Orbán Viktor beszéde az Audi Hungaria Motor Kft.-vel történt stratégiai partnerségi megállapodás aláírásakor.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, jó napot kívánok!

Hallhatták az előbb, nincs nagy különbség egy miniszterelnöki programbeszéd és egy mérnök saját életéről szóló beszámolója között, hiszen egy miniszterelnöki programbeszéd sem szólhatna másról, minthogy minél több olyan magyar ember legyen, aki hasonló pályát tud befutni, mint Hoffmann László úr. Tisztelettel köszöntöm őt is, és köszöntöm az Audi vezérkarát: a németeket is és a magyarokat is, hiszen elérkezett egy fontos pillanat, eljött az ideje annak, hogy Magyarország és az Audi egy stratégiai megállapodást írjon alá. Fölfrissítendő az emlékezetünket stratégiai megállapodásokat nagy nemzetközi vállalatokkal, multikkal szoktunk kötni. Ennek a megállapodásnak, ezeknek a megállapodásoknak a hátterében az a fölismerés áll, hogy a modern világban nem elegendő, ha egy állam csak más államokkal köt szerződést tekintettel arra, hogy a világ megváltozott, és a nagy nemzetközi cégek időnként legalább akkora vagy fontosabb szerepet játszanak, mint az államok. Ezért szerintünk van egy együttműködési verseny a XXI. században, ami arról szól, hogy mely kormányok képesek hosszú távú stratégiai együttműködést kialakítani a világgazdaság jövőjében fontos szerepet játszó nagy nemzetközi cégekkel. Az Audi ilyen cég. Hosszabb távon fontos, kiemelkedő szerepet fog játszani a világgazdaságban, és Magyarországnak érdeke, hogy egy ilyen komoly, súlyos és meghatározó jelentőségű nemzetközi vállalattal stratégiai együttműködése legyen. Legalább olyan fontos, mint egy másik állammal kötött megállapodás.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ezek a megállapodások általában néhány fontos pontot rögzítenek. Először is világosan jelzik, hogy lesznek még komoly közös beruházásaink és fejlesztéseink. Másodsorban minden ilyen megállapodás tartalmaz elkötelezettséget az oktatás közös fejlesztésére, hiszen ezek a cégek nem átmenetileg tartózkodnak Magyarországon, nem a már meglévő humánerőforrással és tőkével kívánnak dolgozni, hanem ezerszám újabb és újabb jól képzett szakemberekre lesz szükségük, akiknek a kinevelésében, felnevelésében, oktatásában ők maguk is vállalnak szerepet. A második fontos dolog minden ilyen megállapodásban az oktatási fejezet. A harmadik fontos dolog az a termelési központok fejlesztése, ami leginkább logisztikai fejlesztéseket jelent. Bár nem hatalmazott föl engem az elnök úr, de mégis megemlítem, hogy a mostani sajtótájékoztatónk előtt volt egy egyórás megbeszélés az Audi vezetői és a magyar kormány között, ahol azokat a fejlesztéseket néztük át, amelyekről korábban állapodtunk meg, illetve amelyek szükségesek lesznek ahhoz, hogy Győrnek ez a része újabb és újabb kapacitásokat tudjon befogadni. Utakról, hidakról és egyebekről is eszmét cseréltünk, sőt meg is állapodtunk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország több céggel is köt, illetve kötött stratégiai megállapodást, de az autógyártó cégekkel kötött mindig közel van a szívünkhöz. A magyarok ugyanis a régi dicső múltra emlékeznek, mert valaha mi is gyártottunk autókat. Tehát amikor még ez az iparág a hajnalát élte, akkor Magyarországon nemcsak alkatrészt, hanem kész autót is gyártottunk, csak aztán a világháború elsodort bennünket autóstul, mindenestül, és aztán a II. világháború után pedig már kifejezetten el is tiltottak bennünket, mert a KGST-n belüli munkamegosztásban nem jutott Magyarországnak autógyártó kapacitás. Azóta a magyar ember számára a saját autó egy különleges értéket képvisel. Nézem az újságírókat, ők azért még fiatalnak tűnnek, tehát nem biztos, hogy emlékeznek arra, amiről beszélni fogok. Én még ahhoz a generációhoz tartozom, akinek még volt autókiutalási papírja, amivel ha az ember türelmesen nyolc-tíz évet várakozott, akkor egy rendes gépkocsihoz lehetett jutni. Nem akarok az ellenfélnek itt propagandát csinálni, de nekem egy Škoda Favorit előjegyzésem volt, ami nagyon elegáns dolognak számított a nyolcvanas évek második felében. De a dolognak az a lényege, hogy ott nyolc-tíz évet kellett várakozni. Ehhez képest a magyar ember számára a saját autó, sőt az a gondolat, hogy bemegyek a boltba, és veszek egy autót, hogy