Beszéd a tavaszi ülésszak megnyitóján a Parlamentben.

Mélyen tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim!

Köszöntöm Önöket az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján. A most kezdődő ülésszak munkájához sok sikert, Önöknek pedig sok erőt, és jó egészséget kívánok! Először engedjék meg, hogy beszámoljak Önöknek arról a munkáról, amit a legutóbbi ülésszak bezárása óta végzett a kormány. A számok nyelvén: december 23-a óta 68 kormányrendeletet, 32 kormányhatározatot és 76 miniszteri rendeletet adtunk ki. 2010. december 23-a óta 13 törvényjavaslatot nyújtottunk be. Így most az Önök asztalán 23, a Kormány által benyújtott törvényjavaslat fekszik.  Ebből 11 érdemi tárgyalást igényel, 12 pedig nemzetközi szerződés kihirdetéséről szól.

Tisztelt Ház!

Január 1-jén Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét. 2011. február 15-éig 32 európai uniós rendezvényt bonyolítottunk le, ezek közül négy miniszteri szintű EU-s európai uniós csúcstalálkozó volt. Bemutattuk az Európai Parlamentnek a magyar elnökségi programot, amelyet pártállásra való tekintet nélkül minden képviselő támogatott, és amely iránt elismerését fejezte ki.

Képviselőtársaim!

A médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen. A magyarok demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, a Magyarországnak és a magyaroknak kijáró tiszteletet megsértették, a magyarok önbecsülését figyelmen kívül hagyták. A kormány ezt a támadást visszaverte. A támadók érveit nevetségessé tettük, a magyaroknak járó tiszteletet meg- és kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük. Ideje, hogy mindenhol megértsék, vége annak a korszaknak, amikor Magyarország adathamisításokkal, hazugságokkal, hatalommal való visszaéléssel eljátszotta a nemzetközi közmegbecsülést. Ami történt, megtörtént. Azokat, akik ezt elkövették Magyarországgal, a felháborodott magyarok megbüntették és félreállították. A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt ügyefogyott és szerencsétlen elődeinkkel tették. Egyetlen országtól sem fogadunk el kioktatást, egyetlen országot, vagy országközösséget sem fogadunk el fölénk rendelt ellenőrnek vagy felügyelőnek. Nehogy bárki félreértse a dolgot: Magyarországon nem azért van demokrácia, mert azt bárki elvárhatja tőlünk, vagy kikövetelheti rajtunk. Brüsszel nem Moszkva. Magyarországon azért rendezkedtünk be a jövőben is a demokratikus élet és szabadság szellemében, mert mi, magyarok demokráciában és szabadságban szeretünk élni.

Tisztelt Ház!

Folytatjuk elnökségi programunk végrehajtását, és a hazai konzultációk mintájára európai konzultációkat is folytatunk. Az elmúlt hónapokban az európai munkaadók vezetőivel, az európai szakszervezetek szövetségének főnökével, a történelmi egyházak nemzetközi szervezeteivel és az európai zsidó kongresszus vezérkarával konzultáltunk.

Tisztelt Ház!

Most néhány kiemelésre érdemes kormányzati intézkedésről szeretném tájékoztatni Önöket. Mindannyiunkat megrázott a három fiatal lány oktalan halála. Ezúton is részvétemet és együttérzésemet fejezem ki a családoknak. A kormány azóta ellenőrizte, felülvizsgálta és újraszabályozta a szórakozóhelyek üzemeltetéseit annak érdekében, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő. A lányok halálért felelős gátlástalan, a nyereség érdekében mások életét is kockáztatni kész emberek felelősségre vonása megkezdődött. Köszönöm a belügyminiszter gyors és szakszerű munkáját! Az energiapolitika területén fontos eredményeket értünk el december óta. Magyarország célja az energiafüggőség fölszámolása, és most, áttörést értünk el az odavezető úton. Megkötöttük a szükséges szerződéseket Horvátországgal vezetékrendszereink összekapcsolásáról. Államközi szerződést írtam alá a szlovák miniszterelnök asszonnyal a szlovák–magyar gázvezetékrendszer összekapcsolásáról. Megszületett a szlovák–lengyel szándéknyilatkozat a két ország gázellátórendszerének összekötéséről. Az Európai Unió kiemelt programmá nyilvánította az észak–déli, balti–adriai gázvezetékrendszer hiányzó elemeinek megépítését. Mindez azt jelenti, hogy a kelet felől érkező gázellátás mellett hamarosan megnyílik az északi lelőhelyekhez való hozzáférés. A horvátokkal kötött megállapodással pedig elérhetővé válnak Magyarország számára az olasz rendszeren keresztül az észak-afrikai lelőhelyek is.

