Orbán Viktor beszéde a Telenorral kötött stratégiai megállapodás aláírásakor. (2013. november 5. Törökbálint)

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelettel köszöntöm a nagykövet asszonyt, a Telenor alelnökét, helyi vezetőit, és tisztelettel köszöntöm azokat az embereket, akik itt dolgoznak ebben a fantasztikus épületben és ebben a sikeres vállalatban. Azt gondoltam, hogy azon túl, hogy aláírjuk ezt a megállapodást, és mondok néhány köszönő szót a lehetőségért, ha megengedik, szeretnék néhány olyan gondolatot megosztani Önökkel, amely – bár a magyar gazdaságot érintik, de – személyesen Önöknek, akik a magyar gazdaságot valójában működtetik, is fontos lehet és lesz is a jövőben.

Az első dolog, tisztelt Hölgyeim és Uraim, amire szeretnék mindenkit emlékeztetni, az, hogy a II. világháború után Magyarországon egy olyan gazdasági rendszer épült ki, amikor az állam elvette a magántulajdont, és csak nagyon korlátozott keretek között hagyta működni. Az állam mindenbe beleszólt, mindenben kompetensnek érezte magát. Aztán 1990 után átestünk a ló másik oldalára, az inga a másik irányban lengett ki. A magyar állam egyszer csak gyenge lett, a vagyontárgyaink kézen-közön eltűntek, és kialakult az a gondolat, hogy a legjobb, ha nem is az állam szabja meg a szabályokat a gazdaságban, hanem a gazdaság saját maga. Én abban bízom, hogy 2010 után átléptünk egy harmadik korszakba – ezt nevezhetjük a stratégiai partnerség időszakának –, amikor a magyarok számára, a magyar gazdaság számára meghatározó stratégiai területeken működő cégek keresik az együttműködést, keresik a megállapodást, és keresik a partnerséget a mindenkori magyar állammal annak érdekében, amit angolul úgy hívnak, hogy win-win szituáció. Tehát senki ne nyerjen a másik rovására, és mindenki úgy nyerjen, hogy közben a másik is nyerhessen, szóval azt reméljük, hogy a stratégiai megállapodások ilyen helyzetet fognak majd előidézni, vagyis senki sem nyerhet a másik kárára, és senki sem nyerhet a magyar emberek érdekével szemben.

Fontos leszögeznünk, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy ahogy a dolgozó, a munkás méltó a maga bérére, ugyanúgy a vállalat is méltó arra a profitra, amit megtermel, és amely egyensúlyban áll az általa befektetett tőkével, energiával és szaktudással. Ha azt a kérdést válaszoljuk meg, hogy miért kötünk ma szerződést a Telenorral, akkor azokat a számokat kell ideidézni, amit Önök nyilván ismernek: 3.200.000 magyar előfizető partner létezik már a vállalat körül. Én egy olyan iparágban dolgozom, amit politikának neveznek, ahol az emberek szava jelöli ki, hogy mégis mit kell csinálni, mi a helyes, és mi a helytelen. Ha egy cégnek van 3.200.000 előfizetője, partnere, ennyi ember nem szokott egyszerre tévedni, ennek nyilván van oka, tehát valószínűleg ez a cég egy kiemelt szerepet játszó és jó minőségű vállalat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ezért joggal gondolta a magyar kormány azt, hogy a Telenor kulcsszereplője lesz a magyar gazdaságnak a jövőben is. Szeretnék mindenkit – ha nem untatom Önöket – még arra is emlékeztetni, hogy az elmúlt néhány évtizedben lezajlott több forradalom is a telekommunikációs és a távközlési piacon. Én még egy olyan korszakban születtem, olyan korszakban nőttem föl, amikor még kilincselni kellett egy telefonvonalért, a fénymásoló gépeket nyilvántartották, ez a cenzúra hatáskörébe esett, a számítógépek pedig lyukkártyával működtek, és amikor a gyerekeimnek el próbálom magyarázni azt, hogy mi az, hogy ikervonal, akkor úgy néznek rám, mint egy marslakóra. Ez jól mutatja, hogy az elmúlt harminc évben mennyit ment előre a magyar világ is, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Éppen ezért, ha valaki azt mondta volna a hetvenes évek végén vagy a nyolcvanas évek elején, hogy a következő évszázad második évtizedének elején egy olyan céggel köt a magyar állam stratégiai megállapodást, amely korlátlan hozzáférést biztosít majd a magyar emberek számára ezekhez a szolgáltatásokhoz, akkor bizony kezdő egyetemistaként aligha hittem volna, hogy kivan a négy kereke.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ugyanakkor az is fontos dolog, hogy miközben köszönetet mondunk ezért a stratégiai megállapodásért, aközben kellő öntudattal emlékeztetjük magunkat arra, hogy a másik aláíró fél mi vagyunk, Magyarország. Ami azt jelenti, hogy egy ilyen sikeres, a világban méltán elismert cégnek ma partnere lehet Magyarország és a magyar állam. Az, hogy ez a cég Magyarországon működik, egy komoly elismerés Magyarország minden polgára számára, mert azt mutatja, hogy egy olyan társadalmat és gazdaságot építünk, amely versenyképes lehet a világ más országaival, és méltó partnere egy ilyen nagy nemzetközi cégnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Amikor a mostani aláírást megelőzően az alelnök úrral tárgyalhattam, akkor azt a kérdést sem kerültem el, hogy miért írnak alá velünk megállapodást, és miben látják az együttműködés sarokkövét. És azt mondta az alelnök úr, föl is írtam, angolul mondta ugyan, hogy a magyar munkavállalók egyszerűen jók és versenyképesek, és ez a döntő szempont.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ezért csak biztatni tudok minden fiatalt, hogy tanuljon, hogy végezze el az egyetemet, hogy legyen innovatív, hogy próbáljon meg valamilyen módon vonzáskörébe kerülni olyan cégeknek, mint amilyen a Telenor, annak érdekében, hogy a következő beruházók is azt mondhassák, amit az alelnök úr mondott ma nekem, vagyishogy a magyar munkavállalók kreatívak, egyszerűen jók és versenyképesek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Talán fontos gondolat még, amit szeretnék Önökkel megosztani, az, hogy ebben a megállapodásban, amit alá fogunk írni, szerepel képzési együttműködés, támogatás és közös programok, amelyeket a fiatalok számára fogunk indítani. Szerepelnek a megállapodásban beruházási tervek és az innováció támogatásáról szóló pontok is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A modern világban általában nem nagyon szoktak arról beszélni, hogy egy vállalatnak van nemzetisége. Márpedig, ahogy mindenkinek van családneve, úgy egy cégnek is van nemzetisége. Ez egy norvég cég. Azt kell mondanom anélkül, hogy ilyen kutatást végeztem volna valaha, de ha Magyarországon ma bárkit megkérdeznek arról, hogy mit gondol a norvégokról, akkor valószínűleg mindenki pozitív elfogultságot mutatna. A norvégokról a magyar emberek fejében az él, hogy világos, ésszerű, jól érvelő, átlátható, nem korrupt és együttműködésre törekvő emberek. Norvégiának tehát van Magyarországon egy pozitív imázsa, és azt gondolom, hogy ez a cég, a Telenor és a mostani megállapodás ezt tovább fogja erősíteni, ezért azt gondolom, hogy a cégen keresztül a norvég–magyar barátság, együttműködés, rokonszenv is növekedni fog. Ez a cég norvég tőkéből működik, norvégok viselik a felelősséget a cég irányításáért, velük is írjuk alá a megállapodást. Az előbb megtették azt a gesztust, hogy elismerésképpen megtapsoltak bennünket, én azt javaslom, hogy tapsoljuk meg a norvégokat, a cég tulajdonosait és a vezetőit is, kijár nekik egy ilyen megállapodás alkalmából.

