2013. december 6.

Kiss Gábor István: Itt ül mellettem Orbán Viktor miniszterelnök. Jó reggelt kívánok Önnek is!

Tisztelettel köszöntöm a hallgatókat! Jó reggelt kívánok!

Megjöttek a harmadik negyedéves GDP-adatok. Ezek már többet mutatnak a gazdaság teljesítményéről. Nézzük pontosan azt, hogy hogyan teljesít a gazdaság. Először is az az alapkérdés, hogy minek köszönhető ez az elemzőket is meglepő jó teljesítmény? Az égieknek, értsd mezőgazdaságnak, vagy pedig a kormány munkahelyteremtő vagy gazdaságösztönző programjainak? Mi az Ön válasza erre?

A válaszom az, hogy a dolgozni akaró embereknek köszönhető – visszagondolva a négy-öt évvel ezelőtti önmagunkra. Egy olyan ország voltunk, ahol sokan gondolták azt, hogy inkább segélyből érdemes megélni, mint munkából. Az adórendszer büntette azokat, akik többet akartak dolgozni. Szerintem a teljesítményünk mögött, mármint az ország teljesítménye mögött van egy kulturális változás és egy gondolkodásmódbeli változás, amikor azt mondták, hogy újítsuk meg Magyarországot, akkor nem azt mondták, hogy ti újuljatok meg, de én maradok úgy, ahogy vagyok, hanem azt mondták az emberek, hogy mindannyiunknak vállalni kell valamit, a bankoknak, a multiknak, de nekünk is itt, a falu végén valamit másképpen kell csinálnunk. És azt akarom mondani, szerintem az ország megértette, hogyha nem változtatunk, ha nem újítjuk meg az országot, akkor nemcsak ott maradunk, ahol vagyunk, hanem össze fog omlani Magyarország úgy, ahogy az Európai Unióban is láttunk már erre példát.

Azért itt két dolgot látni kell, hogy a bázis év, a tavalyi év elég gyatrán teljesített, tehát volt honnan elemelkedni. Ugye, ez azért valamelyest a fényét visszaveszi ennek az 1,8 százaléknak.

De csak akkor veszi vissza, hogy külön nézzük ezt az évet, ha azonban, ahogy az előbb próbáltam én is tenni, ha három évet nézünk egybe, akkor azt tudjuk mondani, hogy 2010-ben, bár ott félévkor volt kormányváltás, már volt növekedés. 2011-ben jelentős, a mostanival nagyjából egyező növekedés volt: 1,6-1,7 százalék. 2012-ben egy európai válsághullám volt, tehát nem volt növekedés, ’13-ban van és ’14-ben is lesz. Tehát ha el kell majd számolnom, vagy el kell számolnunk, nemcsak a kormánynak, hanem minden magyarnak saját maga előtt el kell számolnia a mögöttünk hagyott négy évvel, akkor azt tudja mondani, hogy a négy évben három évben olyan jól dolgozott ez az ország, hogy három évben volt gazdasági növekedés, és csak egyetlen évben nem.

Az átlagember valószínűleg számol, de a kérdése pofonegyszerű: mennyit látok ebből, mennyit viszek haza? Beszélnek Önök, politikusok kormányzati, ellenzéki oldalon, hogy milyen a gazdaság teljesítménye, itt van ez a GDP-adat előttünk, nyilván nincs ehhez a GDP-adathoz közöm, mi az, ami ebből számomra egyszerű hétköznapi járókelő számára észrevehető?