Tisztelt Ház!

A nyugdíjreform legfontosabb, első lépéseit is megtettük. Az emberek 97 %-a úgy döntött, hogy inkább az újjászervezett állami nyugdíjrendszerben folytatja a takarékoskodást időskori éveire. Köszönjük a bizalmat! A nyugdíjreform következő lépéseivel garantáljuk az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és tovább építjük az állami rendszer iránti közbizalmat. A nyugdíjreform egyik legfontosabb lépéseként január 1-jétől a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők életkortól függetlenül dönthetnek a nyugdíjba vonulásáról. Január 1-jétől ismét hároméves lett a gyes. Meghosszabbítottuk a lakásárverezési moratóriumot. Felállt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mert az adócsökkentések után elvárható, és ennek érvényt is fogunk szerezni, hogy az adót mindenkinek megfelelő mértékben és a megfelelő rendben be kell fizetnie. Megnyíltak a megyeközpontokban a kormányablakok. Az Európai Unió kedvező döntése után az Audi gigantikus magyarországi beruházását kiemeltnek nyilvánítottuk, így egy igazi XXI. századi több ezer munkahelyet teremtő beruházás valósul meg Győrben. A magas üzemanyagárak miatt a fuvarozók szervezetével megállapodást kötöttünk a kereskedelmi gázolajrendszer bevezetéséről, amely január 1-jével életbe lépett.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Január 1-jén életbe lépett az adóegyszerűsítés és az arányos jövedelemadó rendszer a valaha volt legalacsonyabb kulccsal. A kormány vállalta, hogy az adórendszer átalakítása miatt senki sem járhat rosszabbul, vagyis senkinek sem csökkenhet a fizetése. A kormány saját hatáskörében megtette a szükséges lépéseket. Először a családok számára kedvező rendszert hozott létre. Másodszor a kormány, mint munkaadó külön pótlékot vezetett be a költségvetési intézményekben. Harmadszor a kormány, mint tulajdonos bérgazdálkodási irányelveket adott ki a többségi állami tulajdonú társaságokra. Feladatul szabtuk, hogy az állami tulajdonú társaságoknál a dolgozók fizetése nem csökkenhet. És negyedszer a kormány megállapodott az országos érdekegyeztető tanácsban a 2011-es béremelésekről. A megállapodás szerint a minimálbérnek 6,1 %-kal, a garantált bérminimumnak 5 %-kal kell emelkednie. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megegyezés szerint a bérminimumokat a magáncégeknél is kötelező alkalmazni. A megállapodás ellenére számos helyről érkeztek hírek a kormányhoz, arról, hogy az új adórendszer következtében – nyilván a magángazdaságban – bércsökkenést tapasztaltak. Ezt a helyzetet nem fogadjuk el. A kormány vállalta, hogy senki sem járhat rosszabbul, és ennek a vállalásunknak érvényt is fogunk szerezni. A helyzetet pontosan felmérő akciócsoportokat állítottunk föl többek között a gazdasági érdekképviseletekkel közösen. A jelentésekből kapott megbízható és tiszta kép alapján lépéseket teszünk a helyzet megoldása irányába, és gondoskodunk arról, hogy az adóreform következtében még a magánszektorban se csökkenhessenek a fizetések. Ennyit arról, amit már elvégeztünk, és ami már mögöttünk van.