ilyen világ egyáltalán létezhet, ez maga a szabadság. Ez a szabadság szimbóluma, ezért általában az autógyártás, az autótulajdonlás, az autóhoz való hozzáférés a magyar ember számára egyszerűen nem egy mérnöki teljesítmény vagy szolgáltatás elérését jelenti, hanem valahogy rejtélyesen, de az előzmények miatt össze van kapcsolva a szabadságérzékünkkel meg a szabadságvágyunkkal, úgyhogy autótulajdonosnak lenni, sőt autót gyártani egy különleges dolog a magyarok számára. Örülünk annak, hogy ráadásul nem is akármilyen autót gyártunk Magyarországon, amikor Győrre és az Audira gondolunk, hanem a világ egyik vagy azt kell mondanom: legjobb autóját gyártjuk. És ha minden igaz, és a tervek szerint haladunk, akkor nem egyszerűen egy-egy alkatrészt fogunk gyártani, nemcsak motort fogunk gyártani, hanem egész autót is fogunk gyártani, tehát Magyarország újra gyárt Audi név alatt saját autót. Nem tudom, Németországban tudják-e a németek, hogy hány autó lehet, amit Magyarországon gyártottunk, és német emberek vásárolták meg és ülnek benne. A Nyugaton rólunk kialakult kép egy fontos eleme lehetne, hogyha mindenki tudatában volna annak, hogy hány olyan eszközt használ, például gépjárművet, amit éppen Magyarországon gyártottunk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ugyanakkor az is fontos, amit ma megtanultam az előző megbeszélésen, hogy motort gyártani, autóba motort gyártani az hatalom – ezt a mondatot hallottam. Ipari hatalom, hogyha az ember képes a legfontosabb alkatrészét előállítani egy ilyen modern járműnek, és csillagászati számokat hallhattunk a vendégeinktől a tekintetben, hogy eddig hány motort gyártottunk, és még hányat fogunk gyártani a közeljövőben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mindenesetre, ha az Audiról van szó, akkor két dolgot meg kell említenünk. Ez pedig a bizalom két megnyilvánulása. Jól mutatja, hogy az Audival megállapodást kötni lelkileg nem egy megállapodás a sok közül, hanem talán azt mondhatnám: a megállapodás. Ugyanis a kilencvenes évek elején senki nem tudta, hogy ebből a térségből, Közép-Európából – és benne Magyarországból – mi lesz. És az Audi ekkor érkezett meg Magyarországra, ami egy nagy erejű biztatás volt az akkori magyar közélet és az akkori magyar gazdaság számára. A második pillanat pedig 2010, amikor világos volt, hogy beütött a válság Európában, s az is világos volt, hogy nem egyhamar fogunk abból kilábalni, és 2010-ben az Audi további fejlesztéseket jelentett be Magyarországon. Ez a bizalom második nagyon fontos megnyilvánulása. Ez a magyarok számára azt jelenti, hogy az Audi nem egyszerűen egy gyár, ami Magyarországon működik, nem egyszerűen egy jól fejlődő gyár, hanem az Audi az a gyár, amiben a magyarok megbízhatnak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Természetesen fontosnak tartom a mondandómban megemlíteni azt, hogy vannak olyan körülmények, amelyekről keveset beszélünk, háttéradatnak is mondhatnám, de sok mindent elárulnak az Audi magyar nemzetgazdaságban betöltött súlyáról. Például kevesen tudják azt, hogy évente az Audi mintegy 1,5 milliárd eurónyi értékben vásárol Magyarországon működő beszállítóktól termékeket. Ha ezt átfordítják forintra, akkor azt fogják találni, hogy ez 450 milliárd forintnyi érték, vagyis Magyarországon előállított vagy Magyarországon megmunkált, Magyarországon létrejött termékekért mintegy 1,5 milliárd euró, azaz 450 milliárd forint értékben fizet az Audi. Ha ennek Önök kiszámolják az áfa-vonzatát, kiszámolják a munkahelyekre gyakorolt hatását, a nemzeti össztermékhez való hozzájárulását, akkor rögtön látják, hogy az Audi micsoda súlyt képvisel a nemzetgazdaságban. Hasonlóképpen fontos, hogy elmondjuk: Magyarországon mi élünk körülbelül tízmilliónyian, és körülbelül egymillió-kétszáz-, egymillió-háromszázezer olyan magyar állampolgár van, akinek a mindennapi megélhetése német befektetőkkel áll összefüggésben. Azt tudjuk mondani, hogy tízmillió emberből egymillió-kétszáz-, egymillió háromszázezer ember napi betevőjét a családfő vagy a családból esetleg ketten is valahogy német kézben lévő, német beruházáshoz kapcsolódó üzemben keresik meg. Három-négyszázezer magyar munkavállalóról beszélünk, aki német kézben lévő gyárakban dolgozik. Ha ezt fölszorozzuk a családtagok számával, akkor megkapjuk