Beszéd a kormányhivatalok vezetőinek kinevezése alkalmából a Parlamentben.

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim, az állam minden rendű és rangú vezetője, kedves Barátaim, a sajtó tisztelt képviselői! Tisztelettel köszöntöm mindannyiukat!

Örülök, hogy ezen a napon itt együtt lehetünk. Az első dolog, ami eszembe jut így, végignézve a leendő kormánymegbízottak regimentjén, hogy csupa tapasztalt és kipróbált ember ül itt velünk szemben olyan emberek, akik ismerik a közigazgatást, ismerik az államigazgatást, és ismerik a köz- és államigazgatást körülvevő politika világát is. Amikor Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úrral hosszú hónapokon keresztül készítettük elő azokat a törvényeket, szabályokat, amelyeknek eredményeképpen itt lehetünk, akkor sokat beszélgettünk arról, milyen karakterek, milyen személyiségű emberek lehetnek azok, akik ehhez a merőben újfajta feladathoz, amelyre most vállalkozókat keresünk, alkalmasak lehetnek, és a tapasztalat volt a döntő szempont. Tapasztalt, kipróbált, saját árnyékuktól meg nem ijedő, az átszervezés intellektust és emberismeretet próbára tevő feladatára alkalmas vezetőket kerestünk. És úgy érzem, hogy kellő mérlegelés után meg is találtuk azokat a vezetőket, akikkel a központi közigazgatás a kirobbanó siker reményében dolgozik majd együtt a következő esztendők során.

Nos, kedves Barátaim, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mindannyian tudjátok, hogy a választásokat megelőzően, amikor Magyarország jövőjét tervezgettük és erről beszélgettünk, akkor egyetértés volt közöttünk abban, hogy Magyarországon létre kell hozni a XXI. századi kihívásoknak megfelelő intézményrendszert. Ehhez építkezni kell. Egy új államrendszert kell fölépítenünk. Ma azért vagyunk itt, hogy megbízást adjunk azoknak a vezetőknek, akiktől azt várjuk, hogy az emberekhez közel, velük együttműködve, őket segítve és ösztönözve szolgálják Magyarország teljes megújulását az államélet újjászervezésén keresztül. Azért lehetünk itt ma együtt, mert a magyar választópolgárok soha korábban nem tapasztalt nemzeti egységet hoztak létre néhány hónappal ezelőtt, s ezzel felhatalmaztak bennünket erre a munkára. Szeretnélek Benneteket emlékeztetni arra, hogy az elmúlt húsz év során létrejött legnagyobb egység, amelynek köszönhetjük a mai lehetőségeinket, ez az európai méretekben legstabilabb politikai-kormányzati rendszert eredményezte, és ma ez Magyarország legnagyobb versenyelőnye abban az egyre élesedő versenyfutásban, amelyről a világsajtó nap mint nap beszámol.

Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Én nem szeretném eltitkolni, hogy természetesen nagyon nehéz feladatra vállalkoznak a kormánymegbízottak. Sokan vannak köztetek, akik nyilván életük legnehezebb feladatára vállalkoznak vagy vállalkozik éppen. A miniszterelnök-helyettes úrral mi tudnánk beszélni arról, hogy mit jelent az átadás-átvétel, s hogy majd milyen állapotokat fogtok találni, amikor megérkeztek a megyei hivatalok élére. Amikor átveszitek a hivatalotokat, ne lepődjetek meg akkor sem, ha minden képzeleteket felülmúló zűrzavart, rendezetlenséget és tisztázatlan jogviszonyokat fogtok majd ott találni. Sajnos az elmúlt évek során a magyar államiság elveszítette a tekintélyét, nemcsak a központi közigazgatás, de a középszintű közigazgatás világában is. Szétcsúszott, alapvető feladatait képtelen ellátni. Éppen ennek a helyzetnek a megváltoztatása érdekében küldünk Titeket, kérünk Titeket erre a munkára. A politika átalakítása volt az első dolog, amihez hozzákezdtünk a választások után, erre mindannyian emlékezhettek, felére csökkentettük a parlamenti képviselők létszámát, mintegy felére csökkentettük az önkormányzatban szerepet vállaló politikusok számát, átszerveztük a teljes miniszteriális rendszert, ezért van fele annyi miniszter ma Magyarországon mint korábban, és most elérkezett a következő lépés, az államélet újjászervezésének következő lépése, a középszintű közigazgatás átalakítása. Amint ezzel végeztek, majd a legalsóbb szintű államigazgatási rendszer megteremtése is napirendre kerül majd, ez az előttünk álló egy-másfél év feladata lesz. Egy évetek van arra, tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim, hogy minden ballaszttól megszabadítsátok a magyar államiságot a közigazgatás középszintjén. Egy év alatt rendet kell tenni, egy év alatt olyan állapotokat kell kialakítani az államélet középső szintjén, hogy képesek legyünk fölszabadítani azokat az energiákat, az emberekben egyébként, a magyar gazdaságban ott lévő energiákat, amelynek a segítségével sikeressé tehetjük majd Magyarországot.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

Azt gondolom, hogy jó sorrendben láttunk hozzá a munkához, a jó gazda is először a saját háza táján tesz rendet. Amíg a magyar állam nem lesz tiszteletre méltó, amíg nem működik tisztességesen, addig sem a gazdasági élettől, sem az oktatástól, sem az egészségügytől nem várhatjuk el, hogy tisztességesen, pontosan és precízen működjön. Ezért a Ti feladatotok, ha jól végzitek el, megsokszorozza majd jótékony hatását, és az államélet más területein is érezni fogjuk az ebből fakadó kedvező fejleményeket.

Nos, ha röviden össze szeretném foglalni, hogy én személyesen mit kérek Tőletek, mert kétségkívül van ilyen kérésem is, az a következőképpen tehető meg: precíz, pontos és barátságos államot szeretnék látni. Egy olyan államigazgatást, amelyet az emberek többé nem akadálynak tekintenek, nem rosszakaratú emberek gyülekezetének tekintenek, nem úgy tekintenek rá, mint ami akadályt jelent az életükben, amelyet le kell győzniük, amelyen valahogy át kell magukat verekedni, és végképp ne ellenséget lássanak az államigazgatásban. Tehát nem elég pontos és precíz, hanem pontos, precíz és barátságos államot kell létrehoznotok a középszintű közigazgatásban. Így szerezve vissza az egyébként évtizedek alatt eltékozolt közbizalmat, amit valaha a magyarok a saját államuk iránt éreztek.

Ehhez a munkához kívánok nektek sok erőt, egészséget és sikereket!

(miniszterelnok.hu)