Orbán Viktor sajtónyilatkozata a DENSO Gyártó Magyarország Kft. elnökével történt találkozót követően. (2014. március 25. Budapest)

Tisztelettel köszöntöm a japán gyár vezetőit! Tisztelettel köszöntöm a jelen lévő önkormányzati vezetőket és az újságírókat is.

Jó nap az ilyen. 29 milliárd forintos beruházásról beszélünk, és 500 új munkahelyről, amiből 300 közvetlenül és 200 pedig közvetve jön létre. Mielőtt bármit mondanék, engedjék meg, hogy az előttem szólónak egy mondatára reagáljak, mert ez megmagyarázza, hogy miért irigyeljük mi a japánokat valójában. Mert nem a pénzük miatt irigyeljük őket, meg nem is a technológiai fejlettségük miatt irigyeljük őket, hanem amiatt a magabiztosság miatt, ahogyan az időt és a jövőt kezelik. Azt mondta az előbb itt az igazgató úr, hogy – idézem őt – a következő évtized közepéig versenyképesek maradnak ezzel a beruházással. Ez rámutat arra, hogy nekünk milyen irányba kellene fejlődni, ugyanis ebből a gondolkodásmódból az tűnik ki, hogy a jövő nem úgy jelenik meg a számukra, mint amitől félni kell, hanem a jövő úgy jelenik meg, mint amely lehetőségeket tartogat, amelynek a lehetőségeit ki lehet használni. És nyilván a szerencsétlen történelmünk miatt, de a magyarok inkább úgy gondolkodnak a jövőről, mint ami olyan bizonytalanságokat tartalmaz, amitől félni, de legalábbis tartani kell. És oda szeretnénk eljutni – ez a magyar gazdaságpolitikának a lényege –, hogy mi is ilyen nagyvonalúan azt tudjuk mondani, hogy megtettük azokat a lépéseket, amelyek Magyarország iparát a következő évtized közepéig versenyképessé teszik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ahhoz, hogy így tudjunk beszélni, hogy így tudjunk gondolkodni a jövőről, ahhoz nekünk stratégiai partnerekre van szükségünk. Olyan vállalatokra, amelyek így gondolkodnak, így terveznek, és a saját sikereiken keresztül így stabilizálják Magyarországot is. Ezért kiemelkedően fontos a számunkra a DENSO, kiemelkedően fontos ez a kapcsolat, mert a japán vállalat vállalati sikere egyben Magyarország és a magyar emberek sikere is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szeretném Önöket arra emlékeztetni, hogy novemberben tettünk látogatást Japánban, ahol Japán miniszterelnökével alá is írtunk egy átfogó együttműködési megállapodást, és leszögeztük, hogy mind a két országnak érdeke, hogy Magyarországon folytatódjon az a japán iparpolitika, amely új cégeket, japán vállalatokat hoz ide, illetve az ittlévőket bővíti. Mindig elmondjuk ilyenkor, hogy mi a japánokat különösen becses helyen hordozzuk az emlékezetünkben tekintve, hogy 1990-ben, amikor az előző gazdasági rendszer összeomlott, akkor a japán vállalatok az elsők között jelentek meg Magyarországon, és segítettek korszerűsíteni a magyar gazdaságot. Ez a kapcsolat, ez a különleges baráti kapcsolat azóta is fönnáll, és mi mindig megadtuk a szükséges tiszteletet, és megadtuk az együttműködéshez szükséges föltételeket is a Magyarországra érkező japán cégeknek. Ráadásul mi egyetértünk a japánokkal abban, hogy aki a jövőben sikeres akar lenni, annak a munkát és a családot tiszteletben kell tartani, ezeket az értékeket központi helyre kell helyezni a gondolkodásban, mert ez tesz bennünket, ez tehet bármely országot sikeressé a következő időszakban. Azt is be kell vallanom itt Önöknek, hogy ugyan Magyarország próbálkozik újszerű, mi úgy mondjuk, hogy innovatív gazdaságszervezési és gazdaságpolitikai megoldásokkal, de nem vagyunk olyan bátrak, mint a japánok. Mert ami Japánban zajlik gazdaságpolitikai értelemben, az maga a forradalom. Ott a mostani japán miniszterelnök egy teljesen új gazdaságpolitikát hirdetett meg, amely szakít jó néhány kőbe, illetve tankönyvbe vésett közgazdasági gondolattal, ahogyan kezeli az államadósságot, ahogyan kezeli az infláció kérdését. Ezek mind olyan bátor ecsetvonások, amelyek tiszteletet ébresztenek bennünk, magyarokban.

