valaki egy 5 vagy 10 vagy 20 vagy 50 millió forintos beruházást végez, kis- és középvállalkozó, akkor neki 51 engedélyt kell bekérnie. Ez nemcsak igazságtalan, de teljesen célszerűtlen.

Elég sok jogszabályt kellett módosítani, gigászi munka volt, de megvan az a megoldás, amellyel július 1-je után a beruházási engedélyeket valamennyi magyarországi beruházás esetén 51-ről 33-ra csökkentjük.

Ugyanilyen jellegű, fontos döntése volt ma a kormánynak, hogy az ingatlan-bérbeadáshoz ne kelljen kiváltani a vállalkozói engedélyt. Ugye, a jelenlegi szabályok szerint, hogyha valakinek, valaki olyan szerencsés helyzetben van, nem mindnyájan vagyunk ilyen helyzetben, de hogyha valaki olyan szerencsés helyzetben van, hogy az otthonán kívül még van egy-kettő, három ingatlanja, amit bérbe ad, akkor ehhez neki vállalkozónak kell lennie. Ki kell váltani a vállalkozói igazolványt. Most, persze, a mai magyar viszonyok között ez nem történik meg, hanem lényegében, hát, valljuk be, adófizetés nélkül kap jövedelmet, fizet valaki jövedelmet és kap jövedelmet, ha bérbe ad.

Mi most megszüntettük ezt a szabályt, és azt mondjuk, hogy természetesen kiválthat valaki ilyen vállalkozói igazolványt, de lehetséges az is, hogy mindenfajta igazolvány kiváltása nélkül ő bérbe ad, és ezt továbbiakban nem kötelező kiváltani. Én azt gondolom, ez jelentős egyszerűsítés egy nem lebecsülendő vállalkozói kör részére.

Talán emlékeznek, hogy milyen különleges érdeklődést váltott ki, sőt izgalmat a parlamentben a gyümölcspárlat ügye. Ugye, ez a szabad, szabad bérfőzés és szabad gyümölcspárlat-készítés. Ugye, itt két, két döntést hozott ma a kormány. Az egyik döntés, az az volt, hogy a kisadókon belül eltöröltük a bérfőzés, gyümölcspárlat esetén a bérfőzés adóját, jövedéki adóját. De még egy másik döntést is hoztunk: lényegében újból az egyéni és családi szabadság keretében azt mondtuk, hogy 50 literig, ha valaki otthon, én nem vagyok egy pálinkafőző természet, de nagyon becsülöm a magyar gyümölcspálinkát, viszont a barátaim között szépszerivel vannak olyanok, akik, hát nem is tudom, szóval a mai kormányülésig esetleg nem teljesen legálisan főztek gyümölcspárlatot. Nem zárnám ki ezt az esetet sem.

A jövőben, mondjuk, mondjuk, néhány hét múlva, mert a parlamentben két-három hét, amíg átmegy, ugye, ez a törvénymódosítás, 50 literig otthon mindenki szabadon főzhet gyümölcspárlatot, készíthet gyümölcspárlatot. Oda a finánc, mint a pénzügyekért felelős kormánytag, engedjék meg, hogy ezt használjam, tehát a finánc nem teheti be a lábát, nem kell utána jövedéki adót fizetni. Persze, ha valaki 50 liter fölött, ráadásul eladásra készít gyümölcspárlatot, és azt el is adja, az egy másik eset, ott jövedéki adót kell fizetni. Ez szintén egy nagyon fontos, valószínűleg nem minden magyar állampolgárt érintő – a csecsemőket remélem, nem érintő – változtatás, de a személyi és családi és vállalkozói szabadság keretében én azt gondolom, ez egy fontos döntés volt. Ausztriában egyébként 27 literig szabad ez a lehetőség, az Európai Unióval kötött megállapodás keretében, ugye, itt 50 százalékos jövedéki adót vállaltunk, mi ezt most eltöröltük, és bejelentéssel élünk az Európai Unió felé.

Hasonló jellegű döntést hoztunk a Széchenyi Kártya kiterjesztéséről. 50 millió forintra emeljük a Széchenyi Kártya beruházási, beruházásokra fordított hitelkeretét. És itt a kormány 2 százalékos kamattámogatást ad a Széchenyi Kártya beruházási hiteleire. Meg kell mondanom Önöknek, hogy nem csupán a név tetszik nekem – kicsit elfogult vagyok, a grófot nagyra becsülöm, és még emlékszem a Széchenyi-tervre –, hanem, hanem az is nagyon rokonszenves ebben a döntésben, hogy megint a beruházásokat próbáljuk segíteni. Ez egy nagyon jól működő rendszer, 750–800 milliárd forint értékű forgóeszközhitel áramlott az elmúlt 8 évben a magyar vállalkozói szektorba a Széchenyi Kártya révén, és most azt reméljük, hogy a kormány döntésével, miszerint, hogy a Széchenyi Kártyát 50 millió forintos hitellimitig kiterjeszti beruházásokra, és erre ugyanúgy ad 2 százalékos kamattámogatást, ezzel elérjük, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozói körben megélénkülnek a beruházások. Nem zárom ki, sőt, remélem, hogy ugyanolyan sikere lesz ennek a beruházásokra is felhasználható Széchenyi Kártyának, mint volt a forgóeszköz-finanszírozás esetén.