Ez az a kérdés, amit én is feltettem magamnak meg az országnak is a 2010-es kormányváltáskor, és azt mondtuk, hogy fontos, hogy a gazdaság nagy, átfogó – ahogy mi mondjuk – makroadatai jó irányban változzanak, de ennek meg kell jelennie a mindennapi életben is. Ezért nem a bankok nyeresége nőtt, hanem a minimálbér, ezért nem a multinacionális cégek nyeresége nőtt, hanem béremelés volt Magyarországon meg rezsicsökkentés. Tehát én azon dolgoztam az elmúlt három évben, hogy a sikeres gazdaságpolitikának az eredményeit le tudjam fordítani a mindennapi élet világába, és ott jelenjen meg a gyarapodás. Én úgy nézem a gazdaságot, miközben mi itt mindig GDP-ről, hiányról beszélünk, hogy mi van a munkahelyekkel, mi van a munkabérekkel, mi van a rezsivel, és mi van a pénzromlás ütemével, vagyis mi van az áremelkedéssel. A munkahelyekről azt tudom mondani, hogy majd’ 4 millióan dolgoznak, ’91-92-ben dolgoztak utoljára ennyien Magyarországon. Ez 235 ezerrel több dolgozó ember, mint a kormányváltáskor volt. A munkabéreknél folyamatos emelkedést látunk; részben az adócsökkentések okán, részben pedig a tényleges béremelkedések miatt. A rezsiköltségek még a kommunizmusban sem csökkentek, hanem mindig csak emelkedtek, most Magyarországon rezsicsökkentés van, és az inflációnál pedig történelmi rekordokat jegyeznek fel: 40 éve nem romlott ilyen lassú ütemben a pénzünk. Szinte lassan már az tudom mondani, hogy megőrzi az értékét.

Ezek a legfontosabb mutatók. Ugye, részleteiben ha nézzük, akkor valóban a turizmus már elérte a tavalyi teljesítménye teljes egészét valamikor október végén, november elején, tehát ez egyértelműen felfelé húzza a gazdaságot. De a szolgáltatás például, tehát a vállalkozók, a magyar vállalkozók, a magyar fogyasztókra számító vállalkozások alig-alig mutatnak életjeleket. És, mondjuk, itt lehetne jól tetten érni azt, hogy a jegybank féle gazdaságösztönző program működik vagy nem működik. Tehát a magyar kis- és közepes vállalkozói szektor egyelőre nem mutatja az ezeknek a számoknak megfelelő életjelet.

Ez így van. Ennek két oka van. Egyfelől valóban a hitelek, amelyek a növekedéshez mindig kellenek, meg a beruházások kellenek, a fejlődéshez szükségesek. Nos, ezek nagyon drágán voltak az elmúlt esztendőkben is egészen addig, amíg a jegybank nem változtatta meg a politikáját, amíg Matolcsy György át nem vette a jegybank vezetését, addig magasan is tartották ezeket a kamatokat, illetve a kamatcsökkentés csak folyamatos politikai harcok közepette volt lehetséges, ami nem tesz jót egy országnak. Most azonban összhang van a kormány és a nemzeti bank politikája között, és a kamatcsökkentés szép lassacskán elérhetővé teszi a hiteleket a kis- és középvállalkozók számára, ráadásul a nemzeti bank hirdetett egy hitelprogramot, ezzel eldőlt egy vita. Én az elmúlt két és fél, három évben, amikor bankárokkal, pénzügyi szakemberekkel beszéltem, mindig azzal a véleménnyel találkoztam, hogy ők tudnak adni gazdaságilag ésszerű kamatozású hiteleket, de nincs igazából vállalkozó, aki igénybe venné, mert nincs lehetőség a növekedésre. A vállalkozók meg azt mondták nekem mindig, hogy ők vállalkoznának, na de hát nyolc-tíz százalékos hitelkamat mellett ez lehetetlen, mert törvényesen nem lehet kitermelni ezt a magyar gazdaságban. Erre a nemzeti bank és Matolcsy György meghirdetett egy 2,5 százalékos vállalkozói, kis- és középvállalkozói hitelprogramot, amit elkapkodtak. Ami azt jelenti, hogy nem a bankároknak volt igazuk, hanem a kisvállalkozóknak, mert ők valóban vállalkoznának, ha lenne hitel. Na, most van, ez a program csak néhány hónapja indult, én remélem, hogy meghozza a kívánt eredményt. De van itt még valami, amivel Önnek is, vagy akik erről beszélgetnek, mindannyiuknak számolni kell. Azért a pénzügyi válság meg a devizahitelesek tragédiái megváltoztatták a magyar közgondolkodást pénzről, takarékosságról, költésről és hitelről meg fogyasztásról. Én úgy látom, hogy a magyar emberek nem fognak még egyszer belelépni ugyanabba a folyóba, beleesni ugyanabba a csapdába, és eszetlenül hiteleket felvenni és azt hinni, hogy a pillanatnyi könnyű pénz addig áll fent, addig kínál kevesebb munkával jobb életlehetőséget, amíg a világ fennáll. Tehát azt gondolom, hogy az emberek megváltoztatták a szokásaikat, és a fogyasztás, a hiteltörlesztés és a megtakarítás arányai a háztartásokban megváltoztak, szerintem jó irányban. Először fizessük vissza az adósságunkat, szabaduljunk meg a hiteleinkből, utána, ha keresünk pénzt, egy részét fogyasszuk el, egy másik részéből pedig képezzünk tartalékokat. Ez egy prudens, józan ész alapján álló gondolkodásmód, minden sikeres gazdaság mögött, a tartósan sikeres gazdaság mögött ilyen gondolkodású emberek és családok állnak. Most Magyarország szerintem belépett ebbe a körbe.

