A választópolgárok számára az önkormányzati választási rendszer teszi lehetővé, hogy lakóhelyükön az a jelölt legyen a főpolgármester, polgármester vagy a képviselőtestület tagja, akit a legalkalmasabbnak találnak arra, hogy a település és az ott élők érdekeit képviselje.
Mikor tartják az önkormányzati választásokat?
Hazánkban négyévente, az országgyűlési választásokat követően, októberben tartják az önkormányzati választásokat. Az önkormányzati választások időpontját a köztársasági elnök tűzi ki legalább 60 nappal a szavazás előtt úgy, hogy az nem eshet sem ünnep-, sem szabadnapra. Magyarországon 1990 óta hat önkormányzati választásra került sor.
Kik szavazhatnak az önkormányzati választásokon?
Az önkormányzati választásokon szavazhat minden magyar és nem magyar állampolgár, aki legalább 18 éves és bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon.
Hogy működik az önkormányzati választási rendszer?
Az önkormányzati választás egyfordulós. A választás sikerének nincs érvényességi (hány embernek kell szavazni) és eredményességi feltétele (hány szavazat kell a győzelemhez). Így, ha egy településen csak egy ember megy el szavazni, akkor az a jelölt lesz a polgármester, akire ez az ember a szavazatát leadja, mivel már egy szavazat is elég a győzelemhez.
Az önkormányzati választásokon a választópolgárok polgármestert, helyi képviselőket, megyei képviselőket, illetve a Budapesten élők főpolgármestert is választanak.
Mik a jelöltállítás feltételei?
Az önkormányzati választáson az lehet jelölt, aki megfelelő mennyiségű ajánlószelvényt (kopogtatócédulát) gyűjt össze. Az egyéni listán vagy egyéni választókerületekben az lehet jelölt, aki a polgárok 1 százalékának ajánlásával rendelkezik. A polgármesterjelölteknek a településen élők számától függően a választópolgárok 1, 2 vagy 3 százalékának ajánlására van szüksége. Annál több ajánló kell, minél kisebb a település. Főpolgármester-jelölt pedig az lehet, aki a fővárosinak 2 százalékának ajánlásával rendelkezik.
Hogyan választják a képviselőtestületeket?
A tízezer, vagy annál kevesebb lakosú településeken a választópolgárok ún. egyéni listákon szavaznak. Ez azt jelenti, hogy a választóknak annyi szavazatuk van, ahány képviselőből áll a testület. Azok a jelöltek lesznek a képviselőtestület tagjai, akik a legtöbb szavazatot kapják.
A tízezernél nagyobb lélekszámú településeken, valamint a megyei jogú városokban és Budapest kerületeiben vegyes választási rendszert alkalmaznak. A településeket választókerületekre osztják, ahol egyéni képviselőjelöltekre lehet szavazni, és az a jelölt lesz a győztes, aki a legtöbb szavazatot kapja. A vesztesekre leadott szavazatok azonban nem vesznek el abban az esetben, ha a vesztes jelöltet kiállító pártnak, vagy szervezetnek van kompenzációs listája. Kompenzációs listát az a szervezet állíthat, akinek az egyéni választókerületek egynegyedében indulnak jelöltjei. A vesztes szavazatok felkerülnek a kompenzációs listára, ahonnan a jelöltek mandátumokat szerezhetnek a listára felkerülő szavazatok arányában.
Hogyan választják a megyei közgyűlés és a fővárosi közgyűlés tagjait?
A megyei közgyűlési választáson a megyében lakó választópolgárok szavaznak, kivéve a megyei jogú városban élőket. A megyei közgyűlési választáson a megye egy nagy választókerületet alkot, ahol a választópolgárok listán szavaznak a jelöltekre. A fővárosi közgyűlés tagjait a fővárosban élők választják, ebben az esetben is listás szavazást tartanak.
Hogyan választják a polgármestereket és a főpolgármestert?
A polgármestereket és Budapesten a főpolgármestert egységes szabály szerint választják. A jelöltek közül az lesz a polgármester illetve a főpolgármester, aki a legtöbb szavazatot kapja.
Mikor kell időközi önkormányzati választást tartani?
Időközi választást kell tartani, ha egy településen kevesebb képviselőjelölt indul, mint ahány hely van a képviselőtestületben. Ha az egyéni választókerületben nem indult egyetlen képviselő- vagy polgármesterjelölt sem, ha a választáson több egyéni jelölt, polgármesterjelölt vagy főpolgármester-jelölt ugyanannyi szavazatot szerzett; ha a választáson kevesebb képviselőt választanak meg, mint ahogy azt a törvény előírja, és üres helyek maradnak; ha az egyéni képviselő, polgármester vagy főpolgármester megbízatása megszűnik, vagy elhalálozik, illetve ha a képviselőtestületet feloszlatják vagy feloszlik.