Akár 2 százalék feletti növekedés is elképzelhető az idei év utolsó negyedében a gazdasági miniszter szerint. Varga Mihály a Duna Közbeszéd című műsorában beszélt erről, annak kapcsán, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzé tette a harmadik negyedévi GDP-adatokat.
Magyarország bruttó hazai terméke 1,7 százalékkal emelkedett az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg a második negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye - a KSH adatai alapján.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság egy növekedési fordulat következtében kezd visszakerülni Európa élmezőnyébe. Ha a harmadik negyedéves adatokat vetjük össze az előző negyedévvel, akkor Magyarország a negyedik helyen áll, ha éves összevetésben nézzük az adatokat, akkor a hatodik helyre került a 28 tagország között - mondta.
Varga Mihály szerint az adatok nem csak önmagukban jók, kedvünkre valók, hanem európai összevetésben is pozitív és egyre jobb számokat tudunk felmutatni. A visegrádi országok tekintetében negyedéves összevetésben a magyar gazdaság teljesített a legjobban, megelőztük Lengyelországot és Szlovákiát.
Ha éves összevetésben nézzük, akkor Lengyelország 0,1 százalékkal előttünk van. "De hol vagyunk már attól, amikor utolsók, sereghajtók voltunk a gazdasági növekedésben, miközben a többiek szárnyaltak. Most felzárkóztunk a középmezőnyhöz, a legfrissebb adatokból pedig úgy tűnik, hogy a felső mezőnybe kezdünk előre lépni" - fogalmazott a miniszter.
Két százalékos növekedés az utolsó negyedévben?
Ha a magyar gazdaság növekedési üteme ilyen tartós marad, amit az előző negyedévek adatait látva jó okunk van feltételezni, akkor a negyedik negyedévben 2 százalék feletti növekedés sem elképzelhetetlen - mondta a nemzetgazdasági miniszter arra alapozva kijelentését, hogy 2012 végén egy nagyobb visszaesés volt, idén viszont a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar is kifejezetten jól teljesített.
A tárcavezető az M1 Az Este című műsorának is interjút adott, amiben kifejtette: a magyar gazdaság történetében szokatlan helyzet, hogy a kormány prognózisait is meghaladó növekedést mértek. Szerinte ennek oka, hogy egy sokkal egészségesebb szerkezetű növekedés kezd kialakulni, aminek már nem csak az export a húzóereje. Kezd felzárkózni mellé a belső kereslet, vagyis a fogyasztás és a beruházás.
Ezt nem csak a kormány és a KSH adatai mutatják, hanem már az Európai Bizottság múlt heti jelentése is azt fogalmazta meg, hogy 2014-ben a magyar gazdaság egyik húzóereje a belső fogyasztás, a belső kereslet növekedése lehet - tette hozzá Varga Mihály.
A miniszter szerint a kedvező növekedési adat alapvetően három dolognak köszönhető: az ipar teljesítménye tartós, a mezőgazdaság egy jobb évet hoz, mint amilyet 2012-ben, az építőipar növekedése pedig látványossá vált az elmúlt hónapokban. Nem annyira a magánberuházások, a lakásépítések növekedtek, hanem alapvetően az állami beruházások: út-, vasút- és épületfelújítások javították az adatot - fűzte hozzá.
Lökést adott az uniós források felszabadítása is
A politikus Az Estében elismerte, hogy felszabadult uniós források is hozzájárultak a növekedéshez, hiszen, amíg ezeket a támogatásokat az állam nem tudta kifizetni a pályázatok nyerteseinek - vállalkozóknak, önkormányzatok - addig a beruházások egy része nem tudott tovább lépni.
Az elmúlt hónapokban azonban felgyorsultak a kifizetések, és jó esélyünk van arra, hogy egy jó évet zárjunk az uniós támogatások kifizetése ügyében. A vállalkozások - még ha utófinanszírozásként is - de fel tudják ezt használni a számlák kifizetésére, a tartozások kiegyenlítésére, vagyis ez a pénz bekerül a gazdaság vérkeringésébe, és ez jót tesz a növekedésnek is - magyarázta.
Javaslat a növekedési hitelprogram kiterjesztésére
Varga Mihály felvetette, hogy a növekedés akár nagyobb is lehetne, ha például a jegybank nemrég indult növekedési hitelprogramját legalább részben kiterjesztenék az új lakások építésére, mivel azok jelentősen visszaestek. A miniszter szerint célszerű lenne azon elgondolkodni, hogy a most futó hitelprogramokat nem lehetne-e kinyitni olyan lakásépítkezések számára, amelyek növelnék a gazdaság teljesítményét, és stabilabbá tennék a növekedést a következő időszakban.
