A 2010-2011-es gazdasági konszolidáció után eljutottunk oda, hogy a régióban a magyar gazdaság növekszik a legnagyobb mértékben. Ezzel a növekedési ütemmel visegrádi összevetésben az elsők, az Európai Unióban pedig ötödikek vagyunk – nyilatkozta Varga Mihály a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője.
– A választási kampány során az ellenzék részéről többször érte az a vád a Fidesz-t, hogy nincs programja. Van programjuk, vagy nincs?
Tömören összefoglalt programunk az, hogy folytatni szeretnénk. A kormány az elmúlt négy évben a kiigazítás és megújítás jelentős állomásain jutott túl. Megállítottuk az államadósság nagyarányú növekedését, közben 2013 augusztusában visszafizettük tartozásunkat az IMF-nek. Az Európai Unió is elismerte az eredményeinket, amikor 2013 júniusában megszüntette Magyarországgal szemben a túlzott deficit eljárást. Tegnap a Standard and Poor's hitelminősítő stabilra javította az államadós-besorolásunkat. Áttörést értünk el a foglalkoztatáspolitikában is, hiszen huszonkét éve nem dolgoztak annyian az országban, mint most. A munkavállalók száma jelenleg meghaladja a 4 milliót, a gazdasági konjunktúra mutatók, a fogyasztói, vagy akár a vállalkozói indexek is azt mutatják, hogy a lakosság és a vállalkozói szektor egyaránt bízik a gazdasági növekedésben.
Mindezt persze jó néhány fontos intézkedés alapozta meg, az új Munka Törvénykönyv, a duális szakképzésre való áttérés, a foglalkoztatási szabályok módosítása, partneri együttműködés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a járulék- és adórendszer az átalakítása, a jövedelemadózás rendszerének átformálása. Fontos lépés volt az önkormányzati rendszer átalakítása is, hogy az adósságtól megszabadítva saját önálló gazdaságfejlesztési koncepciókat tudjanak megvalósítani a települések.
Mozgalmasan telt tehát az elmúlt négy év. De talán ami a legfontosabb, a 2010-2011-es gazdasági konszolidáció után eljutottunk oda, hogy a közép-európai régióban a magyar gazdaság növekszik a legnagyobb mértékben. Ezzel a növekedési ütemmel visegrádi összevetésben az elsők, az Európai Unióban pedig ötödikek vagyunk. Infláció nincs, a külkereskedelmi mérleg tavaly 7 milliárd euró többlettel zárt, a szálláshelyek számának a bővülése és a turisztikai forgalom meghaladta a várakozásainkat és jóval tíz százalék fölött növekedett a vendégéjszakák száma. Összességében sokkal jobb állapotban van ma a magyar gazdaság, mint négy évvel ezelőtt.
-Többször érte az a vád is a Fidesz-t, hogy esetleges választási győzelme után megszorító csomagot vezetne be, sőt, ellenzéki oldalon felvetették a rezsiemelést is, mert szerintük az idei költségvetés megszorítások nélkül nem hajtható végre.
-Régi diplomáciai tapasztalat, hogy mindig a legagresszívebb országok vezetői beszélnek legtöbbet a békéről. Ez a magyar belpolitika nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy az kiált leghangosabban tolvajt, akinél a lopott holmi van. Vagyis az előttünk kormányzó jelenlegi ellenzék éppen azokkal a módszerekkel riogatja az állampolgárokat, melyeket ő maga használt. Semmiféle megszorításra nem készülünk. 2010-ben rögzítettük, hogy közös, kiegyensúlyozott teherviselésre törekszünk, arra, hogy mindenki képességei és lehetőségei szerint vegye ki a részét a terhek viseléséből. Ezt az elvet akarjuk követni a következő esztendőkben is. Választási győzelmünk estén a magyar lakosságnak nem kell készülnie semmiféle megszorító csomagra, vagy váratlan gazdaságpolitikai húzásra.
