2014. március 11. Gyöngyös
Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Procter & Gamble vezetőit külön is tisztelettel köszöntöm. Németh úr egy személyes megjegyzéssel zárta, én az elején szeretnék túljutni ezen. Szeretnék személyesen is köszönetet mondani a Procter & Gamble-nek a feleségemmel közösen, mert ha mind az öt gyereket vászonpelenkával kellett volna útjára indítani, akkor lehet, hogy én ma nem állnék itt, hanem otthon segítenék most is a feleségemnek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mindannyian, akik gyermekeket nevelünk, különösen mi, akik sokat nevelünk, illetve azok, akik sokat nevelnek, pontosan tudják, hogy micsoda segítség ez a találmány, amelyet a Procter & Gamble-nek köszönhetünk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szeretnék köszönetet mondani azoknak, akiket illet, és akik ennek a cégnek a nagy nemzetközi központjában meghozták azt a döntést, hogy a gyár itt épüljön föl. Nyilván nem tudjuk őket mind név szerint fölsorolni, de arra szeretném kérni a vezérigazgató urat, hogy legyen kedves, és adja át a jókívánságainkat azoknak a globális vezetőknek, akik ebben a döntésben részt vettek. Magyarország hálás ezért a döntésükért.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Procter & Gamble ’91-ben az első nagy nemzetközi befektetők között vetette meg a lábát Magyarországon. Akkor hatvanan dolgoztak az üzemükben, és azóta a szám ezer főre emelkedett. Ha van valami, amit bárki kívánhat a saját hazájának, már ha szereti a saját hazáját, nem más, mint hogy sok ilyen cég vesse meg a lábát Magyarországon. Olyan cégek, amelyek képesek arra, hogy tizenötszörösére növeljék az alkalmazottaik létszámát, és akkor, tisztelt Gyöngyösiek, még nem is beszéltünk a beszállítókról, ugyanis a Procter & Gamble Magyarországon 400 magyar beszállítóval áll üzleti kapcsolatban, és ez további munkalehetőségeket jelent. Mint láthattuk, a Procter & Gamble családi vállalkozásként indult, és szorgalmas munkával, a vetítések tanulsága szerint pedig innovatív ötletekkel jutott a legnagyobbak közé. Ez egy fontos tanulság az országok, a nemzetek számára is. Ez egy olyan cég, amelyik – ha jól olvastam a történetét – mindig egy lépéssel a saját kora előtt járt. Azt olvastam, hogy elsőként hozott létre kutatólaboratóriumot, elsőként alkalmazott célzott piackutatást, és még egy olyan följegyzést is találtam, amely szerint öt hónappal a televízió megjelenése után, már az első baseball meccs közvetítése alatt tévéreklámban hirdette az egyik termékét. Gyorsaság, innováció, a kínálkozó lehetőségek megragadása. Tudtak alkalmazkodni és fölmérni a lehetőségeket. Ott voltak mindig, ahol a jövő épült. Ez a legnagyobb lecke, amit egy ország kaphat egy nagy nemzetközi cégtől.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A vezérigazgató említette, szerényen tette meg – ez érthető –, ezért az én tisztem, hogy teljes valóságában kibontsam azt a gondolatot, amely a Procter & Gamble felelősségvállalásáról szól.
Tisztelt Vezérigazgató Úr!
