A miniszterelnök a SZEGEDma.hu-nak adott exkluzív interjút.

- Számadásról és új nemzetpolitikáról beszélt miniszterelnök úr Ópusztaszeren a nemzeti összetartozás emlékművének avatásán. Korábban is számtalanszor elhangzott már, hogy a kormány stratégiai célja az erkölcsi értékrend megváltoztatása, a magyarságtudat erősítése. Hogy érzi, milyen eredményeket sikerült elérni ezen a téren az elmúlt két esztendőben?

- Vannak olyan dolgok, melyek könnyebben számszerűsíthetők, mások viszont sokkal nehezebben mérhetők. A kormánynak döntéseket kell hoznia a munkahelyek megvédése, új munkahelyek teremtése érdekében, hogy az emberek ne segélyből éljenek, hanem munkából, vagy éppen ki kell menteni a családokat a devizahitelezés csapdájából. Ezeken a területeken meg tudjuk mondani, honnan hová jutottunk el. Miközben Európa csaknem minden országában csökken a munkában állók száma, örömmel látjuk, hogy nálunk két év alatt több mint százezerrel nőtt. Kétszázezer olyan ember van, aki korábban segélyből élt, most pedig Start-munkából tartja fenn magát és családját. Tudjuk továbbá azt is, hogy míg korábban az európai uniós források lassan áramlottak ki a gazdaságba, addig mára sikerült felgyorsítani ezt a folyamatot. Sikerült a korábban fojtogató államadósságot a GDP-hez mért több mint 80 százalékról 77 százalék alá csökkentenünk. A kórházak adósságállományát is rendeztük, ez már csak kisebb mértékben termelődik újra.

Míg azonban ezek mérhető adatok, addig az ország erkölcsi állapotára csak közvetett ráhatása van a kormánynak. Ha meghirdetjük, hogy munkából jobban meg lehet élni, mint segélyből, az nyilván befolyásolja a gondolkodást, de ez végső soron az embereken múlik. Természetesen az sem megy el az emberek füle mellett, ha azt mondjuk, igenis törődni kell a nemzeti összetartozással, ám alapvetően a magyarokon múlik, milyen az ország erkölcsi tartása. Én jó reménységgel figyelem a magyarokat, hogy megerősödjenek lélekben, akaratban, jó szándékban, és egyre derűsebb, kiszámíthatóbb, emberségesebb legyen az élet hazánkban.

- A nemzeti együttműködés kormányaként határozták meg önmagukat, ami azt is jelenti, hogy a közösség közreműködésével kívánják alakítani az ország sorsát, jövőjét. Milyen visszajelzéseket kaptak, mennyire partner mindebben a lakosság?

- Büszkén mondhatom, Magyarország történetében először próbálkozunk meg az együttes kormányzással. Négy nemzeti konzultációt indítottunk eddig, hiszen alkalmat és lehetőséget akarok teremteni az embereknek arra, hogy ne csak négyévente vegyenek részt a közéletben. Az alkotmány ügyében több mint 1 millióan, a szociális rendszer átszervezéséről 1,2 millióan, most a gazdasági rendszer átalakítása kapcsán mintegy 700 ezren mondtak véleményt. Eltökélt vagyok, megyek tovább ezen az úton, mert miniszterelnökként komolyan veszem, hogy az emberekkel együtt kormányzom Magyarországot. A felelősséget persze eszemben sincs áthárítani az emberekre, hiszen azért választottak, hogy meghozzuk a felelős döntéseket, ugyanakkor ezek előtt a lehető legalaposabban ki akarom kérni a véleményüket. Ilyen szempontból egyértelműen épül és erősödik Magyarország nemzeti közössége.

- A magyar gazdaság talpra állításának érdekében is – ahogy már elhangzott – határozott lépések történtek, még ha ezek eredményét a lakosság teljes egésze nem is feltétlenül érzi egyelőre saját bőrén. Mennyire tartja hatékonynak a válságkezelést, illetve mit remél az előttünk álló időszaktól?

- Világos jelei vannak annak, hogy válságkezelésben jobban teljesítünk, mint a legtöbb uniós tagállam. Miközben egész Európában nyugdíjcsökkentés van, nekünk minden évben sikerült megőriznünk a nyugdíjak reálértékét. Máshol leépítik a családtámogatási rendszereket, mi viszont meghosszabbítottuk a gyest és a gyedet, valamint bevezettük a gyermekek után járó adókedvezményt. Természetesen nincs olyan, hogy egy országban csak jó dolgok történnek, de biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb Magyarországon is meghaladja majd a jó dolgok száma a rosszakét.

- A nyugdíjak és a bérek reálértékének megőrzése sarkalatos pontja lehet az IMF-fel a segélycsomag ügyében folytatott tárgyalássorozatnak is. Meddig tud elmenni e tekintetben a magyar kormány, illetve mit jelenthet számunkra a remélt védőháló?