-Az újabb, az idei évre ígért három rezsicsökkentés forrásai megvannak?
A mostani osztalék kifizetések azt mutatják, hogy az energiaszolgáltató cégek még mindig jelentős tartalékokkal rendelkeznek. Vagyis a rezsicsökkentés területen közösségi szempontból van még mit keresnünk. Olcsó, versenyképes energiára van szüksége az országnak, és ennek az egyik legfontosabb eszköze a rezsicsökkentés, amit idén is – szeptemberben és októberben – folytatni fogunk.
Hol látnak még lehetőséget további csökkentésre?
-Idén a rezsicsökkentésnek azt a szakaszát is meg kell nyitni, amely már a gazdaság egészének is csökkentheti a költségeit. A belső kereslet növekedése élénkítheti a gazdaságot, de az olcsó energia is javíthat az ország versenyképességén.
-Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya időnként még mindig túllépi a 80 százalékot, ugyanakkor nemrégiben a dollárkötvényeinket jó áron, többszörös túljegyzés mellett vették meg. Hogyan lehet az embereknek hitelesen elmagyarázni, hogy az adósság-arány hullámzik és a szinten tartása is eredmény?
Ha nekünk nem hisznek, akkor higgyenek az Európai Bizottságnak, amelyet aligha lehet a magyar kormány iránti elfogultsággal vádolni. A bizottság legutóbbi jelentésében azt publikálta, hogy a magyar államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2010-ben 83 százalék volt, 2013. év végén pedig 79 százalék, tehát csökkent az államadósság. Természetesen év közben lehet ebben hullámzás, hiszen az adósság pillanatnyi szintjét jelentősen befolyásolhatják a kötvénybevonások, kibocsátások, forrásbegyűjtések, és különösen az, amikor egy-egy jelentősebb mértékű lejáró adósságunk törlesztésekor össze kell szednünk a fedezetet. De a legfontosabb az, hogy a trendet tekintve 2011. óta a magyar államadósság folyamatosan csökken, és ezt a tendenciát a jövőben is fenn kívánjuk tartani.
-Politikai reklámokból az hallhatjuk, hogy a kormány percenként 664,840 forintot von ki az egészségügyből, ami éves szinten közel 350 milliárd forint. Mi igaz ebből?
A most záruló kormányzati ciklusban olyan fejlesztések valósultak meg az egészségügyben, melyekre húsz éve vártunk, összesen 5450 milliárd forintot fordítottunk az egészségügyre. Sikerült elérnünk azt, hogy a kohéziós pénzek felhasználása területén, 2010 után az egészségügy kiemelten kezelt területté vált, így jelentős mértékben uniós forrásból valósultak meg a kórházfelújítások, a műszerek-, illetve a nagy értékű diagnosztikai eszközök beszerzése. Már az Új Széchenyi Terv meghirdetésekor rögzítettük, hogy a korábbi időszakhoz képest 300 milliárd forint pluszforrást juttatunk az egészségügynek. Ígéretünket az elmúlt négy évben be is tartottuk, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy sorra adjuk át országszerte a megújult intézményeket. Persze mindenki tudja, az egészségügy az a terület, amire ha 300 milliárdot szánunk, akkor máris látjuk, hogy akár 400, vagy 500 milliárdnak is találnánk helyet. Egy biztos, nehéz felső pénzügyi korlát találni akkor, ha gyógyulásunk érdekében a betegellátás színvonalának fejlesztésére, vagy új eszközök beszerzésére kell költenünk. Az elmúlt négy évben megújítottuk az egészségügy egész rendszerét: ma már felelős állami keretek között működnek azok a legfontosabb egészségügyi intézmények, amelyek korábban ki voltak szolgáltatva az önkormányzatok gazdasági teherviselő képességének. Így a tehetősebb települések színvonalasabb ellátást tudtak biztosítani polgáraiknak, mint a szegényebb önkormányzatok. Ezt az igazságtalan helyzetet megszüntettük. Sokan elfeledkeznek arról, hogy konszolidáltuk az önkormányzatok adósságát is, 1200 milliárd forintot vettünk át tőlük.