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Ezek után az előttünk álló ülésszak feladatairól szeretnék Önökkel megosztani néhány gondolatot. A 2010-ben megválasztott Országgyűlés harmadik ülésszakát kezdjük a mai napon. Huszonegy éve vagyok az Országgyűlés képviselője. Nem is tudom, hányadik ülésszakot kezdem ma ebben a teremben, de úgy érzem, hogy az előttünk álló időszak tétje minden eddiginél nagyobb, és a munka, amit el kell végeznünk, meghaladja minden korábbi feladatunk nagyságát. Engem személy szerint inspirál a feladat nagysága, és optimista is vagyok, mert ez az Országgyűlés már bizonyított. A tavalyi év két ülésszakában volt alkalmunk megedződni, hiszen nem akármilyen tempót diktáltunk magunknak. Az első ülésszak célja az átállás volt. Át kellett állni a régi működésről az új rendszerre – mégpedig a lehető legrövidebb idő alatt. Vadonatúj kormányzati struktúrát hoztunk létre, felmértük az ország valós helyzetét, és nekiláttunk a legsürgetőbb gondok, a legközvetlenebb veszélyek elhárításának. Kérem, ne feledjük, kilenc-tíz hónappal ezelőtt Magyarországot – különösen a görögországi események árnyékban – a hamis számokra épülő költségvetés összeomlása fenyegette. Borotvaélen, a szakadék szélén táncoltunk. A második ülésszak célja az alapozás volt. Ennek során stabilizálnunk kellett az ország pénzügyi helyzetét, megkezdeni a romok eltakarítását, tiszta és áttekinthető viszonyokat teremteni és felkészülni Magyarország uniós elnökségére. Más országokban három ekkora feladattal elbíbelődnek egy cikluson keresztül, nekünk nem volt ennyi időnk, de mindhármat megoldottuk. A második ülésszak is elérte célját: leraktuk Magyarország megújításának szilárd alapjait. Közben megküzdöttünk egy árvízzel és az ország eddigi legnagyobb ipari katasztrófájával is, amelynek mintaértékű kezeléséhez fontos döntésekkel járult hozzá az Országgyűlés. Az árvizek kapcsán jegyzem meg, hogy a kormányváltáskor 18, azaz tizennyolc tartalékos katonát örököltünk, ezért a kormány haladéktalanul hozzákezdett a tartalékos rendszer felállításához. Természetesen tudatában vagyunk, hogy mi sem lehetünk, nem is vagyunk hibátlanok. Biztos, hogy voltak dolgok, amelyeket egy nyugalmasabb munkatempó esetén másképp oldottunk volna meg. Összességében mégis elmondhatjuk, hogy ez az Országgyűlés felnőtt a rendkívüli helyzethez. Kilenc hónap alatt, sokkal több és nagyobb változást vitt véghez, jelentősebb eredményeket ért el, mint elődei nyolc év alatt. Sőt, húszéves adósságokat is sikerült törlesztenünk. Ezért mindenkit köszönet illett. Erre méltán büszke lehet mindenki, aki tagja az országgyűlésnek – függetlenül attól, hogy az ellenzék, avagy a kormányzó pártok padsoraiban ül. Hatalmas volt a tempó, néha magam is azt éreztem, hogy ilyen sebességet nem lehet tartani hosszú távon, hiszen a hosszútávfutó sem sprinteli végig a távot. Nekünk végül mégis valami hasonlóval kellett próbálkoznunk, mert tudtuk, hogy sürget az idő. Túl sok évet vesztegettünk el. Most sem mondhatok mást Önöknek: muszáj bírni szusszal.

Tisztelt Ház!