- Magyarország ma nincs kiszolgáltatva. A bicepsze lehetne persze nagyobb, 400 méteres síkfutásban is lehetnénk néhány másodperccel gyorsabbak, fekve nyomásban is teljesíthetnénk többet, tehát nem állítom, hogy a világcsúcsok közelében járunk, ugyanakkor Magyarország ma erősebb, mint volt, és nincs senkinek kiszolgáltatva. Minden gondot meg tudunk oldani egyedül, saját erőből, még a pénzügyi és gazdasági bajokat is. Az IMF-hitel nyilvánvalóan sokat segítene, mert súlyos válság gyötri Európát, és újabb válsághullám közeledik, ami negatív hatással lesz Magyarországra is. Könnyebb lenne kivédenünk, ha lenne mögöttünk egy biztonsági háló. Anélkül is sikerülni fog, csak több energiával, drágábban. Ezzel együtt is világos: csak egy jó megállapodás előnyös számunkra, rossz nem jöhet szóba. Nem fogadható el, hogy csökkentsük a nyugdíjakat, a béreket, a gyermekek után járó támogatásokat, vagy embereket bocsássunk el. 2008-ban a szocialisták már aláírtak egy rossz, hazánk számára kedvezőtlen megállapodást, mi nem fogunk.

- Lassan közeledik az uniós finanszírozási ciklus vége, s az országnak, valamint a kormányzatnak azon is gondolkodnia kell, milyen fejlesztési prioritásokat határoz meg a 2014 és 2020 közötti időszakra. A tervezési folyamat több szinten kezdődött meg. Ön szerint Csongrád megye, illetve székhelye, Szeged számára mi lehet a kitörési pont?

- Alapelvünk, hogy nem szólunk bele központilag a helyi irányokba. Senkinek sem akarom megmondani Budapestről, hogy mit csináljon, legfeljebb segíthetek nekik, de a fejlesztés irányait helyben kell meghatározni. Ezt a célt szolgálta a megyerendszer átalakítása: a megyei önkormányzatok most már nem intézményfenntartók, hanem azzal foglalkoznak, hogy a megye számára fejlesztési koncepciókat dolgozzanak ki, és a forrásokat is ott osztják majd el.

- Meddig kell a kormány asztalára kerülniük ezeknek az elképzeléseknek?

- Az az elvárásunk, hogy a megyei közgyűlések 2013 júniusáig mutassák be számunkra az adott megyék, illetve az ott található települések fejlesztési terveit, melyeket aztán képviselni tudunk.

- Szeged és az egész régió számára stratégiai lehetőséget jelent egy már elnyert uniós tudományos nagyberuházás, az ELI lézerközpont. Mindamellett, hogy a kormányzat is kiemelt projektté nyilvánította az ELI-t, nyáron mégis politikai össztűz alá került, s kormányzati vizsgálat indult a késlekedések miatt. Hogy áll most ez a vizsgálat, s milyen mozgástere van a kabinetnek?

- A projekt késésben van, ezért épp azt vizsgálja a kormány, hogyan tudna segíteni. Egyelőre egymásra mutogatnak azok, akik a programmal foglalkoznak. Ki akarjuk deríteni, ki a felelős azért, hogy ilyen lassan haladnak az ügyek, és mit lehet tenni a felgyorsításért.

- Mikorra várható a vizsgálat eredménye?

- Az év végére szeretnék teljesen tisztán látni az ügyben.

- Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere a városi közgyűlés szeptember 28-i ülésén úgy fogalmazott, aki az ELI-t támadja, nem Szegednek árt, hanem az Európai Unióval találja magát szemben.

- Magam is azt tanácsolom mindenkinek, hogy ne menjen szembe az ELI-programmal, mert Magyarországnak érdeke, hogy a lézerközpont megvalósuljon. Nem az Európai Unió a fontos ebben a kérdésben, hanem Magyarország, mert nekünk ez a projekt kell, már csak az a kérdés, milyen ütemezésben tud megvalósulni.

- Az ELI szervesen illeszkedik ahhoz a kormányzati elképzeléshez is, mely szerint a magyar gazdaságot a munka és az innováció lendítheti fel. Olyan fejlesztéseket kívánnak támogatni, melyek munka- és kutatási lehetőségeket hoznak a magyaroknak – jelentette be a napokban. Ami a lézerközpontot illeti, a köré tervezett tudományos parkkal és szolgáltatóiparral pontosan megfelel a leírtaknak, munkahelyeket teremt Szegednek (is), és az itteni kutatási potenciált is kiaknázza.

