A növekedési pálya 2014 végéig látható, kérdés, utána hogy lehet folytatni. A kormány nem számít az állampapír hozamszintek nagyobb változására az amerikai Fed politikájának módosulása esetén sem. Ugyanakkor nem akarja jobban elmérgesíteni a viszonyt a hitelminősítőkkel, mondja a nemzetgazdasági miniszter. A Figyelő interjúja.

- Mit szól a családja ahhoz, hogy Önt nélkülözni lesznek kénytelenek karácsonykor?

- Tudomásom szerint nem így készülnek az ünnepekre. Van a Figyelőnek erről valami megbízható információja?

- Hát nem tornyosulnak a megoldatlan ügyek aktái az íróasztalán?

- Mindig vannak fontos ügyek.

- Itt van mindjárt a pénztárgép bekötés, amit év végéig kellene levezényelni. Ehhez képest mindenhol azt olvasni, hogy ki sem nyitnak a boltok január másodikán. Hol fogunk vásárolni az ünnepeket követően?

- A kiskasszás árusítóhelyeken felgyorsult a bekötési folyamat, rendelkeznek a gyártói megrendelésekkel. A megrendelt gépek leszállítása folyamatos. A nagykasszásoknál más a helyzet, náluk eddig tizenhat gépre adták ki az engedélyt. Arra számítok, hogy a jövő év elején itt is felgyorsul a folyamat. Ami pedig a határidőt illeti, a NAV-nak kell majd eldöntenie, hogy ki tett meg mindent az átállásért, és ki az, aki trükközött.

- Tehát nem lesz központi ukáz arra, hogy aki nem rendelkezik megfelelő géppel, az nem nyithat ki?

- Aki tisztességesen járt el, annak nem kell aggódnia. A többiek pedig számíthatnak arra, hogy a NAV szankciókat fog alkalmazni velük szemben. Nem tartom reális forgatókönyvnek, hogy az élet leálljon szilveszter után.

- A NAV kapacitása biztos nem teszi lehetővé, hogy egy hét alatt mindenkit ellenőrizzenek.

- Ezt a munkát bízzuk az adóhatóságra. Már most vannak jelei annak, hogy a beígért szigor hatására sürgőssé vált a kereskedelemben a pénztárgépek beszerzése. Azóta naponta több ezerrel nő a regisztrált kérelmek száma. Sokan próbálnak trükközni, mert nem akarják, hogy az éves értékesítés akár negyedét is elérő karácsonyi forgalmuk a NAV előtt látható legyen. Felfigyeltünk például arra, hogy a pénztárgép forgalmazóknál leadott igénylést rögvest az után visszamondták a kereskedők, hogy a NAV rendszerében megjelent a pénztárgépre vonatkozó regisztráció. Ezt az adóhatóság rendszere már nem tudja nyomon követni, ezért kell kiemelt ellenőrzés.

- A pénztárgépekkel az áfaelkerülés is visszaszorítható azoknál a láncoknál, amelyekről tudható, hogy adót csalnak, de ezt nehezen lehetett bizonyítani?

- Ne legyünk naivak, csalás más országokban is van, ahol jóval kisebb az áfa mértéke. Ez a csalás európai szinten folyik. A fiktív számlázások, áfa visszaigénylések ellen az unió egyre határozottabban fellép, de látni kell, hogy ez egy hosszabb távú küzdelem lesz. Az eredmény részben a pénztárgépeken is múlik, kiegészítve azokkal a mélységi ellenőrzésekkel, amelyeket a NAV végez.

- Az elmúlt napokban látványos akciókkal, sok százmilliós áfa-leleplezésekkel vétette észre magát az adóhatóság. Várhatóak még ilyen akciók, amelyek segítenek elterelni a figyelmet a kínos áfaügyről?

- Nem azért gyorsultak fel az ellenőrzések, mert egy volt NAV-dolgozó azzal állt a nyilvánosság elé, amivel. Ezek folyamatos, rendszeres akciók.