A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csak egy javaslat, egy felvetés, amiről az MNB-nek kell majd dönteni. Ugyanakkor hozzátette: az államnak is vannak olyan hitelprogramjai, amelyek kis - és középvállalkozóknak biztosít hitelt, és ezeknél is érdemes lenne azt a lehetőséget megfontolni.
Szerinte ez egy reális megoldás lehetne arra, hogy az építőipar teljesítménye az elmúlt öt év visszaesése után szép lassan el kezdjen visszakapaszkodni. Mivel nagyon sokan dolgoznak ebben az ágazatban, több munkahelyet is tudnánk teremteni a következő hónapokban - tette hozzá.
A fogyasztás további növekedésére számít a kormány
A miniszter a Duna Közbeszéd című műsorában kérdésre válaszolva kitért a KSH fogyasztási adataira is, amelyek azt mutatják, hogy nyílik az olló a legtehetősebbek és a legszegényebbek fogyasztása között.
Varga Mihály ezzel kapcsolatban elmondta: idén már megjelent a rezsicsökkentés és az egykulcsos adó hatás a kiskeresetűek fogyasztásában is; március óta a kiskereskedelmi forgalom azt mutatja, hogy van egyfajta élénkülés, nem túlságosan nagy, de mindenképpen pozitív - tette hozzá a tárcavezető, aki szerint eddig a lakossági hitelek törlesztése jelentős erőforrást kötött le a háztartásoknál, sok kis- és közepes keresetű család nem tudta a megtakarításait fogyasztásra használni, hiszen a hiteleit kellett törleszteniük.
A miniszter szerint 2014-ben ezen a téren is változás lesz, hiszen a kormány lehetővé tette, hogy akiknek a jövedelme nem elegendő rá, azok a járulékokból is igénybe tudják venni a családi adókedvezményt, így 260 ezer családoknál lesz arra lehetőség, hogy több mint 50 milliárd forint értékben kedvezményt vegyenek igénybe.
Ráadásul az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok béremelése 2014-ben már egész évben érezteti majd hatását, mindez pedig azt jelenti, hogy háztartások növelni tudják majd megtakarításaikat és az összeg egy részét fogyasztásra fogják költeni - magyarázta Varga Mihály.
A kedvező növekedési adatoktól azt is várja a kormány - folytatta - hogy az önmagában is növelni fogja a munkahelyek számát, hiszen, ha a gazdaságban egy pozitív trend van, akkor valószínű, hogy a vállalkozók is optimistábban tudnak tervezni, a fogyasztás növekedésére hitelt felvenni, beruházásokat lehet elindítani.
Béremelés csak lépésről-lépésre lehet
Az utóbbi időszak bérköveteléseivel kapcsolatban egyébként a miniszter Az Estében azt mondta: most, hogy növekedési pályára állt a gazdaság több társadalmi csoport is joggal érezheti úgy, hogy elérkezett az ideje a korrekciónak. Emlékeztetett rá, hogy a közalkalmazottak például hatodik éve nem kapnak emelést. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konszolidációt követően csak lépésről-lépésre lehet a béreket emelni, amit egyelőre a pedagógusoknál és az egészségügyi dolgozóknál tudott vállalni a kormány.
A miniszter egyetértett Demján Sándor felvetésével, hogy a nagyszabású programok jók és szükségesek, de nem elegendők, az államnak még aktívabb szerepet kellene vállalnia a kis- és közepes vállalkozások megerősítésében.
A kormány eddig is törekedett, és törekszik arra, hogy támogassa ezt a vállalkozói szektort - mondta Varga Mihály, aki példaként említette a kata és a kiva bevezetését, a munkavédelmi akciótervet, illetve azt, hogy a közbeszerzési törvény tavalyi módosításával kedvezőbb helyzetbe hozták a hazai vállalkozásokat.
Nem veszélyezteti a hiánycélt az adósságátvállalás
Az önkormányzatok megmaradt 420 milliárd forintos adósságának átvállalásáról a Duna Közbeszéd című műsorában a miniszter azt mondta: az nem veszélyezteti a jövő évi hiánycélt. Azért is mertek ezzel a kezdeményezéssel előállni, mert az önmagában nem növeli az államadósságot, hiszen abba eddig is beleszámították az önkormányzatok adósságát.
Adósságnövekedés nem történik, viszont az adósságtörlesztésben pozitív folyamat indulhat el, mert az állam, az Államadósság Kezelő Központon keresztül sokkal olcsóbban tud forráshoz jutni a törlesztéshez, mint a 3200 önkormányzat külön-külön. Van egy minimális kamatteher növekedés, amit vállalnia kell az államnak, ami havi szinten 3-6 milliárd forint, de ez nem jelent drasztikus tehernövekedést az államkassza számára - mondta el Varga Mihály.
(hirado.hu)