ezt a számot. Ez jól mutatja, milyen kiemelt jelentősége van a német iparnak Magyarország szempontjából, nemcsak a magyar nemzetgazdaság, hanem a magyar családok szempontjából is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Van itt még egy dolog, amiről beszélni kell, mert – az elnök úrnak mondom – a kilencvenes években nehezen barátkoztak meg a magyarok azzal a gondolattal, hogy nálunk fejlettebb ipari technológiát képviselő gyárakban leszünk majd bérmunkások. Ami – ha végiggondolják – egyfelől jó dolog, mert valahol tudunk dolgozni, másfelől az ember mindig attól fél, hogy beszorul egy bérmunkáslétbe. És nemcsak ő személy szerint, hanem a saját nemzetgazdasága is alárendelődik egy másik ország nemzetgazdaságának, és egy kevésbé kifinomult, kevesebb tudást igénylő szinten illeszkedik be a nemzetközi munkamegosztásba. Ezért nagyon fontos, hogy az Audi úgy látja a jövőt, ahogyan mi, magyarok is látni szeretnénk. Tehát az Audi nem egyszerűen egy nagy összeszerelő üzemet lát Magyarországon, nem egy nagy összeszerelő üzemként képzeli el Magyarországot, hanem magas hozzáadott értékkel dolgozó és csúcsminőséget kibocsátó high-tech vállalkozások sűrű szövésű hálózataként is. Az Audi nem egyszerűen bérmunkát hoz Magyarországra, hanem magas hozzáadott értékű, csúcsminőséget képviselő high-tech vállalkozások hálózatát is hozza Magyarországra. Ez arra ad esélyt, hogy bár kétségkívül egy német tulajdonban lévő nemzetközi cégnek dolgozunk be, de nem bérmunkás szinten, hanem egyre emelkedő színvonalon, egészen a kutatás-fejlesztés színvonalát is megcélzó reményekkel illeszkedünk be egy nagy gyártási hierarchiába.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Végezetül szeretném elmondani még azt, hogy az Európában zajló gazdasági vitáknak a hátterében van még egy összefüggés, amiről ritkán beszélünk. Ez pedig az, hogy Európa, illetve benne a nemzetek hogyan látják, hogyan fogják föl a modern gazdaságot. Mi azért írunk alá most nagy örömmel egy megállapodást az Audival, mert az Audi, illetve általában a német vezető ipari cégek és a magyar kormány fölfogása arról, hogy milyen lesz a magyar gazdaság, egybeesik. Vannak, akik azt gondolják Európában is, hogy a modern gazdaságok korszakában a versenyt kell és lehet is korlátozni. Mi ebben nem hiszünk. Mi abban hiszünk, hogy a versenyt vállalni kell, nem elfordulni tőle, nem korlátozni, hanem vállalni kell. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy az európai gazdaságban bizony adó-, költség- és technológiai verseny lesz a jövőben is. Márpedig az adóügyben a magyar kormánynak kell versenyképesnek lenni, a költségszint tekintetében a nagy cégeknek, mint az Audinak és Magyarország kormányának közösen kell versenyképes feltételeket biztosítani, technológiai értelemben pedig az Audinak és az Audihoz hasonló cégeknek kell versenyképesnek lenniük. Az európai gazdaság jövője a versenyben van: adó-, költség- és technológiai verseny áll előttünk a következő évtizedekben, és úgy gondoljuk, hogy ezekkel a megállapodásokkal, különösen az Audival kötött megállapodással Magyarország ezt a versenyt jó eséllyel állja majd. Végezetül, ha már Hoffmann úr történetével kezdtük, akkor az ő történetéhez kapcsolódóan zárhassam be a mondandómat. A magyar kormánynak nem titkolt szándéka az, hogy soha többé ne fordulhasson elő, hogy Magyarországon akár csak egyetlen gyermek is kevesebb esélyt kap a jövőre nézve, mint amennyit az ő szülei kaptak. És minden egyes fiatal mérnök sikere arról szól, hogy olyan Magyarországot építünk, és olyan Magyarországot építhetünk föl, ahol a fiatal nemzedék legalább annyi, de inkább több esélyt kap az élettől, mint amennyit a szülei kaptak. Ehhez is hozzásegít bennünket az Audi, és ez jól mutatja, hogy nem egyszerűen csak egy gazdasági megállapodást, hanem társadalmi megállapodást is tartalmaz az Audival kötött stratégiai együttműködési szerződésünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket! Az Audinak pedig köszönöm szépen az elmúlt években végzett munkájukat. Hoffmann László úrnak is és Győr városának is gratulálok a mögöttünk hagyott sikerekhez és az előttünk álló eseményekhez. Ha minden igaz, akkor júniusban ismét látjuk egymást Győrben, amikor ismét gyárat avatunk. Köszönöm szépen a figyelmüket!

(orbanviktor.hu)