- Mit gondol egyébként az áfaügyet kirobbantó Horváth Andrásról, a nyilatkozatairól?

- Erős politikai szálat látok a történetben. Horváth Andrást sokszor lehetett LMP-s politikusok társaságában látni. Korábban, az adóhatósági szervezetben a felettesei már figyelmeztették, hogy a NAV-ban elvégzett munkája mellett mellőzze a politikai tevékenységet, de ez nem történt meg. Legutóbb a Fidesz székház előtt tüntetett.

- Ön akkor kizártnak tartja, hogy a NAV vezetőinek tudtával tussoltak el ellenőrzéseket?

- Inkább hiszek az adóhatóság egykori vezetőinek, Király László Györgynek, Vámosi-Nagy Szabolcsnak. Ők belülről ismerik a szervezet működését, s azt mondják, hogy amit Horváth András állít, az elképzelhetetlen.

- Azért felállhat a parlamenti vizsgálóbizottság?

- Nem tartom szükségszerűnek, a nyomozó szervek feladata tisztázni, hogy mi az igazság a feljelentésben.

- Horváth András felmondott a NAV-nál, jelenleg munkanélküli. Nincs itt, az NGM-ben szükség az áfacsalások leleplezésében szerzett szaktudására?

- Ha azt a minőséget tudja produkálni, amit a tájékoztatóin előadott, akkor az NGM-ben jobb képességű kollégák dolgoznak.

- Térjünk rá a gazdaság értékelésére. Az OECD novemberi előrejelzése elismeri ugyan, hogy 2014-ben meglehet a 2 százalékos növekedés, 2015-re azonban már kisebbet várnak, miközben a regionális versenytársak lendülete megmarad. Akkor beszélhetünk fordulatról? Vagy csak a kormányzati intézkedések stimulálják a gazdaságot?

- Csak jelez valamit, ha már a londoni elemzők között is találni a kormány gazdasági várakozásainál optimistábbakat. Ez régebben nem fordult elő, s visszaigazolja, hogy a korábbiaknál jóval reálisabban terveztük meg a következő évek növekedési pályáját. Egészségesebb lett a növekedés szerkezete, már nem csak az export húz, hanem kezd felzárkózni mellé a hazai fogyasztás, termelési oldalról pedig a járműipar mellett az agrárszektor, feldolgozóipar, kicsit az építőipar is. A mi dolgunk az, hogy 3 százalék alatt tartsuk a hiányt, hogy ne vonjunk el forrást a gazdaságból. Az idei számokban persze benne vannak az állami beruházások, az uniós források gyorsabb ütemű felhasználásai. A növekedési pálya 2014 végéig jól látható, a kérdés az, hogy utána hogyan lehet folytatni. Ezen múlik, hogy a gazdaságpolitikában lesznek-e további, a befektetéseket ösztönző lépések.

- Milyen új ösztönzőket lehet alkalmazni? A kiszámítható adópolitika ennek számít?

- Lassan véget érnek az átalakítások az adórendszerben. A miniszterelnök úr nemrég felvetette, hogy az egykulcsos adót lehetne még csökkenteni. Ez egy lehetséges átalakítás, de nem változtat az eddigi irányon. A megtett intézkedésekkel 3 százalék alá tudtuk szorítani a hiányt, s az államadósság extrém növekedése is megállt.

- Vagyis nem sikerült csökkenteniük az adósságot, hanem csak megállítaniuk?

- Megállt az irdatlan mértékű növekedés, 85 százalék-ról 80 százalék alá csökkent az adósság három év alatt. Az adósságszint mértékét természetesen az árfolyam is befolyásolja.

- Azért komoly költségvetési bevételi hatása lesz, ha átállnak az egyszámjegyű adókulcsra. Százmilliárdokról beszélünk.