Az MSZP vezette ellenzéki blokk állítása szerint az oktatásból is kivonnak percenként legalább félmillió, ez éves szinten közel 560 milliárd forintot jelentene...
-Nem források elvonásával, hanem többletforrások bevonásával járt, hogy a most záruló kormányzati ciklusban az oktatás struktúrája átalakult, összesen 6 267 milliárd forint jut oktatásra és köznevelésre. Nemrégiben döntöttünk arról, hogy megújítjuk a tankönyvkiadás rendszerét. Ez is pluszforrást jelent, még akkor is, ha ezt általában nem szokták hozzászámolni az oktatási kiadásokhoz. Uniós forrásokból újult meg 2010-2011-ben több mint 450 iskola. A kormány fontosnak tartja a kistelepülések megőrzését, ezért azokon a településeken, ahol legalább nyolc óvodás vagy alsós általános iskolás lakik, ott a szülők kérésére a települési önkormányzat kezdeményezésre a kormány biztosítja az iskoláztatást.
-Állítólag percenként 588.479 forintot költöttek stadionfejlesztésekre, ami éves szinten 300 milliárd forint. Megfelel ez a valóságnak?
A 2014. évi költségvetésben mintegy 30 milliárd forint van stadionépítésre a Beruházási Alapban. Már ez is mutatja, hogy, a "percalapú" összeg nagyságrendi tévedés. Biztosan fáj az ellenzéknek, hogy a Kormány megvalósítja a sportpolitika területén (is) amit ők csak a szavak szintjén tettek meg: 4-5 UEFA-licenccel rendelkező stadiont álmodtak, amelyből egy sem valósult meg! A mi programunk jóval túlmutat a sport keretein. A stadionok fejlesztésre költött pénz nem csupán a sport, a tömegsport, a versenysport lehetőségeinek szélesítését szolgálja, hanem része annak az egészségjavító programnak, amely a betegségek megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Ha a korábbinál több gyermek sportol, ha a mindennapos testnevelés része a közoktatásnak, ha az állam biztosítja a versenysporthoz szükséges intézményi kereteket, akkor hosszú távon egészségesebb lesz a nemzet.
-A „vádpontok” között szerepel, hogy a Fidesz állítólag elherdálta a magánnyugdíjpénztárak vagyonát...
Ellenkezőleg, a Fidesz megvédte a nyugdíjasok vagyonát, és nem hagyta, hogy a szépkorúak ellátatlanul maradjanak. Az ezzel kapcsolatos döntést a nyugdíjkasszák körül kialakult méltatlan és hallatlanul veszélyes helyzet idézte elő. Az MSZP vezette kormány korábban arról döntött, hogy a nyugdíjjárulékok jelentős részét, az állami nyugdíjalap helyett kötelező a magánnyugdíj-pénztárakba befizetni. Akkoriban is mindenki számára világos volt, hogy bármennyi időt is tölt el a befizető személy pénze a magánnyugdíj-pénztárban, a nyugdíjának döntő hányada mégis az állami kifizetésekből származik majd. Az is nyilvánvaló volt, hogy valahonnan pótolni kell majd azt az összeget, ami nem folyik be az állami nyugdíjkasszába, mert az nem fordulhat elő, hogy egy arra jogosult nyugdíjas nem kapja meg a teljes járandóságát. Hosszú évekig zajlott ez Magyarországon, és arról az MSZP már mélyen hallgat, hogy az adófizetők által befizetett forintokból biztosították az állami nyugdíjkasszából hiányzó forrásokat. Ha ezt nem tették volna, nem tudták volna kifizetni a nyugdíjakat. Ezen a helyzeten változtatni kellett!