Hálásak vagyunk, ahogyan az Önök nyelvén mondják, hogy Önök good corporate citizenek, amit ha lefordítok magyarra, valami olyasmit jelent, hogy tiszteletre méltó vállalati állampolgárok. Amikor egy cég nem egyszerűen csak munkahelyet ad, előállítja a terméket, megkeresi a profitját, hanem úgy gondolja, hogy ő felelősséggel tartozik azért a közösségért, ahol egyébként él és dolgozik. Itt most röviden megemlítem, hogy a 2010-es vörösiszap-katasztrófa után ez a cég 110 ezer dollár értékű felajánlást tett a bajba jutott magyar családok számára. Emlékeznek rá, a vörös iszap egy elég reménytelen helyzetbe hozott ott három települést, és minden segítség jól jött. Hálásak vagyunk, hogy Önök az elsők között voltak, Vezérigazgató úr, akik törődtek az ott bajba jutott magyarokkal. Azt is meg kell említenem, hogy a 2013-as dunai árvíz során 175 ezer dollár értékben segítették a védekezési munkálatokat, illetve segítettek azoknak a családoknak, amelyeknek átmenetileg el kellett hagyniuk az otthonaikat. Köszönet érte minden magyar állampolgár nevében!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Talán ez az a pillanat, bár most nem egyetemi előadást kell itt tartanom, de mégis ez az a pillanat, ahol a magyaroknak meg kell állniuk egy percre, és gondolkodni kell azon, hogy mit is tartanak a külföldi beruházások felől. Ugyanis természetesen a magyarok jó okkal beszélnek arról, hogy vannak rossz tapasztalataik. Hiszen ismerünk olyan nemzetközi beruházókat, akik nem azért jöttek ide, hogy velünk good corporate citizenként együtt éljenek, hanem azért, hogy letarolják a piacot, tönkretegyenek bennünket, és elvegyék az üzleti lehetőségeinket. A kritika e tekintetben jogos. De azt javaslom, különösen most, hogy választásra készülünk, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy soha ne engedjük, hogy átessünk a ló másik oldalára. Ugyanis nagy nemzetközi cégek magyarországi befektetései nélkül a magyar gazdaság nem fog boldogulni. Nagy nemzetközi cégek magyarországi befektetése nélkül nem lesznek munkahelyeink. Nagy nemzetközi cégek magyarországi befektetése nélkül nem lesz gazdasági növekedés, amiből iskolákat tartsunk fönn, egészségügyet működtessünk, és fölnevelhessük az óvodákban és a bölcsődékben a gyerekeinket. Ezért tisztelettel arra kérek mindenkit, hogy éppen ezen a mai napon tegyen világos különbséget a nem kívánatos és az igenis kívánatos, sőt idehívandó nagy nemzetközi cégek között. Ne engedjük, hogy az esetenkénti rossz tapasztalataink átlendítsenek bennünket a ló másik oldalára. Ne engedjük, hogy Magyarországon teret nyerjenek azok a gondolatok, amelyek mindenfajta megkülönböztetés nélkül a külföldiek és a külföldi beruházók ellen emelik föl a szavukat. Aki ezt teszi, az árt a hazájának, az árt a városának, az árt Gyöngyösnek. Az nem barátja, hanem ellenfele Gyöngyösnek. Legyünk ésszerűek! Lássuk be, ha nyerni akarunk egy versenyen, oda be kell neveznünk. Ha nem veszünk lottószelvényt, nem fogunk nyerni. Márpedig a nagy nemzetközi gazdasági világmegosztásban mi a nagy nemzetközi cégeken keresztül tudunk bekapcsolódni. Ezért tisztelettel arra szeretném kérni a gyöngyösieket, Gyöngyös város vezetőit, általában a magyar politikai erőket, hogy a Procter & Gamble-hez hasonló, nagy nemzetközi cégeket a jövőben is támogassuk, hogy közös lehessen a siker is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ezek után engedjék meg, hogy megemlítsem azt, hogy a jövőt illetően a gazdaság támogatásának rendszere Magyarországon megváltozik majd. A rendelkezésünkre álló gazdasági erőforrásokat leginkább gazdaságfejlesztésre fogjuk fordítani. Nemcsak egyszerűbbé tesszük, nemcsak kevésbé bürokratikus lesz majd a vállalkozások támogatása Magyarországon, hanem a rendelkezésünkre álló forrásokat, ideértve az európai uniós fejlesztési forrásokat is 60 %-ban közvetlenül a gazdaságba fogjuk eljuttatni. Ehhez rendelkezésre állnak a hitelnyújtási, a finanszírozási és a pénzügyi keretek is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ha ezt megtesszük, akkor a magyar gazdaság szilárdan áll majd a lábán.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ezek után engedjék meg, hogy beszámoljak Önöknek arról, hogy én tárgyaltam a vezérigazgató úrral és az alelnök úrral is, és a beszélgetésünkben szerepelt az a kérdés, hogy miért éppen Magyarországra hozták ezt a beruházást. Három körülményt említettek. Négyet, de a negyediket szerényen elhallgatom. Nem azért jöttem, hogy a saját lovamat és a kormányt dicsérjem; ebből a negyediket ki is találhatták. Az első, amit megemlítettek, Magyarország központi helye a közép-európai régióban. Ezt a vezérigazgató úrnak mondom: mi, akik magyar iskolába jártunk, pontosan tudjuk, hogy ennek milyen hátrányai voltak Magyarország történetében. Minden hadiút keresztülment Magyarországon, ha valaki valakitől valamit el akart venni, akkor annak keresztül kellett gázolnia a magyarokon. Szerencsére a modern globális gazdaság időszaka békés. Itt az ideje, hogy ezt a földrajzi elhelyezkedést inkább a javunkra fordítsuk. Ma nagyon nehéz úgy elképzelni Közép-Európában vagy Európában működő céget, hogy valamilyen viszonyban nincs ezzel a régióval, és ennek a régiónak a központjával. Tehát itt a szerencsénk, amelyet üstökön kell ragadnunk, Magyarország a modern világgazdaság szempontjából jó helyen fekszik.