Még egy fontos kritika, hogy fejlesztések, beruházások főként uniós pénzből és állami beruházás keretében valósulnak meg. Itt is jó lenne a magyar vállalkozások, vállalkozók kedvét valahogy fellendíteni. És, ugye, azt is tudjuk, hogy ezek a bizonyos különadók, amelyekről két héttel ezelőtt Ön elmondta, hogy egyelőre nincs annak időpontja, hogy mikor tűnhetnek el a költségvetési bevételek közül, és ezek a legnagyobb adófizetőket visszafogják a fejlesztésekben, a versenyszférában, a munkahelyteremtésben, és nem fejlesztik a technológiát.

A dolog úgy fest, hogy a beruházások a harmadik negyedévben radikálisan megnövekedtek, kutató- és fejlesztőközpontok jöttek ide Magyarországra, tehát a növekedés mögött nemcsak összeszerelő üzemek, hanem magasabb hozzáadott értéket jelentő munkahelyek, munkalehetőségek és beruházások is állnak, tegnap is éppen történt ilyen bejelentés. Tehát mi egyre magasabb szinten kapcsolódunk be a világ gazdasági munkamegosztásába. Fontos, hogy mi ne a világ segédmunkásai legyünk, hanem a világ szakmunkásai, és utána pedig a világ mérnökei és fejlesztőmérnökei.

Mi mozgatja a következő hónapokban vagy a következő években a magyar gazdaságot? Mi lesz a motorja? Ez a bizonyos belső fogyasztás, ugye, amihez elengedhetetlen egy jelentős, akár többlépéses, de jelentős bérfejlesztés. Ez lehet-e az egyik központi törekvés vagy a központi kérdése a következő éveknek?

Én nem ilyen bonyolultan gondolkodom.

Fizetésemelés – akkor egyszerűbben mondom.

Magyarországon akkor van növekedés, hogyha az emberek akarnak többet dolgozni. Az emberek meg akkor akarnak többet dolgozni, hogyha látják ennek értelmét. A magyar egy szorgalmas fajta. Vannak népek, ahol ez nem ilyen egyértelmű, de Magyarországon a dolog úgy áll, hogyha kinyílik a tér, ha az emberek úgy látják, hogy több munkával jobban lehet boldogulni, akkor hajlandóak jobban és többet dolgozni. Csak hagyni kell őket, nem szabad őket leszabályozni, nem szabad eltiltani őket, az ő védelmükre hivatkozva bevezetni buta szabályokat, bürokratizálni a munkajogot. Ez szerencsére már Magyarországon nem áll fenn. És olyan adórendszerre van szükség, hogy azt lássák, hogyha többet dolgoztak, akkor több pénz maradt a zsebükben. Szerintem ez a gazdasági növekedés motorja Magyarországon, ez a közszellem, közgondolkodás, ez az életösztön, magyar életösztön.