A magánnyugdíj-pénztár ugyan kötelező volt, de nem volt mögötte állami garancia, tehát egy magánnyugdíj-pénztár bedőlése esetén oda lett volna a befizetett vagyon is. Az állami nyugdíjalap a befizetések 3-4 százalékát költi el működései költségeinek fedezésére, míg ez a hányad a kötelező magánnyugdíj-pénztáraknál 20 és 25 százalék között volt. Úgy gondolom, a demokrácia szabályainak megfelelően jártunk el, amikor a magán-nyugdíjpénztárakban felhalmozott vagyonról döntöttünk. Az MSZP kockára tette az emberek nyugdíját, a Fidesz ezzel ellentétben biztosítja azt, hogy ne kerüljön veszélybe az időskori ellátás.
-Az Alkotmánybíróság devizahitelekkel kapcsolatos döntése után milyen lépéseket tehet a kormányzat az adósok helyzetének javítása érdekében?
-A kormány azért kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, mert kezelni akarja a devizahitelesek még meglévő problémáit is. Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a kormány devizahitelesek érdekében megtett eddigi intézkedései jogszabályokon alapulnak, és nem ellentétesek az alaptörvénnyel. Legalább ennyire fontos a határozatnak az része, amely szerint a további döntések meghozatala során meg kell teremteni az érdekek egyensúlyát. Tehát miközben a kormány egy döntéssel, jogszabályalkotással vagy módosítással belenyúlhat a devizahitelesek szerződéseibe, arra kell törekednie, hogy ez egyik szerződött félnek se okozzon aránytalan hátrányt. Amikor a Kúria meghozza a jogegységi döntéseit, akkor tud a Kormány további lépéseket tenni a devizahitelesek megsegítése érdekében. Addig is arra biztatok minden érintettet, hogy fontolja meg az árfolyamgát rendszerébe való belépést. Már több mint 170 ezren, választották ezt a megoldást, amihez az állam jelentős, 28 milliárd forintos támogatást adott, vagyis ennyivel csökkentettük az adósok terheit.
-A Nemzetközi Valutaalap országjelentésében dicsérte a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját, amely végre versenyre késztette a hazai bankokat, alacsony hitelt adva a kkv-knak. Miként vélekedik a kezdeményezésről?
-Ha a bankok nem hiteleznek vagy visszafogják a hitelezési aktivitásukat, akkor az államnak kell biztosítania a gazdaság működtetéséhez, növekedéséhez szükséges forrásokat, és a magyar állam ezt biztosítja is. A Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank már korábban elindította az exportáló kis- és középvállalkozóknak szánt kedvezményes hitelprogramjait, ehhez csatlakozott a jegybank növekedést ösztönző hitelprogramja. Már látszanak a programok eredményei, hiszen jelentősen növekszik a beruházási aktivitás.
-Az ukrán-orosz válság milyen negatív hatást gyakorolhat a magyar gazdaság megindult növekedésére?
-Magyarország komoly gazdasági partnere a szomszédos Ukrajna, a forgalmat tekintve pedig meghatározó partnere Oroszország. Egyelőre nem érzékeljük az elmúlt hónapokban kialakult politikai válság káros hatásait, a megindult, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági folyamatok eddig nem akadtak el és abban bízunk, hogy ez a jövőben sem következik be. A kormánynak nyilvánvalóan fel kell készülnie arra a helyzetre, ha komolyabb szankciók lépnek életbe Oroszországgal szemben, hiszen az általunk felhasznált földgáz 80-90 százaléka Oroszország irányából érkezik. A gázkészleteink több hónapra elegendőek, ettől függetlenül elemi érdekünk, hogy Oroszországgal szemben ne léptessenek életbe olyan intézkedéseket, melyek durván befolyásolhatják a magyar gazdaság működését, vagy jelentősen visszavetnék gazdasági növekedésünket.
(Magyar Nemzet)