Megtörtént az átállás, leraktuk az alapokat, ideje nekiállni az épület felhúzásának, vagyis Magyarország megújításának. Ez a ma kezdődő ülésszak célja. Igen, ezzel azt akarom mondani, hogy a 2011-es őszi ülésszakra úgy kellene ráfordulnunk, hogy a megújulás folyamata már a célegyenesben legyen. Lassításra tehát ezután sincs lehetőség. Gondolom, ezzel mindenki tisztában van. Sok adósságot, amit az elmúlt húsz évben felhalmoztunk, kell még törlesztenünk, és számtalan új feladatot is el kell végeznünk. Mindannyian tudjuk, hogy nagyon sokan vannak rossz helyzetben, kilátástalanul nehéznek látják az életüket, sokan érzik úgy, hogy utolsó tartalékaikat emésztik fel a mai körülmények, és félnek, hogy nem lesz javulás, sőt még rosszabbra fordulhat a helyzetük. A puszta létfenntartásért vívott harc elszívja minden erejüket, és menthetetlenül elsüllyednek. Aggódnak, félnek az emberek, hiszen a világból érkező hírek, bedőlő félben lévő nemzetgazdaságok cáfolják azokat a jól hangzó állításokat, melyek szerint már kifelé megyünk a válságból. A hírek inkább válságtanácskozásokról szólnak, és arról, hogy számolnunk kell a válság újabb hullámaival.

Tisztelt Ház!

Erre föl kell készülnie minden országnak külön-külön, és Európa egészének is. Nem dughatjuk homokba a fejünket úgy, mint ahogy ezt 2008-ban tették az ország vezetői. Ezért is hoztuk létre a Stabilitási Alapot, amelybe 250 milliárd forintot teszünk az idei költségvetés keretei között. Vannak és voltak kormányok, akik a válsággal szembesülve az idő múlásában vagy a sorsban reménykedtek. Ezeket a kormányokat el is sodorta a válság. Igaz, van oka aggódni mindenkinek a rettenetes államadósság, a letűnt korszak, a választásokon megdöntött rendszer hagyatéka miatt. Van oka aggódni mindenkinek a munkanélküliség fenyegető veszélye miatt is. A magyarok ma ettől szenvednek, és ettől félnek a legjobban. A kettő között persze komoly összefüggések vannak, hiszen milyen könnyű lenne akár ezermilliárdot most azonnal munkahelyteremtésre fordítanunk, ha nem kellene az idén 2429 milliárd forintot adósságszolgálatra költenünk. Akárhogy is van, nekünk most a kettővel – az államadóssággal és a munkanélküliséggel – egyszerre kell megbirkóznunk, mégpedig úgy, hogy akiktől eddig nyolc éven át folyamatosan elvett a kormányzat, azoktól nem kérhetünk több áldozatot. Ezért vezettük be tavaly a bankadót, a válságadót, és ezért csökkentettük az állami kiadásokat a saját házunk táján, vagyis az államigazgatásban. A dolgok természetéből adódóan csak két út áll előttünk. Vagy legyőzzük a fenyegető kockázatokat, és megragadjuk az új lehetőségeket, vagy a veszélyek győznek le minket. S akkor minden eddiginél rosszabb helyzetbe kerülhetünk hosszú évekre, sőt évtizedekre elveszíthetjük a reményt. Magyarul ez az évtized olyan veszélyek és kockázatok elé állít minket, amelyeket csak úgy megúszni nem lehet. Megszűnt a status quo, minden folyamatos mozgásban, átalakulásban van körülöttünk. A régi szabályok nagy része érvényét vesztette, az eddig használt eszközök úgy mutatnak a kezünkben, mint a kőbalta egy űrhajóban. A megújulás célja tehát az, hogy a ránk leselkedő veszélyeket elhárítsuk. De nem tüneti kezelést alkalmazunk. Azok a kísérletek mind kudarcba fulladtak, a betegség mindig fölerősödve tért vissza. És mi nem akarunk sem Görögország, sem Írország sorsára jutni.

Tisztelt Ház!