- Amikor Szeged jövőjéről gondolkodunk, világos, hogy a legfőbb hajtóerő maga az egyetem. Ez a város legnagyobb értékteremtő szervezete, teljesen logikus, hogy a köré épülő kutatás-fejlesztésre kell koncentrálnia a városnak, ez hozhat létre új munkahelyeket. Természetesen fontosak a kis- és középvállalkozások, azokat sem szabad elhanyagolni, ahogyan a vendéglátást, a turizmust vagy a mezőgazdaságot sem. Szeged sajátossága azonban mégiscsak az európai összevetésben is jegyzett egyeteme, életszerűnek tartom, ha köré akarják csoportosítani a fejlesztési forrásokat.

- Visszatérve Botka Lászlóra, a szegedi polgármester az MSZP országos választmányi elnökeként a nagypolitikában is egyre inkább hallatja hangját, sürgetve az ellenzéki erők összefogását a kormány 2014-es leváltása érdekében. Sokak szerint miniszterelnök-jelölti ambíciókat dédelget, mások úgy vélik, „királycsináló” lehet abban az értelmében, hogy Bajnai Gordon vagy Mesterházy Attila mögé sorakozzanak-e föl a szocialisták. Mi a véleménye politikai állásfoglalásairól, s lát-e Botka Lászlóban potenciális kihívót?

- Szeged polgármestere is Magyarország polgára, és mivel a miniszterelnöknek minden magyar polgár érdekeit kell szolgálnia, mindent meg fogok tenni azért, hogy ő is jól érezze magát Magyarországon.

- Zajlik a közigazgatás átalakítása, melynek kapcsán ellentmondó nyilatkozatok látnak napvilágot például a helyi önkormányzatok jövőjét érintően. Számos feladat kerül át tőlük az államhoz, ami forrásátcsoportosítást is maga után von. Milyen év várhat 2013-ban az önkormányzatokra?

- Számunkra az emberek a legfontosabbak, nem a kormányzat vagy éppen az önkormányzatok önmagukban. Tehát úgy tehetjük föl a kérdést, hogy ki szolgáltatja az emberek életviteléhez szükséges dolgokat, és ki adja rá a pénzt. Mindenkinek ígérhetem: tiszta viszonyokat teremtünk. Az egészségügy az államé, tehát a kórházakat, rendelőintézeteket az állam fogja működtetni és finanszírozni is. Nem fogadom el, hogy ellátási különbségek legyenek, hogy egy ember egészségügyi esélyeit az döntse el, hogy az ország keleti, nyugati, déli vagy északi végében születik. Ugyanez igaz az oktatásra is. Nem létezhet olyan színvonalbeli különbség az iskolák között, mint amilyen most van. Ezért állami kézbe vesszük az oktatási rendszert, és mindenhol garantáljuk a jó minőségű oktatást a felkészített, munkájukban segített, időnként ellenőrzött pedagógusokon keresztül. Amely feladatokat pedig az önkormányzatok jól tudnak ellátni, azokat végezzék el továbbra is.

- Rendelkezésre állnak majd ehhez számukra a szükséges források?

- Ha valaki vállal egy feladatot, lássa el saját forrásaiból, az önkormányzatoknak saját bevételeiken keresztül lehetőségük nyílik erre. Állami feladatot is csak így lehet ellátni. Pénz csak abból van, amit az emberek a munkájukon keresztül befizetnek helyi vagy központi adóként. A kormány elképzelései szerint ilyen egyszerű, átlátható és világos a jövő rendje Magyarországon.

- Ha már a jövő Magyarországa, Magyarország jövője került szóba, egy elkeserítő felmérés szerint hazánk Európa négy legrosszabbul teljesítő országa közé sorolható a fiatalok, a gyermekek mozgása, sportolása tekintetében. Bevezették viszont a mindennapos iskolai testnevelést, emellett kiemelten támogatják a sportcélú beruházásokat, illetve most jelentették be, hogy a látvány-csapatsportágakon kívül hamarosan a többi sikersportágnak is hóna alá nyúl a kormányzat. Mit remélnek ettől az összehangolt munkától?

- Hisszük és valljuk, hogy a művészeten és a sporton keresztül lehet leghatékonyabban nevelni a gyerekeket. Az ön által idézett jelentés szerint a magyar gyermekeknek sajnos csak 38-40 százaléka mozog rendszeresen, amin mindenképpen változtatni kell, ezért is vezettük be a mindennapos testnevelést. Rá kell venni a fiatalokat, hogy minél többet sportoljanak, mert az neveli őket fegyelemre, bajtársiasságra, kitartásra. A létesítményfejlesztés és a sporttámogatás is elsősorban értük van: gyermekeinkért és családjainkért. Ha jót akarunk velük tenni, akkor pályákat, stadionokat, uszodákat építünk, ez a kormány határozott szándéka. A nem látvány-csapatsportágak szövetségeinek vezetői pedig két héten belül leteszik elém a sportáguk távlati, nyolc-tizenkét éves fejlesztési programját, amit a Magyar Olimpiai Bizottsággal együttműködve meg is fogunk valósítani.

(szegedma.hu, orbanviktor.hu)