- Pontosabban ötszázmilliárdról, ha kilenc százalékra csökkenne az szja. A 2014-es évre már van elfogadott adótörvényünk, de jövő ősszel, a következő évi törvények megalkotásakor napirendre kerülhet a téma. Az így kieső forrást pedig a gazdasági növekedés is behozhatja. El kell majd dönteni, hogy mire akarjuk fordítani a többletjövedelmet: adócsökkentésre, esetleg beruházásokra vagy szociális intézkedésekre. Hat éve nem volt például a közszférában béremelés. Ez sokáig nem tartható, mert az állami szolgáltatások színvonalának romlásával jár.

- Csak a pontosság kedvéért: a 2015-ös adóterveket azért majd a tavaszi választások nyomán felálló új kormány határozza már meg…

- Természetesen. Tehát a választók döntését is meg kell várni.

- A miniszterelnök úr megfogalmazta azt a vágyálmát, hogy valamikor majd egyáltalán ne legyen szja. Ezt reális célkitűzésnek gondolja?

- Elméletileg el tudok ilyet képzelni, vannak olyan helyek, ahol nincs személyi jövedelemadó, de a központi kiadások fedezetét ott is beszedik valamiből, pl. nagyon magas ingatlanadót vetnek ki. Mi más úton járunk, három év alatt sikerült 42 százalék-ról 16 százalék-ra csökkenteni az adókulcsot úgy, hogy az adósságállományunk csökkent és a deficit is 3 százalék alatt maradt. Alapvetően fogyasztási adókból szeretnénk biztosítani a költségvetési kiadások nagy részét.

- A legfrissebb beruházási adat segíti a növekedési fordulat kommunikálását. De mikor beszélhetünk beruházási fordulatról, ami megalapozhatná a tartós, hosszabb távú növekedést? S honnan várható ehhez tőke?

- Egyrészt a növekedési fordulat már valóban elindult, s ennek nemcsak a magán, de az állami befektetések is az összetevői között voltak. Most azt várjuk, hogy a következő évben a különböző befektetői találkozókon elhangzott, az egyes multikkal történő megállapodások alapján a külföldi beruházások szintje is növekedni fog. 2014-ben az EU-s források felhasználása is sokkal inkább gazdaság-centrikus lesz: ezek hatvan százalékát gazdaságpolitikai fejlesztésekre kívánjuk elkölteni. Ide koncentráljuk a fejlesztési forrásokat. A különböző beruházásokhoz adott kormányzati támogatások azt jelzik előre, hogy 2014-ben a hazai források a jelenleginél jóval nagyobb magánberuházást generálnak.

- A külföldi befektetők közül elsősorban azokra számítanak, akik már itt vannak Magyarországon, hogy majd bővítik a termelésüket, vagy újakkal is tárgyalnak? Várható valamilyen nagyobb bejelentés?

- Ha valahonnan plusz forrásokat várhatunk, az az elmúlt két-két és fél éves munkának a hatására jelentkezhet: Oroszországból, Koreából, Japánból az arab országokból esetleg Indiából. Amire biztosan lehet számítani, az, hogy közepes és kisvállalati szinten lesznek új beruházások. Azt, hogy új nagyberuházó jön-e, most nem tudom megítélni. Pár hete a japán Takata Borsodban, egy halmozottan hátrányos térségben jelent meg, és ezer embernek ad munkát. A nagyberuházást a munkahelyteremtésen keresztül is mérjük, és ezer fő már komoly nagyságrend.

- Ez nagyjából annyi, amennyit a Dunaferrnél leépítettek a közelmúltban.

- Ezt határozottan szeretném cáfolni. Az egyeztetések révén el tudtuk érni, hogy egyelőre négyszáz főről van szó a kezdeti ezerötszáz helyett, s ebből is eddig csak százötvenet nevesítettek.

- Miért nem vásárolta vissza az állam a céget?

- Mert nem adták el. Volt ajánlat, de a tulajdonosok nem kívántak ezzel a lehetőséggel élni. Nem is mentünk bele az árkérdésbe.

- És ilyen könnyen lenyelte ezt a magyar fél? Nem így ismertük meg az Orbán-kormányt.