A világ elfeledkezett arról az egyszerű, józan igazságról, hogy nem költhet többet, mint amennyit megtermel. Hitelből mindent lehet – így összegezhetjük az utóbbi évtizedek életszemléletét. Hagytuk, hogy ezt a mentalitást kövessék azok a vállalatvezetők, akik mohóságukban telhetetlenné váltak, a politikusok, akik mások pénzét költötték el. Hagytuk, hogy ezt a mentalitást reklámozzák, sulykolják a bankok és a hitelezők, akik mindenféle ügyes trükkel rávették az embereket, hogy olyan házakat, lakásokat, autókat vásároljanak, amelyeket valójában nem engedhetnének meg maguknak. Ráadásul nem mindenki gazdagodott ebben a rafinált játékban, hiszen a társadalom tekintélyes részét a muszáj vitte rá az eladósodásra. A növekvő munkanélküliség, az elszabaduló árak és az árakat nem követő bérek miatt nagyon sokan váltak kiszolgáltatottá, nagyon sokan vettek föl kölcsönöket pusztán azért, hogy ki tudják fizetni a rezsijüket, vagy enni adjanak a gyereküknek. Vissza kell tehát térnünk a józan ész és a felelősség útjára.

Tisztelt Ház!

Ha a többieknél gyorsabbak, bátrabbak, szervezettebbek vagyunk, és messzebbre tekintünk, mint a többiek, akkor és csak akkor az új versenyben jelentős sikereket is elérhetünk. Ezért van szükség Magyarország megújulására, vagyis az ország alkotmányos átszervezésére. Ez tehát a ma kezdődő ülésszak célja, és ennek a megvalósítása az Országgyűlés feladata.

Tisztelt Ház!