Még egy dolgot szeretnék itt megemlíteni, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ide kiírták mögénk, és el is hangzott a beszédekben, hogy a norvégok adót is fizetnek. Ez egy szép tulajdonság. Sőt, nemcsak hogy adót fizetnek, hanem az összes adójukat befizetik, mint láthattuk az itteni számokból. Nem akarom eltitkolni azt, hogy volt egy vita, hiszen a magyar gazdaság talpra állítása érdekében 2010-ben különadókat kellett bevezetni, és ez a telekommunikációs szektort erősen érintette, így ezt a céget is. Ma tárgyaltunk erről a kérdésről is, és abban maradtunk, hogy természetesen minden olyan javaslatot, amely a magyar gazdaság növekedéséhez járul hozzá, s ezáltal több adóbevételt eredményez általában, szívesen fogadunk, mert ennek arányában tudjuk majd csökkenteni azokat a terheket, amelyek speciálisan erre a szektorra esnek. Azt szeretnénk kérni a cég vezetőitől, hogy miközben értjük az adóterhek miatti problémáikat, aközben kreatív módon forduljanak a magyar kormány felé, és tegyenek javaslatokat a magyar gazdaság teljesítményét javító beruházásokra, mert ennek arányában képesek leszünk aztán kedvezőbb adóföltételeket biztosítani. Az is fontos, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy október 1-jén nálunk alapította meg a Telenor azt a központját, amelyről Magyarországot, Szerbiát és Montenegrót is el fogja látni, illetve innen fogja nyújtani az új technológiai szolgáltatásokat. Ez fontos a magyarok számára, mert azt gondoljuk, hogy mi igenis – a termelési központ mellett – szolgáltatási központként is működhetünk ebben a régióban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ez a megállapodás azt üzeni Magyarország minden polgárának, hogy Magyarország lassacskán visszaszerzi az elvesztett pozícióit, a magyarokkal lehet jó üzletet kötni, Magyarországon megindult a növekedés, a pénzünk újra stabil, az infláció szinte elhanyagolható, az államháztartási hiányunk pedig olyan alacsony, hogy azzal Európa első öt országában lehetünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A húzóágazatban érdekelt cégek egyre-másra érkeznek Magyarországra. A mai napon közzétett európai uniós értékelés, amely a tagállamokat értékelte, a következő három évre egyfolytában gazdasági növekedést jelez előre Magyarország számára. Azt gondolom tehát, hogy az elmúlt három évben végzett nehéz munka – és most nem a kormányra gondolok, hanem Magyarország munkavállalóira – meghozta az eredményét, vagy legalább is biztató a jövőre nézve. Azt tudom mondani az alelnök úrnak, hogy Magyarország jól teljesít, de még nem elég jól. Ahhoz, hogy jól is teljesítsen, ahhoz további fejlesztésekre és beruházásokra lesz szükség. Ez a megállapodás – remélem – ezt a kaput kinyitja mindkettőnk előtt.

Köszönöm szépen, hogy itt lehettem Önök között, és köszönöm szépen, hogy meghallgattak!

(miniszterelnök.hu)