- A magyar kormány nem a 47-es kommunista kormány, amelyik ha valamilyen céget, vagy ágazatot államosítani akart, akkor azt minden áron keresztülvitte. Piaci ajánlatot kívántunk tenni, de nem éltek ezzel. Tudomásul vettük. Az a legfontosabb, hogy a foglalkoztatás szintje abban a régióban legalább ilyen magas legyen.

- A héten, lapzártánk után ül, össze az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, és dönthet arról, hogy elkezdi-e a likviditásszűkítés, a tapering avagy elvékonyítás programját. Ha igen, mire számítanak, milyen hatással lesz ez a magyar állampapírok hozamára?

- Nem számítok nagy változásra. A rövid távú állampapírok hozamát alapvetően a jegybanki alapkamat befolyásolja. A hosszú távú hozamokra lehet hatással a Fed döntése, de azt hiszem, ha valaki megnézi a környező országok, vagy a dél-amerikai országok hozamszintjét, akkor Magyarország ma is viszonylag jó és reális hozamot tud adni. Ráadásul a hírek szerint ez az elvékonyítás nem drasztikus azonnali leállást jelent majd. Ha a jelenlegi 85 milliárdnyi likviditásból fokozatos elvékonyítás lesz, alapvetően nem fog változni a hozamszint.

- De a magyar kamatszintet valószínűleg érinteni fogja, és a jegybank Monetáris Tanácsának erre reagálnia kell majd. Ez pedig érinti a rövid távú hozamokat is.

- Meglátjuk. Egyelőre ott tartunk, mint fél éve, amikor néhány regionális FED-elnök felvetette, hogy most már valóban el kellene kezdeni a tapering-et.

- Felmerült a kérdés a Templetonnal folytatott tanácskozáson, hogy milyen hozamszintet vár el a magyar állampapírok tíz százalékának a tulajdonosa?

- Beszéltünk erről, de mivel nekik is csak korlátozott hatásuk van a Fed döntésére, így csupán elméleti forgatókönyvek jöttek szóba. A Templeton, szeretném hangsúlyozni, elégedett a mostani állampapír-hozamokkal.

- Szóba került, hogy a Templeton növelné vagy csökkentené a magyar papírok portfólióját?

- Egy órás beszélgetés volt, az alatt sok minden szóba került. Alapjában arról beszéltünk, hogy a hazai választásokig mi fog történni, és a magyar kormány gazdaságpolitikájában lesz-e olyan változás, ami a kötvényhozamokat kockázatos irányba mozdíthatná ki.

- Biztos jó reklám lenne a magyar gazdaságnak a jobb hitelbesorolás is, de ez eddig nem történt meg. Ön úgy fogalmazott, hogy ez a vicc kategóriája.

- Mondjuk úgy, hogy mulatságos.

- A Fitchnél is jól szórakozhatnak, mert a napokban megerősítették az eddigi bóvli kategóriás besorolást.

- Mi pedig azon szórakozunk, hogy ha kimegyünk a devizapiacokra, akkor ötszörös-hatszoros túlkínálat van a magyar állampapírokra, tehát a piac is velünk együtt nevet ezen a besoroláson.

- De ennek megfizetjük az árát is.

- Természetesen. A felületes befektető csak ezeket a hitelminősítőket nézi meg. Viszont a 2008-as válságnak van egy nagy tanulsága: ha ezek a hitelminősítők egy hónappal a Lehman Brothers bukása előtt A kategóriás minősítést adtak egy csődbement banknak, akkor kellő óvatossággal lehet csak őket komolyan venni.

- A pénzügyi világ mégsem találta meg a pótlásukat, és az ő minősítéseik alapján kell nekünk az IMF-hitelekhez képest akár több százmilliárd forintos felárat is fizetnünk.

- Ebben vitatkoznék. Szerintem a pénzügyi világ is óvatosabbá vált, és sokkal több információ alapján mérlegeli egy-egy ország pozícióját. Nekünk az a tapasztalatunk, hogy most is volt kötvénykibocsátásunk olyan hozamszinttel, amely kedvezőbb volt annak az országnak a kibocsátásánál, amelyet a hitelminősítők elénk sorolnak. Az adórendszer, a növekedési kilátások, az államadósság és deficitszint sokkal többet nyom a latba, mint korábban, amikor a befektetők csak a hitelminősítők alapján döntöttek.