Mit kell elvégeznie a Parlamentnek a kitűzött cél érdekében? Az első és legfontosabb megőrizni a megújulás legfőbb erőforrását, a tavaly létrehozott példátlan erejű összefogást, nemzeti egységet. Ennek a nemzeti egységnek köszönhetjük mindazt, amit az elmúlt kilenc hónapban véghezvittünk. Ha ez az összefogás meggyengül, azzal arányosan csökken az esélyünk a veszélyek leküzdésére, a válságból való kilábalásra, egy erős és sikeres Magyarország fölépítésére. A nemzeti egység erősítéséhez magának a politikának is meg kell újulnia. A XXI. században vagyunk, majdnem minden lakásban van televízió, sok helyütt kettő is, és egyre több helyen érhető el az internetkapcsolat is. Ez egy egészen más világ, mint akár húsz évvel ezelőtt volt. Ebben a világban nem lehet az emberek feje fölött vagy nekik hátat fordítva, a támogatásuk nélkül vezetni és sikeressé tenni egy országot. Ez a kormány és ez az Országgyűlés nem működhet az előző nyolc év szellemében, amely röviden úgy foglalható össze, hogy „megreformálunk titeket, ha belerokkantok is.” Természetesen a döntés joga, kötelessége és felelőssége a miénk, a Házé, ezt nem tehetjük más vállára, és nem háríthatjuk el magunktól. Mindamellett létezik választói bölcsesség, a józan ész igazsága, amivel minden, de legalábbis a legtöbb ember rendelkezik. Ezért érdemes minél gyakrabban meghallgatni őket, és ezért lehetséges az emberekkel együtt kormányozni egy országot. Ha ezt elmulasztjuk, ha szív nélkül gyártjuk a törvényeket, ha nem figyelünk oda arra, hogy mit mondanak, kérnek, kérdeznek az emberek, ha nem tartjuk a mindennapi kapcsolatot a mindennapi élettel, akkor mi sem juthatunk messzire. Tudom, hogy ez kegyetlenül sok munkával jár. De ezt vállaltuk, és tudtuk, hogy mire vállalkozunk. Nem működhetünk úgy, mint egy törvénygyár, amelyben törvényhozó robotok dolgoznak. Magyarország megújítását nem tudjuk elvégezni mi magunkban itt, a Parlament falai között. Meg kell hallanunk, hogy ma Magyarországon mindenkit az érdekel, lesz-e munkája, megélhetése, miből tudja fizetni a rezsijét, fenntartani a családját, és mikor jutunk ki abból a mókuskerékből, hogy aki dolgozik, az is csak hónapról-hónapra tengődik. Ez azt jelenti, tisztelt Képviselőtársaim, hogy először is minden támogatást meg kell adnunk ahhoz, hogy az Új Széchenyi Tervbe minél többen és minél hamarabb bekapcsolódhassanak. Ez a magyar gazdasági növekedés, az egymillió új munkahely létrehozásának kulcsa. Ehhez nem elég törvényeket hozni, nem elég javaslatokat tenni, azokat megvitatni, aztán megszavazni. El kell vinni a Széchenyi-tervet az emberekhez. Minden képviselőnek a saját választókerületében, ha nem egyéni képviselő, akkor a lakóhelyén, el kell menni és bátorítani a vállalkozókat, a vállalkozni akarókat, hogy éljenek a lehetőséggel. Tájékoztatni kell őket, felvilágosítani és segíteni.  Ahhoz, hogy az államadósság veszélyét elhárítsuk, ahhoz, hogy a gazdaság biztos alapokon indulhasson meg, szükségünk van egy olyan programra, amely újjászervezi Magyarországot. De nemcsak technikai, hanem kulturális értelemben is. Megújítja a munkakultúránkat, a szociális kultúránkat, az egészségkultúránkat, vagyis az élet minden fontos területén a XXI. század valós kihívásaira készít föl minket, magyarokat. Ez Magyarország hangja. Ha véget akarunk vetni az elszegényedésnek, ha biztos fejlődést akarunk, azt egyetlen módon tudjuk elérni. Úgy, hogy mindenki, aki munkaképes, annak legyen munkája és meg is tudjon élni a munkájából. Ez a felemelkedés receptje. Annak, aki képes és akar dolgozni, csak a munkalehetőség segít. Nem csak azért, mert ezzel pénzhez jut, hanem azért is, mert a munka adja vissza az emberek önbecsülését és önbizalmát. Ezért felkértem Matolcsy miniszter urat, hogy az ország átfogó újjászervezésének programját dolgozza ki. Ennek a programnak az összes eleme azt a fő célt szolgálja, hogy mindenkinek, aki munkaképes, legyen biztos megélhetést jelentő munkája Magyarországon. Ma mindenhol ez történik a nyugati világban. Ha úgy tetszik, ország-újjászervezési verseny indult. Erről beszél az amerikai és francia elnök, ezen dolgoznak a németek, és ebbe a fába vágták fejszéjüket az eurózónához tartozó államok vezetői is. Hiba, történelmi hiba lenne, ha Magyarország nem nevezne be ebbe a versenybe. Versenyt úgy még senki sem nyert, hogy nem nevezett be és nem indult el rajta.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim!

Itt, a parlament falai között is hallanunk kell, hogy az emberek félnek az államadósságtól, és azt várják el tőlünk, hogy vezessük ki az országot az adósságcsapdából. A korábban fölvett hitelek következtében 2011-ben 2429 milliárd forintot, 2012-ben 2302 milliárd forintot, 2013-ban 3046 milliárd forintot és 2014-ben 2404 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesítenünk a dolgok és az árfolyamok mostani állása szerint. A hiteleket az előző kormányok vették föl, nem az emberek. Arról csak kevés fogalmam van, mire költötték a fölvett pénzt, mert nyomát sehol se látjuk. Az így felhalmozott államadósságot azonban az emberek fizetik vissza, nem a kormány, nem a Parlament.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim!

