Beszéd a Magyar Művészeti Akadémia ünnepélyes megnyitóján, Budapesten.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Köszönöm a meghívást. Jelentős esemény, hogy most az Önök erőfeszítéseit elismerve létrejön Magyarországon az első állandó akadémia a művészetek számára. Révbe érkezik Makovecz Imre elképzelése, amely 1992-ben indult el, amikor 22 taggal megalapíttatott az egyesület. Bibliai erejű, hogy a köztestület megalakulásán az alapító Makovecz Imre és Kováts Flórián főtitkár már nem ünnepelhet itt velünk. A Magyar Művészeti Akadémia megalakulása a kulturális politika meghatározó mozzanata. Az akadémiának otthont adó Vigadó történelmi, művészettörténeti jelentősége kidomborítja ezt. Különleges hely a város szívében, szerepe a városképben kifejezi azt, hogy a művészek és a művészetek rendkívüli szerepet játszottak a magyar nemzet életében. Az akadémia egy hatalmas kulturális örökség folytatója és keretbe foglalója is egyben. A magyar állam még a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között is súlyos erőfeszítést tesz azért, hogy a Pesti Vigadó a lehető legjobb minőségben, a hagyományok megőrzésével mielőbb megújuljon.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A régi Athénban, a fazekasok külvárosában volt az a birtok, amelyet a legszebb platánfák díszítettek, és ahol Platón Krisztus előtt 387-ben megalapította iskoláját. Platón iskoláját erről a birtokról nevezték el Akadémiának. A modern világ akadémiája azonban nem iskola, nem is szalon, és nem is egy tiszteletet parancsoló baráti kör gyülekezete. Az akadémiák szerte a modern világon a minőséget, a mértékadás igényét jelenítik meg és építik be a nemzetek kulturális életébe. Ma itthon a kulturális kormányzás helyzetét kettősség jellemzi. A kultúráról és a demokráciáról vallott fölfogásának megfelelően nem használhatja eszközként a Magyar Művészeti Akadémiát, és természetesen nem válhat annak végrehajtó szervévé sem. Másrészt kívülálló sem lehet. Vállalva és támogatva a szellemi és a művészeti élet sokszólamúságát elutasítja a nihilizmust és mindazt, ami sérti az emberi méltóságot, a személy és a nemzet szuverenitását és szabadságát. Magyar Művészeti Akadémia létrejöttének e gondolat jegyében tulajdonít a kormány történelmi jelentőséget. Az akadémiát hosszú-hosszú időre kell megalapozni és olyan helyzetbe hozni, hogy meghatározó szerepet tölthessen be a nemzeti kultúra építésében.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr!
Az akadémia nem hozomra alapult. Múltja van. Teljesítménye, amit külső jogi, politikai és pénzügyi támogatás nélkül hozott létre. Teljesítmény, amelyet belső erejével, saját értékeivel, és a társult művészek tehetségének mozgósításával hozott a világra. Ezzel bizonyítékot adott és jogalapot teremtett. Az Alaptörvény valójában nem létrehozza, hanem elismeri a művészeti akadémiát. Elismeri a teljesítményt, az erőt, és a tehetséget. Elismeri a munkát, és persze várakozással tekint és reményt fűz jövőbeli működéséhez. Reménykedik abban, hogy a szemünk előtt formálódó új világrendben a megváltozó európai életben, segíteni fogja a magyar nemzetet, hogy megtalálja és elfoglalhassa azt a helyet, amely munkája és tehetsége alapján megilleti, ahol békében és derűvel rendezheti be életét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ha visszagondolunk az értékek történetére, akkor Platónra vagy az Evangéliumra tekintve láthatjuk, hogy az Igaz, a Szép, a Jó és a Szeretet egységet alkot, mely innen nézve a szépségével tündököl, amonnan az igazságával és így tovább. Minden értékes emberi élet, társadalom, vagy műalkotás, matematikai levezetés a Nagy Négyes rendjében igyekszik megvalósulni. Idevág Kazinczy Ferenc gondolata: „... hogy ha valahol a' Jó gyökeret vert, ott mindig a' Szép készítette az utat”. A mi nemzetünk is ebben a rendben szeretne élni: jól, igazságban és szeretetben – s mindehhez a szép készíti az utat.
A művészet nem holmi sallang az ország életén, hanem az a cselekvés és gondolkodás, amelyben a legtisztábban, a szépségen keresztül mutatkozik meg a jó, az igaz és a szeretet. A jó igazi győzelme a katarzis. Amíg ez nem következik be, addig a rossz legföljebb a választást veszíti el, de az emberi lelkek megszerzéséért folytatott küzdelmet nem. Ha jól értem az Önök szándékait, a Magyar Művészeti Akadémia Makovecz Imre és társai szellemi erejéből, azt szeretnénk, hogy a Szép megerősödjék és utat készítsen a Jónak, hogy az gyökeret verjen és megerősítse az Igazság és a Szeretet rendjét az országban. Ennek reményében köszöntöm a köztestületté alakult Akadémia tiszteletre méltó tagjait.
(orbanviktor.hu)