- Számít arra, hogy a másik két minősítőtől eltérő típusú döntés érkezhet?

- Azt azért hangsúlyoznám, hogy nem akarunk sok energiát fektetni a hitelminősítők győzködésébe. Olaszországban és máshol is jelentős perek folynak ezekkel a hitelminősítőkkel szemben. Ennyire nem érdemes elrontani a viszonyt, mert mégis csak van egy befektetői kör, amelyeknél a megítélésük fontos szempont. Úgy gondoljuk, hogy a magyar gazdaság pozíciója az egy évvel, de akár csak a fél évvel ezelőttihez képest is gyökeresen más. Ha ezt nem akarják értékelni, lelkük rajta.

- Van már olyan jó helyzetben a magyar gazdaság, hogy egy tollvonással meg lehet oldani a devizahitelesek problémáját?

- Tekintettel arra, hogy egy olyan tömeges problémáról van szó, amely a bankrendszer működését és kilátásait jelentős mértékben befolyásolja, így itt is érdemes igen óvatos döntéseket hozni. Ezért is fordultunk a Kúriához, vizsgálja meg, hogy a törvényhozás milyen feltételek között tud dönteni.

- A Kúriával szembeni elégedetlenség jele, hogy egyidejűleg az Alkotmánybíróságot is megkeresték?

- Nem az elégedetlenségé, de ahhoz, hogy jó gazdasági döntés születhessen, szükség van a jogi keretek tisztázására. Eddig ez furcsa módon nem történt meg. A kormány ment előre, de közben azt láttuk, hogy a perek száma exponenciálisan növekszik. Több mint kétezer per van most a bíróságok előtt devizahiteles ügyben. Így olyan kormányzati döntések is születhetnek, amelyeknek azután egy bírósági döntés teljesen ellentmondhat. Jobb megvárni a jogegységi döntést.

- De még mindig nem értjük, mi szükség volt az Alkotmánybírósághoz fordulni, még a Kúria döntése előtt?

- Több szem többet lát.

- Mit tud Ön, amit a devizahitelesek még nem tudnak, amikor azt ígéri, hogy jövőre 15-20 százalékkal csökkenhetnek a törlesztő részletek?

- November elejéig el tudtunk jutni a Bankszövetséggel egy olyan konstrukció felállításában, - ez egyelőre csak elméleti konstrukció - hogy azokat a terheket, amelyeket az ügyfelek szenvednek el, milyen arányban tudjuk megosztani. Ebből az látszott, hogy ha a kormány tartja magát ahhoz a feltételhez, hogy forinthiteles nem járhat rosszabbul, mint ha devizában vette volna fel a hitelt, akkor 15-20 százalékos csökkenés is bekövetkezhet a törlesztő részletekben - amennyiben egy bizonyos konstrukciót el tud fogadni a Bankszövetség és a kormány is. Ez a folyamat megállt, most várjuk a Kúria döntését.

- A Kúria bejelentette, hogy a devizahitelek érvényesek és maradnak.

- Az egyik legfontosabb pontban, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kérdésben, és az árfolyamrés ügyében még nem döntöttek, ebben várunk az Európai Bíróságra. A többi pontban a Kúria olyan döntéseket hozott, amelyek bár csökkentik a piacon érezhető bizonytalanságot, hiszen a hírt követően a forint árfolyama jelentősen erősödött, a pénzintézeti papírok pedig drágultak, de valószínű nem oldja meg az elégedetlen devizahitelesek gondját. A Kúria döntése nem befolyásolja azt a kormányzati szándékot, aminek a célja változatlan: a jelzálogalapú devizahitelek rendszerből való kivezetése. Erre a szerződések érvényessége és teljesítendősége miatt átmeneti időt kell adni. Addig is marad az árfolyamgát lehetősége.

(Baka Zoltán – Lambert Gábor, Figyelő)