Azt is meg kell hallanunk, hogy a magyarok végre hosszú távú stabilitást akarnak és várnak el. Én magam is azokkal értek egyet, akik szerint nem elég véghezvinni azokat a fontos változtatásokat, amelyek szükségesek a gazdaság beindításához. Az is jogos elvárás, hogy a jövőben ne lehessen a magyar gazdaságot úgy tönkretenni, az országot olyan lehangoló helyzetbe hozni, mint ahogy ez az elmúlt évek alatt megtörténhetett. Magyarországnak alkotmányos garanciák kellenek a magyar gazdasági érdekek védelmére. Csak egy új alkotmány erejével lehet biztosítani hosszú távra a magyar gazdasági, társadalmi és kulturális érdekek érvényesítését, és azok elsőbbségét. Az alkotmányos átszervezés tehát természetes módon magában foglalja az új alkotmány létrehozását is. Ha egy nemzet úgy dönt, hogy új alaptörvényt kíván magának, az legalább két dolgot jelent. Egyfelől helyre akarja állítani a korábban elkövetett bűnök miatt kizökkent igazságot; másfelől hozzá akarja magát igazítani az időhöz. Az új alkotmányra tehát egyfelől azért van szükség, mert helyre akarjuk állítani az 56-os forradalom igazságát, másfelől hozzá akarjuk magunkat igazítani az új időkhöz, a XXI. század követelményeihez és lehetőségeihez. A különleges idők különleges eszközöket követelnek. Ezért merül fel jogos igény arra, hogy az alkotmányba belefoglaljunk, mintegy kőbe véssünk egy sor olyan dolgot, amelyek korábban nem voltak részei az alkotmánynak, mint például az államadósság korlátainak megállapítása, a nemzeti vagyon védelme vagy a biológiai sokszínűség fenntartása. Az alkotmányozás tehát a magyar gazdaság talpra állításának nélkülözhetetlen része, az új magyar alkotmány az ország alapvető gazdasági érdeke. Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért, és Önöket is erre kérem, hogy az új alkotmány ennek az elvárásnak is megfeleljen.

Tisztelt Ház!

Magyarország újjászervezésének programját terveink szerint a kormány még a március 15-i ünnepségek előtt bemutatja a tisztelt Háznak. Az már most látható, hogy a Parlamentnek lesz tennivalója idén az oktatás területén is. Úgy kell megújítanunk a magyar oktatási rendszert, hogy alkalmas legyen perspektívát adni a magyar gyerekek, a magyar fiatalok számára. Tehát olyan tudást és ismereteket, olyan normákat adjon át nekik, amelyekkel lesz esélyük itthon érvényesülni, karriert építeni, boldogulni és sikeressé válni. Ezért azt kérem, hogy az ideológiai szemüvegét mindenki hagyja otthon, amikor az oktatás kérdéséről fogunk vitázni, és inkább a saját gyermekei, unokái fényképét hozza magával. Bátor lépéseket kell tennünk az egészségügy megmentése és megújítása érdekében is. Itt is lényeges az a kulturális megújulás, hogy ne a betegségből induljunk ki, hanem az egészségből. A józan ész és a felelősség kultúrája ezen a téren akkor érvényesülhet, ha olyan új megoldásokat dolgozunk ki, amelyek elismerik, hogy az emberek egészsége pont ugyanolyan fontos személyes tőke, mint a lakás, a vagyon vagy az autó. Aki tehát elvesztegeti felelőtlen életmóddal ezt a tőkét, annak jobban hozzá is kell járulnia az egészség megőrzését célzó közös kiadásainkhoz.

Tisztelt Ház!

Amikor tavaly májusban letettük az esküt, akkor is tudtuk, és ma is tisztában kell lennünk azzal, hogy nagy a tét. Ha nem sikerül legyőzni a veszélyeket, azok fognak legyőzni minket, vagyis az országot. Ezért itt és most a tartalmi munka megkezdése előtt mindenkinek tisztáznia érdemes magában egy fontos kérdést. Készen áll-e arra, hajlandó-e mindent megtenni, minden erejével és tudásával dolgozni annak érdekében, hogy Magyarországot megóvjuk attól, hogy maga alá temesse az államadósság, elsorvassza a munkanélküliség, vagy elsodorja a globális válság újabb hulláma.

Tisztelt Ház!

A kormány készen áll. Önöket, parlamenti képviselőket és Magyarország minden polgárát arra kérem, csatlakozzanak Magyarország teljes megújításához.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

(miniszterelnok.hu)