Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az indiai üzleti találkozó után adott interjút a Napi Gazdaságnak, amiben nemcsak a bővülő indiai lehetőségekről, hanem a hazai cégek versenyképességének javításáról is beszélt.

Indiának valamivel kisebb devizatartaléka van, mint Kínának, de azért itt is jelentős a dollártartalék. Történet-e kísérlet a magyar kormány részéről olyan indiai pénzügyi befektetőkkel felvenni a kapcsolatot, akiket esetleg érdekelne a devizában jegyzett magyar államkötvény?

A miniszterelnöki delegációnak voltam tagja, amely a diplomáciai kapcsolatok megerősítése, üzleti lehetőségek kiépítése okán találkozott indiai partnerekkel. Indiai pénzügyi befektetőkkel is találkoztam, ezek előkészítése a hivatalos látogatást bevezető közös gazdasági vegyesbizottság ülésével kezdődött. A befektetői találkozók elsősorban vállalatok közötti megállapodásokról, működőtőke beruházásokról szóltak. Az állampapír vásárlásokról most közvetlenül nem volt szó.

Amennyiben a hazai vállalkozásoknak nagyobb számban sikerülne lábat vetniük Indiában, úgy elképzelhető, hogy szükség lesz a helyi fizetőeszköz egyszerűbb beszerzésére. A kínai jegybankkal kötött megállapodáshoz hasonló deviza-csere megállapodásra lát esélyt a közeljövőben az MNB és az indiai jegybank között?

Alapvetően a jegybank dolga, hogy ennek szükségességét felmérje, és utána döntsön. A Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen örülne egy ilyen jellegű megállapodásnak. Elképzelhető, hogy a kapcsolatok bővülésével a magyar vállalatoknak nagyobb volumenben lesz igényük rúpia-forrásra, akkor az MNB-nek ez ügyben érdemes lesz lépnie.

Miniszterelnök úr Mumbaiban kiemelte az energiaárak szerepét a versenyképességben, és hogy eddig a háztartásokat érintő rezsicsökkentéseket a jövőben a vállalati szférára is tervezi kiterjeszteni. Ez mit fog jelenteni a költségvetés szempontjából, illetve tudna részleteket mondani, hol áll most a tervezet kidolgozása, például hogy általános árcsökkentés lesz, vagy különbséget tesznek majd szektorok szerint?

A versenyképesség szempontjából fontosnak tartjuk a stabil, tervezhető energiaárakat. A kormány első körben a lakossági, háztartási energiaár csökkentése mellett döntött, mert leginkább a háztartások kiadásai között voltak indokolatlanul magas arányúak a rezsi-kiadások.

Természetesen a háztartások rezsicsökkentéseknek is van versenyképesség-javító hatásuk, hiszen a megmaradt jövedelmet a háztartások más termékek fogyasztására tudják fordítani, vagyis erősödik a belföldi vásárlóerő, ez végső soron a növekedésben is jelentkezik. A vállalati szektor támogatásáról is érdemes gondolkodni. Hogy ez mennyire fontos, azt jól mutatja a lengyel példa, ahol a kormány fordított sorrendben, először a cégek esetében kezdte leszorítani az energia árakat. Ez a folyamat a termelési költségek leszorításán keresztül sokkal gyorsabban javíthatja a hazai vállalatok versenyképességét.

Az intézkedések nem hagyják érintetlenül a költségvetést sem, hiszen a cégek várhatóan kisebb áfát és társasági adót fognak befizetni, ebben az évben is ez történt. Eddig úgy számoltuk, hogy a költségvetés adott szerkezete mellett a rezsicsökkentések nem borítják fel az egyensúlyt, vagyis eddig nem kellett beavatkozni.

A novemberi lakossági árcsökkentés hatását számolni kell. Ezt követően lehet megmondani, van-e megfelelő fedezet a költségvetésben, vagy valamilyen pótlólagos intézkedésre lesz szükség a bevételkiesés miatt.

Hozzá kell tennem, az áfa-kiesés átmeneti hatású, vagyis magától be fog állni az egyensúly, még ha átmenetileg lesznek is kilengések a költségvetés bevételei között. Váratlan beavatkozásra valószínű nincs szükség.

A mostani indiai üzleti úton főleg hazai kisebb, közepes méretű vállalatok vettek részt. A nemzetgazdasági szempontból stratégiailag fontos cégeknek is szerveznek hasonló utat? Ha nem, akkor ők – például a bank- vagy energiaszektorból – most miért nem voltak jelen?

A stratégiailag fontos vállalatok jellemzően külföldi tulajdonú multinacionális társaságok, amelyek maguk szervezik piacszerzés céljából külkapcsolataikat. A magyar kormány feladata, hogy a hazai cégek külpiaci terjeszkedése előtt nyissa meg az utat, és ezen kisebb vállalatok piacra jutását segítse a maga eszközeivel.

(Napi Gazdaság)