Azzal folytatnám, hogy a kormány ma szintén döntést hozott arról, hogy a közszférában eléri, hogy a havi, havi kereset ne haladja meg a 2 millió forint értéket. Ez egy nagyon érzékeny terület, Önök pontosan tudják, hogy vita van néhány közszférához tartozó, de nem kormányintézmény és a kormány között. Én azt gondolom, hogy ebben a nagyon nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetben, sőt, nagyon nehéz morális, erkölcsi helyzetben, amelyben Magyarország van, ez a 2 milliós plafon, ez erkölcsileg is és szakmailag is megfelelő plafon. Nagy vita volt a kormányülésen arról, hogy beleütközhet ez a szabály a Magyar Nemzeti Bank elnökének esetében európai uniós jogszabályokba. Mi értesítjük levélben az Európai Központi Bank vezetését erről a döntésünkről – hiszen konzultációs kötelezettségünk van –, de meg kell mondanom egyenesen, hogy amikor a Magyar Nemzeti Bank elnöke két és félszer többet keres, mint az amerikai jegybank elnöke, Ben Bernanke, vagy pedig a 2 milliós plafonnal is 25 százalékkal többet fog keresni, mint a magyar miniszterelnök, én ezt nem tartom – hogy úgy mondjam – képviselhetetlen kormánydöntésnek.

Hasonló jellegű döntés született a mai kormányülésen arról, hogy a költségvetési szektorban 98 százalékos rendkívüli, rendkívüli személyi jövedelemadót vezetünk be a 60 napon túli végkielégítésekre. Ez is egy nagyon érzékeny és nagy vitát kiváltó döntés volt. Természetesen mindenkinek joga van ezt így vagy úgy megítélni, de a jelenlegi, bizony, eléggé súlyos társadalmi helyzetben az, hogy a 60 napon túli végkielégítések elszállnak, és 10, 50, 100 millió forintot is elérnek, ez egyszerűen elfogadhatatlan. Mi erre egy adózási választ adtunk, bevallom, egy visszatartó erejű, 98 százalékos adó, ezt Obama magyarországi adójának is nevezhetném, hiszen ott érvényesült ez a bankárok prémiumával kapcsolatosan először. Én azt gondolom, hogy ez egy morálisan is és közgazdaságilag is helyes lépés volt. Hasonló jellegű döntés született arról, hogy költségvetési felügyelőket küldünk ki, kormánydöntés keretében, közszférában működő, nagyintézményekhez. Magyarországon önállóan működnek az egyetemek és az egészségügyi létesítmények, pénzügyileg azonban mi a francia megoldást szeretnénk követni a jövőben, tehát a nagy, a nagy költségvetési intézményekben, költségvetési pénzzel gazdálkodó intézményekhez kiküldünk, kiküldhetünk kormányzati döntés esetén úgynevezett költségvetési felügyelőket, akiknek joguk van, joguk lesz megnézni a számlákat, és akár megállítani egy döntési, például beszerzési folyamatot. A francia rendszer alapján azt tudjuk mondani, hogy akár 20–25 százalékos dologi kiadás- és beruházási kiadás-megtakarítást lehet elérni egy ilyen jellegű ellenőrzéssel.

Önök pontosan tudják, hogy a kormány korábban döntött, ma pedig végleg pontot tett egy 120 milliárd forintos költségvetési megtakarítási csomagról és csomagra. Úgy döntöttünk tehát, hogy 120 milliárd forint értékben zárolunk költségvetési fejezeteket, alapvetően minisztériumi fejezeteket: dologi kiadás, gépkocsibeszerzés, mindenfajta eszközbeszerzés beletartozik ebbe a körbe. Ez szintén egy nehéz döntés. Kollégáim arcán felhőket láttam és redőket az arcukon, amikor ez a döntés megszületett, de valljuk be egymás között egyenesen és őszintén, hogy melyik kormány kérhetne áldozatot akár a bankszektortól – a következő bankadó lesz –, akár a bankszektortól, akár a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, akár bárkitől melyik kormány kérhetne áldozatot, ha nem saját magán kezdené a kiadások kurtítását. Mi ezt most megtettük, 120 milliárd forint értékben, tehát a magyar bruttó hazai termék közel fél százalékának erejéig zároltunk kormányzati intézmények körében kiadásokat.

