Marad az egykulcsos adórendszer, ha a jelenlegi kormány ismét felhatalmazást kap - mondta a nemzetgazdasági miniszter az M1 Ma reggel című műsorában.

Varga Mihály a köztévében arról is beszélt, hogy a kabinet két fontos célkitűzése, az államadósság csökkentése és a foglalkoztatás bővítése megvalósult. Azt is mondta, hogy tavaly már érezhetőek voltak a keleti nyitás eredményei. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint a kormánynak nincs árfolyamcélja. Az olcsóbb forinttal ugyanis szerinte legalább annyit nyer a költségvetés, mint amennyit veszít, vagyis a mérleg nullszaldós.

Ha visszapillantunk az elmúlt négy évre, a magyar gazdaságnak nagyon mélyről kellett elindulnia, hiszen Görögországgal voltunk egy súlycsoportban, és úgy emlegettek bennünket, mint a következő ország, mely ismét külső segítségre szorul – jelentette ki Varga Mihály.

A kormánynak két fontos gazdaságpolitikai célja volt: az adósságcsapdából való kikerülés, és a foglalkoztatás bővítése. Ha visszapillantunk az elmúlt négy esztendőre, mindkettőben komoly eredményeket értünk el. Míg 2002 és 2010 között nominálisan megduplázódott az adósságszintünk, az 2010 után elkezdett csökkenni, ezt még Brüsszelben is elismerték, és kiengedték a túlzottdeficit-eljárás alól az országot. A foglalkoztatottak száma  4 millió fölé emelkedett Magyarországon, 1992 óta nem volt ilyen magas ez a szám, ami azt mutatja, hogy vannak még az országban tartalékok – fogalmazott Varga Mihály, aki elismerte, a foglalkoztatás bővülése elsősorban annak köszönhető, hogy több a közmunkás. Az utóbbi egy évben 70 ezerrel nőtt a közmunkások, és 37 ezerrel a versenyszférában foglalkoztatottak száma – tette hozzá. Ez szerinte egyáltalán nem baj, azokat ugyanis, akik eddig segélyen éltek, nem lehet közvetlenül a munkaerő-piacra vinni – érvelt a miniszter.

Nem tervezzük, hogy megváltoztatjuk az egykulcsos adó rendszerét – szögezte le Varga Mihály. Ez ugyanis szerinte visszaállította azt a lehetőséget, hogy aki többet dolgozik, az ne még többet adózzon, hanem arányosan adózzon csak többet. Korábban ha valaki tízszer többet dolgozott, akkor tizenötször többet adózott, most pedig elértük, hogy aki tízszer többet dolgozik, az tízszer többet adózik. Nem arról van szó, hogy büntetjük azt, aki többletmunkát vállal – érvelt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzék által most visszasírt progresszív adórendszernek két kulcsa volt, egy 17, és egy 32 százalékos, most pedig 16 százalékos a személyi jövedelemadó kulcsa, vagyis alacsonyabb, mint a korábban alkalmazott alsó ráta. Hangsúlyozta: nem igaz az, hogy csak a leggazdagabbak kerültek a magas adókulcs alá korábban, szerinte a magas adókulcs majdnem minden harmadik-negyedik munkavállalót sújtott. Sajnos Magyarországon korábban az átlagjövedelemmel is a legmagasabb kulccsal kellett adót fizetni, ez egy rossz rendszer volt, meg kellett változtatni – magyarázta Varga Mihály.

Beszélt arról is, hogy 2013-ban 81 milliárd eurónyi volt az exportunk, amire korábban soha nem volt példa. Kezdenek beérni a keleti nyitásnak az eredményei, Közép-Ázsiában, Oroszországban, az arab országokban egyre inkább meg tudunk jelenni áruval. Fontos a nyugat-európai kapcsolat, de ha valahol dinamikusabban fejlődő piacokat látunk, mint Kína, vagy Oroszország, akkor érdemes ott a kereskedelmi lehetőségeinket felkutatni. Szerinte 2013 volt az első év, amikor ezeknek már érezhetőek voltak a jelei.

A legfontosabb húzóerő a járműipar, hiszen a Magyarországon gyártott autók 90 százaléka exportra kerül. Emellett azonban a mezőgazdaság és a gyógyszeripar, kismértékben az építőipar és a feldolgozóipari vállalkozások is segítették a növekedést – említette a nemzetgazdasági miniszter.

Az euró/forint árfolyam ingadozásáról azt mondta: az olcsóbb forint jó az exportálóknak, hiszen versenyképesebbek külföldön, azonban nem jár jól vele a külföldre készülő magyar turista, mert kevesebb eurót tud a forintjáért vásárolni. A költségvetés szempontjából mondjuk ilyenkor többet kell költeni a külképviseletek fenntartására, vagy többe kerül az államadósság finanszírozása, ezenközben az európai uniós támogatások például többletbevételt hoznak. A hatások nullszaldósak, ezért mondjuk azt, hogy a kormánynak nincs semmiféle árfolyamcélja. Az a jó árfolyam, ami stabil gazdasági növekedést segíti elő.

(M1 Ma Reggel)