Illetve még egy dolog, és a gazdaság teljesítménye témakört akkor itt ezzel majd lezárjuk, de a családi adókedvezményekről még kérdezném. Ugye, ezek most lefelé nyitnak, és olyanok számára lesznek elérhetők, akik korábban ezt nem vehették igénybe. Csak itt Önök mindig arról feledkeznek el, és ez egy nagyon fontos, akár a koromnál fogva is mondom Önnek, hogy a mostani húszasok, harmincasok miért nem szülnek? Vélhetően azért, mert tanultak vagy tanulnak ezek az emberek. És mi kell ahhoz, hogy megszülessenek a kisbabák? Tehát fészekrakás, önerőből a lakásépítés vagy a lakásvásárlás lehetősége, az a bizonyos egzisztenciateremtés. Abból a képzettségből vagy abból a diplomából, amit gyerekszülés helyett megszerzett, és az is kell hozzá, hogy diplomával könnyebb legyen érvényesülni, mint egy jó vezetéknévvel.

Ez így van, de miközben a diplomások fontosak, és egy ország a tudásából él, a nagyobb tudással, tehát diplomával rendelkező emberek különösen értékesek egy ország számára. Azért az is igaz, hogy nem lesz mindenki diplomás. Olyan ország nincs, nem is lesz soha, még Európában sincs, ahol az emberek többsége diplomás, úgyhogy nem szabad a figyelmünket kizárólag az ő irányukba fordítani. Törődnünk kell azokkal is, akik egyébként szakmunkások, sőt azokkal is törődnünk kell, akik segédmunkából tartják fent magukat. Mindenkivel törődnünk kell, különösen azokkal, akik hajlandóak dolgozni. Most én azt gondolom, hogy a gyed extra, amit most bevezettünk, lehetőséget ad arra, hogy munka mellett a gyereknevelés jogán járó támogatások elvesztése nélkül lehessen egy, két, három gyereket vállalni, segíthet a fiataloknak. Énnekem vannak reményeim ebben az ügyben. A felmérések, amik alapján mi elemezzük a magyar társadalomnak a gondolkodásmódját, azt mutatják, hogy a magyarok számára a család a legfontosabb, a gyerek a legfontosabb. Mi egy nagyon családcentrikus és gyermekcentrikus gondolkodású nép vagyunk, a fiatalok is ilyenek, tehát nem szabad elhinni, hogy ez másképpen van. Fehéren-feketén bizonyítható, hogy a fiatalok számára is a család a legfontosabb, és amikor megkérdezzük őket, hogy hogyan tervezik a jövőjüket, akkor kiderül, hogy általában egy-két gyerekkel többet terveznek, mint amennyi végül is megszületik. Mi annak a kérdésnek az elemzésével foglalkoztunk az elmúlt időszakban, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy az emberek annyi gyermeket vállaljanak, amennyit egyébként szeretnének, és kiderült, hogy itt először is a rezsicsökkentés kulcskérdés. Tehát ha úgy látják, hogy a megélhetését egy gyereknek nem tudják biztosítani, akkor nem vállalnak, mert a magyar közben, mert családcentrikus ugyan, de felelősségteljesen gondolkodó nép is. Másfelől valahol lakni kell, tehát kell lakásprogram, hogy úgy érezzék, hogy a gyerek nem méltatlan körülmények közé születik, és kell garancia arra, hogy a gyereknevelés mellett képesek lesznek dolgozni. Ehhez két dolog kell: először is kell a gyerekek megőrzését, közösségi megőrzését, esetleg közösségi nevelését szolgáló intézményrendszer, bölcsőde, óvoda, ezeket gőzerővel építjük Magyarországon, kellenek jó iskolák, ezért vezettük be az egész napos iskolarendszert, illetve tettünk lépéseket legalábbis ebbe az irányban. És kell munkabér, olyan adórendszer, amely nem elveszi, ha többet keresel, hanem nálad hagyja a pénzt. Nagyjából ezek az építőkockaelemek most már megvannak, a ház körvonalai is látszódnak, és lassan levehetjük – reményeim szerint – azt a hurkot a nyakunkról, amely minden magyar ember nyakán ott van. Mi egy veszélyeztetett fajta vagyunk, folyamatosan fogyunk, több a temetés, mint a keresztelő, következésképpen, amíg ezt a tendenciát nem fordítjuk meg, élhetünk mi akármilyen jól, valójában a magyar nemzet, egyenként, a tagjai külön-külön és együtt, közösen sem vagyunk biztonságban, sőt komoly életveszélyben vagyunk.