Elmondtam az elnök úrnak azt is, hogy nekünk van egy világos iparpolitikai koncepciónk. Ma az Európai Unió országain belül a nemzeti össztermék 15 %-át adja átlagosan az ipari termelés. Ez Magyarországon 23 %. Ezzel az elsők között vagyunk, de a következő négy évben szeretnénk elérni az Európa legiparosodottabb országa címet, tehát növelni akarjuk 23-ról 25-26 %-ra a termelő ipar hozzájárulását a teljes nemzeti össztermékhez. Azt is elmondtam az elnök úrnak, hogy egy új fázisába lépünk ez után a gazdaságépítésnek, mintegy önbizalmat merítve a japán példából, hogy kell kezelni az időt meg a jövőt. Át akarunk lépni a termelési fázisból a kutató központok fázisába. Építjük azokat a nagy innovációs központokat, amelyek köré majd modern ipari technológiát akarunk telepíteni. Erre számos példát láthatunk már itt, Budapesten vagy akár Szegeden, és szeretnénk majd bekapcsolni ebbe más városokat is. Pécs városa is kijelölt célpont, őket is szeretnénk, különösen az ott meglévő hatalmas egyetemi kapacitás alapján alkalmassá tenni arra, hogy a legmodernebb európai ipari központtá váljanak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kell a DENSO-ról mondanom még két dolgot, amellyel a nagyrabecsülésünket is szeretnénk kifejezni a cég iránt. Az első, hogy egy egészen kiváló partnere a DENSO-gyár a magyar kis- és középvállalkozóknak. A cégcsoporton belül a fehérvári gyárnak van a legtöbb helyi beszállítója, 18 beszállítója, amely fölerősíti a mi érdekeltségünket abban, hogy a DENSO sikeres legyen. Összességében egyébként itt jószerivel 5.000 emberről beszélünk. A második fontos dolog, amit a figyelmükbe szeretnék ajánlani, hogy ez a japán gyár nem asszimilálódott a magyar körülményekhez, legalábbis a rossz dolgokat Magyarországról nem vette át. Itt most egy olyan cégről beszélünk, tisztelt Hölgyeim és Uraim, amely folyamatosan – magam is ellenőriztem ezt – 30 napon belül fizet. Ez a megbízhatóságnak egy olyan foka, aminek általánosnak kellene lennie Magyarországon, de sajnos még nem az. Külön szeretném megemelni a kalapomat a japán cég vezetői előtt, hogy bár látják a magyar fizetési kultúrát, amely sajnos rosszabb annál, mint amilyennek lennie kellene, ennek ellenére folyamatosan fönntartják azt a gyakorlatot, hogy a megbízhatóságot helyezzék az első helyre, és ezért teljesítik a pénzügyi kötelezettségeiket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azt is szeretném még elmondani Önöknek, hogy megosztották velem a DENSO vezetői azokat a gondjaikat, amelyek a képzett munkaerőhöz kapcsolódnak. Lassacskán Székesfehérvár és környéke eléri a korlátait, és ott a jól képzett, hadra fogható és adott minőségben teljesíteni tudó munkaerőnek lassacskán híján leszünk. Ez előrevetíti azt a problémát, amivel még nem most, de négy év múlva Magyarországnak már meg kell küzdenie, hogy bár vonzza az ipari kapacitásokat, de ha a szakképzésünket nem alakítjuk át olyan ütemben, mint ahogy azt megkezdtük, ha nem sikerül több fiatalt a szakmunkásképzés rendszerén belül beállítanunk a munkába és a termelésbe, akkor lassacskán a gazdasági növekedésnek a korlátja nem a munkanélküliség lesz, hanem a használható, bevethető és megfelelő színvonalon teljesíteni képes munkaerő. Ezt a problémát, négy-öt év múlva jelentkező problémát a DENSO-gyár vezetőivel való tárgyalás világosan aláhúzta.

Végezetül a kutatás-fejlesztés és innovációs központ ügyében szeretném elismerésemet kifejezni a gyár vezetőinek, mert a kutatás-fejlesztés tekintetében is térképre tették Magyarországot és Székesfehérvárt, hiszen idetelepítettek technológiai centrumot. Harminc mérnökkel kezdtek dolgozni, most már hatvanan dolgoznak ebben a centrumban. Önök bizonyára emlékeznek rá, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv keretében létrehoztunk egy külön szabályozást a kutató-fejlesztő mérnökökre nézve. Akik kutató-fejlesztő mérnököket alkalmaznak, azok a társadalombiztosítási járulék fizetése alól tekintélyes mértékben mentesülnek. Ezzel is elő akartuk segíteni, hogy a kutatás-fejlesztési központok érkezzenek, illetve bővüljenek Magyarországon. A DENSO ezt az üzenetet megértette, és ma már jelentősen bővítette a technológiai centrumában dolgozó mérnökök számát is.

Szeretném megköszönni a HITA-nak is a magyar kormány részéről, bár nekik tulajdonképpen az a dolguk, hogy segítsék ennek a bővülésnek a létrejöttét. Szeretném megköszönni a japán partnereinknek, hogy saját, jól felfogott érdeküket is követve a bővítés mellett döntöttek. Büszkék vagyunk arra, hogy Fehérvár egy jelentős ipari bővülésen megy keresztül. Szeretném zárásképpen aláhúzni azonban azt az állításomat, hogy a legnagyobb érv a DENSO bővülése mellett nem a kormány által adott kétmilliárd forint volt, még csak nem is a kedvező beruházási lehetőségek, a legfontosabb érv az volt, hogy azok a munkások, akik eddig a DENSO gyárában dolgoztak, jól teljesítettek. Ha úgy tetszik, ennek az újabb beruházásnak vagy bővülésnek az igazi oka, az igazi magyarázata, ahova egyébként az elismerést is első sorba címeznünk kell, azok a Fehérváron dolgozó munkások, akik képesek voltak egy világszínvonalú japán technológiát japán pontossággal és precizitással és fegyelmezettséggel működtetni. Ez nagy dolog. Azt gondolom, hogy Magyarország büszke lehet a munkásaira, és Fehérvár is büszke lehet a fehérvári munkásokra, akik a DENSO-gyárban úgy teljesítettek, hogy most egy újabb beruházás jöhet létre.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és a gyár vezetőinek ismét gratulálok, és a nagyrabecsülésemet fejezem ki.

(miniszterelnok.hu)