Fontos, hogy megemlítsük, hogy az új munkatörvénykönyv lehetővé tette, bár rengeteg vita volt róla, hogy végre hatékony és rugalmas munkaerő-gazdálkodási rendszer jöjjön létre Magyarországon. Nem vagyunk teljesen elégedettek ezzel a törvénykönyvvel. Még mindig nagyon sokan érzik úgy, hogy szeretnének többet dolgozni, és a szabályok inkább akadályt jelentenek, nem pedig segítséget a számukra, de összevetve a korábbi állapotokkal, ez a mostani munkatörvénykönyv Európa egyik legrugalmasabb és leghatékonyabb szabályozása.
És van egy harmadik tényező is. Erről Németh úr is beszélt. Nem tudok úgy átadni nagy nemzetközi beruházást Magyarországon, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy a beruházók ne hoznák szóba döntésük legfontosabb okaként a jól képzett magyar munkaerőt. Nos, ezért szeretném, hogyha a gyöngyösiek belelátnák ebbe a beruházásba, ha megértenék, hogy a gyöngyösi beruházás azért jöhetett létre, mert valahol máshol – most éppen Csömörön – a magyar munkaerő kiválóan teljesített. Mert a magyar munkások Csömörön úgy dolgoztak, hogy azt gondolták a tőketulajdonosok, hogy Magyarországon érdemes az új gyárukat megnyitni. Ezt nemzeti együttműködésnek is nevezhetjük. Az ország egyik pontján bizonyító munkaerő az ország másik pontján megvalósuló beruházáshoz szolgáltat érvet. Úgyhogy, bár most Gyöngyösön vagyunk, a csömörieknek is kijár az elismerés.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
85 millió dollár, azaz 20 milliárd forint. Nem kis összeg, amiről beszélünk. Ebben az értékben valósul meg ez a beruházás. Közvetlenül 150 új munkahelyet teremt, vagyis 150 magyar család kenyérkereseti lehetőségét teremti meg.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Beruházások akkor vannak, hogyha a magyarok akarnak dolgozni. Nem tartozik föltétlenül a külföldi vendégeinkre, de mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy van mögöttünk olyan tizenöt-húsz év, amikor felnőtt emberek tízezrei, de könnyen lehet, hogy százezrei éveken keresztül munka nélkül élték az életüket. Nőttek föl Magyarországon úgy gyermekek, hogy soha nem látták a szüleiket, hogy reggel időben fölkeltek volna, összeszedelőzködtek volna, és elindultak volna dolgozni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mindannyiunknak az az érdeke, hogy Magyarországon ne legyenek ilyen családok. Mindannyiunknak az az érdeke, hogy minden magyar családnak legyen lehetősége saját munkából megkeresni a kenyerét. A világ igenis tartozik azzal minden egyes embernek, így minden egyes magyar embernek is, hogy adjon neki egy esélyt, hogy munkából tarthassa fönn magát és a családját. Ezért arra szeretném Önöket kérni, hogy amikor majd napokkal a mostani együttlétünk után elmennek, és leadják a voksukat a következő parlamenti választáson, és dönteni fognak Magyarország, vagyis a mi közös jövőnkről, akkor ezt tartsák észben, tartsák szem előtt, és a munka, a munkahelyteremtés kérdésének adják meg a kellő súlyt. Ne idézzünk elő ismét olyan állapotokat Magyarországon, amikor munka helyett segélyből akarnak és tudnak megélni százezrek ahelyett, hogy egy olyan gazdaságpolitikát támogatnánk, amely minden erővel azon dolgozik, hogy az embereknek munkalehetőséget adjon.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azt javaslom, hogy amikor elmennek választani, elsősorban ezt a munkahelyteremtésre való képességet, a magyar kis- és középvállalkozások támogatását és a Procter & Gamble-hez hasonló, nagy nemzetközi cégekkel való együttműködés képességét tegyék mérlegre. Ha így fognak dönteni, ha a munka mellett döntenek, ha a munkaalapú gazdaság mellett döntünk közösen, akkor Magyarország szép jövő előtt áll, és fogunk mi még Németh alelnök úrral találkozni újabb és újabb gyármegnyitókon, és mindannyiunknak a szívét meg fogja melegíteni az ő példája, ami arról szól, hogyha Argentínából is, de magyarként bizony a világ tetejére is el lehet jutni. Az ő személyes jelenléte is komoly bátorítás mindannyiunk számára. Gratulálok a városnak, gratulálok a gyöngyösieknek, gratulálok a Procter & Gamble-nek. Sok sikert kívánok mindannyiuknak!
Köszönöm, hogy meghallgattak.
(Miniszterelnökség)