És megérkeztünk a bankadóhoz. A banki különadó összesen 200 millió, milliárd forintos értékére miniszterelnök úr bejelentéssel élt, és felelősségvállalást kért a bankrendszertől. Önök szerintem érzékelik, hogy ez nagyon súlyos és kemény tárgyalások kereszttüzében áll, és reményeink szerint a következő napokban pontot tudunk tenni a banki különadóra. A kormány ma úgy döntött, hogy felhatalmaz egy háromfős tárgyaló delegációt a nemzetgazdasági miniszter vezetésével, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter úr vesz ebben részt és Varga Mihály miniszterelnökségi, Miniszterelnökséget vezető államtitkár úr még a tagja ennek a háromfős kormányzati tárgyaló delegációnak. És nekünk az a feladatunk, hogy a következő napokban a bankszövetség elnökségével megállapodásra jussunk. Előzetesen a bankszektor számára egy 120 milliárd forintos, a biztosítók esetében egy 36 milliárd forintos és a pénzügyi szektor többi vállalatcsoportja esetében egy 30 milliárd forintos különadót fogalmaztunk meg, mint követelményt. Ma a kormány erre adott nekünk mandátumot, ennek a végső tárgyalási szakasza záródik le reményeim szerint a következő napokban.

Ez a 200 milliárd forintos külön, rendkívüli bevétel szükséges ahhoz, ugye, ez a bruttó hazai termék 0,7 százaléka, ez egy brutálisan nagy összeg – így, egymás között valljuk be –, nos, ez a 200 milliárd forintos külön költségvetési bevétel szükséges ahhoz, hogy Magyarország államháztartása 2010-ben 3,8 százalékos deficitet érjen el az év végére.

Ha megengedik, akkor még néhány szintén fontos, három szintén fontos és én azt gondolom, hogy a jövőt megalapozó döntésről tájékoztassam az itt ülőket. Az egyik, hogy a kormány ma döntött, hogy a parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítást, amelynek életbe lépésével Magyarországon csak forintban, forintban felvett hitelek után lehet jelzálogot bevezetni ingatlanokra. Csak forintban felvett hitelek után lehet jelzálogot bevezetni ingatlanokra. Meg kell mondanom, hogy itt is nagyon nagy vita volt, hogy ez csak a svájci frankra lehet, svájci frank hitelfelvételt, illetőleg jelzálogbejegyzést, hát tiltsa-e meg, vagy az eurót is. A döntés így szól. Ennek a döntésnek azt gondolom, hogy voltak előzményei, többen kérték az Európai Unió részéről is, fölvetette a Nemzetközi Valutaalap is, hogy megengedhetetlen, hogy Magyarországon elszálljanak a devizahitelek, hiszen ezek olyan kockázatot jelentenek – látjuk, most különösen látjuk, ezekben az órákban, napokban a svájci frank megerősödéssel –, szóval olyan társadalmi és pénzügyi kockázatot jelentenek, amelyet, amelyeket csökkenteni kell, meg kell előzni. Mi azon vagyunk, hogy több lépésben – ez az első lépés – ezt az árfolyamkockázatot csökkentsük, majd kivédjük a magyar gazdaság esetében.

Döntöttünk arról is, hogy moratóriumot rendelünk el a közüzemi díjak emelésére, az ezzel kapcsolatos, az ezt célzó törvénymódosítást Fellegi miniszter úrék kidolgozták, és szintén a parlament elé terjesztjük.

Végül: a kormány pontot tett a 29 elemből álló első akcióterv egyik legfontosabb pontjára, legfontosabb törekvésére, ez pedig az, hogy Magyarországon lehetőség szerint megszűnjön minden kilakoltatás. Mi a mai kormánydöntéssel egy olyan törvénymódosítást terjesztünk a parlament elé, amely december 31-ig megtiltja a kilakoltatást, és közben augusztus 31-ig dolgozzuk ki a devizahitelesek terheinek rendezését célzó Nemzeti Eszközkezelő Társaság koncepcióját, amelyet szeptember 1. és december 31. között vezetünk be. Mire tehát lejár a moratórium, a kilakoltatási moratórium, addigra ott lesz mindannyiunk, remélem mindannyiunk, különösen az érintettek számára, hát biztató módon az az intézmény, amely képes lesz, mint nemzeti eszközkezelő vagy követeléskezelő társaság, egyéni kérésre a devizahitelt átváltani forintra. Illetőleg, ha még a forintban fennálló követelést, hiteltartozást sem tudja valaki fedezni, akkor ez a társaság képes lesz arra, hogy a tulajdont átváltsa bérleti jogra, és egyéni megállapodás keretében megállapítsa azt a bérleti díjat, amely a társaság számára fedezi az adósságszolgálatot, tehát a hiteltörlesztést és a kamatfizetést.

Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim, a mai kormányülés ezekről döntött. Ha még kormányszóvivő asszony engedélyezi nekem azt, hogy azt is elmondjam, ami talán azért érdekel mindenkit, hogy ezekkel a döntésekkel előrehaladtunk a miniszterelnök úr által kötött megállapodások teljesítésének irányába. Tehát – ahogy Önök erre emlékeznek – a szabad választások előtti hetekben Orbán Viktor, akkor a Fidesz elnöke megállapodást kötött a VOSZ elnökével, Demján Sándorral, 6 pontban.

A mai kormánydöntésekkel elindultunk az első pont teljesítése felé, és megoldottuk a 6. pontot. Az első pont úgy hangzik, hogy „Versenyképes adókat Magyarországon”. A társasági adó esetében, a 19 százalékról 10 százalékra csökkenő kulcs, az egy radikális adócsökkentést jelent a társasági adózásban. A térség legalacsonyabb társasági adóját vezettük be ezzel, éves szinten 500 millió forint profitig, nyereségig. Ezzel nem értünk a dolog végére, mert azt vállalta miniszterelnök úr – akkor még, mint a Fidesz elnöke, most már pedig mint miniszterelnök, megújítva ezt a vállalását –, hogy négy éven belül Magyarországon a térség átlagánál alacsonyabb lesz a vállalkozások adószintje, és hat éven belül minden magyar állampolgár számára a térség adószintjénél alacsonyabb lesz a személyi jövedelemadózás szintje. És a 6. pontot pedig szintén nemcsak elindítottuk, hanem le is zártuk, mert az öröklést illetékmentessé tettük a családon, illetőleg az egyenes ágú leszármazotti vonalon belül.

Végül egy utolsó mondat: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is kötött miniszterelnök úr egy 8 pontos megállapodást, amiből 4 – négy – esetében a mai kormánydöntések elindultak. Elindultak a teljesítés felé, mert vállaltuk, miniszterelnök úr vállalta és így a kormány is vállalta, továbbá a frakciószövetség is vállalta – legnagyobb örömömre – azt, hogy csökkentjük a bürokráciát. A 10 kisadó eltörlése, az 51-ről a 33-ra csökkenő beruházási engedélyek száma és még néhány lépés érzékelhetően, érzékelhetően csökkenti a bürokráciát Magyarországon. Marad még elég, tehát a következő évekre is még szépen marad feladat, de elindultunk ebbe az irányba. Ugyanígy az adócsökkentés irányába elindultunk, egyszerűsítettük az adórendszert és bevezettük a Széchenyi Kártya esetében a beruházási hitel 50 millió forintra emelését.

Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ez történt a mai kormányülésen, nem kevés. Én ugyan még keveset láttam a világból, de még olyat nem láttam, hogy egy kormány az első hónapban nagyjából ilyen súlyú, karakterű és gigászi jogászi és közgazdasági feladatot igénylő munkát végzett volna. De mielőtt még az öndicséret bűnébe esnék, meg kell Önöknek mondanom, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. Amit mi vállaltunk a mai kormányülésen, az az, hogy végrehajtunk egy háromszakaszos gazdaságpolitikát 2010 és 2014 között. 2010. második félévben végrehajtjuk a pénzügyi stabilizációt Magyarországon. Ezek a döntések ezt szolgálják, nagyon erősen hiszem és remélem, hogy meg is valósítják.

A második szakasz 2011 és ’12-ben a strukturális átalakítások, hogyha a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége ülne itt, akkor azt mondanám, hogy strukturális reformok szakasza, amikor az adórendszert teljes mértékben átalakítjuk, a bürokráciát, a szakképzést, nem sorolom.

És a harmadik szakasz 2013-tól ezeknek az intézkedéseknek, köztük ennek a ma hozott 16 fontos döntésnek következményeképpen Magyarország gyors növekedési szakaszba juthat, és ’13-ra–’14-re, már úgy értem, 2013–14-re minden reményünk megvan arra, hogy Magyarország legyen a térség leggyorsabban növekvő gazdasága és egyben a legbiztatóbb, legjobb üzleti környezetével rendelkező országa. Végül is minden, amit ma eldöntöttünk, ezt a célt szolgálja. Szolgálja a pénzügyi konszolidációt, előremegy a strukturális reformok irányába, de az igazi célja, az az, hogy 2013-ra Magyarország a legjobb legyen a térségben, ami az üzletet, a gazdaságot, a munkaügyi és makrogazdasági adatokat szolgálja.

Hát, ha nem is röviden, de viszont kimerítően ennyit szerettem volna Önöknek elmondani, és élénk figyelemmel várom bármilyen kérdésüket.