A pénzügyi rezsicsökkentés témakörben, most váltok, hogy látta-e a mai lapokat, ott is van, de tegnap is már erről hír volt, hogy úgy tűnik, hogy ez a pénzügyi rezsicsökkentés lehet, hogy egy illúzió lesz, mert amit nyerünk a réven, azt elveszíthetjük a vámon, mert ugyan valóban ingyenes lehet a saját pénzünkhöz való hozzáférés, ámde az egyéb szolgáltatásokat meg elkezdték emelni a bankok.

Nézze, minden egyes lépésünk előtt ezek a kétségek napvilágot láttak. Tehát amikor bevezettük a bankadót, akkor előkerült, hogy nem terhelik-e ezt át az emberekre, amikor bevezettük a rezsicsökkentést, akkor hogy nem játsszák-e ezt ki valahogyan a multik, tehát – hogy mondjam – olyan győzelmet nem lehet aratni, amikor az ember lába elé piros kárpitot terítenek, és ott elegánsan végigsétál, szól a zene, és virágszirmokat szórnak a fejére. A mi szakmánk meg a valóságos élet nem ilyen, nekünk minden eredményt ki kell harcolnunk, azért meg kell dolgoznunk. Persze biztos lesznek ilyen kísérletek, de azért vagyunk, azért vannak az országban törvényhozók, parlamenti képviselők, az országnak azért vannak a vezetői, hogy az ilyen kísérleteket visszaverjék. Ezt minden esetben az elmúlt időszakban visszavertük, biztosak lehetünk abban, hogy itt is képesek leszünk erre, megvédjük a pénzügyi rezsicsökkentést.

Menjünk a NAV-ügyre. Itt nem nagyon tudjuk, hogy pontosan mit látunk magunk előtt, ugye, konkrétumokat nem ismerünk. Egy több száz- vagy ezermilliárdos adócsalásról beszél a kiugrott volt adómunkatárs. Majd a feljelentésben, illetve biztos, hogy a feljelentésben több van, meglehet, hogy majd a zöld dossziéja is kinyílik, nem tudjuk, hogy a címlapok vágyát vagy pedig az évtized politikai botrányának bizonyítékait tárja majd fel vagy mondja Horváth András ebből, amit tud, vagy amit bizonyítékként felsorol. Az biztos, hogyha igaz, amit mond, akkor itt többciklusos politikai felelősségről van szó. Tudták Önök, hiszen Horváth András állítólag eljuttatta vezető fideszes képviselőknek mindazt, ami az ő rendelkezésére állt.

Magyarországon mindenki tud arról, hogy nagyon komoly áfa-csalások történnek. Ha megnézzük az elmúlt három évben hozott döntéseinket, azok mind reflektálnak erre a közismeretű, köztudomású tényre. A becslések eltérnek, hogy hány százmilliárd az az áfa, amit Magyarországon elcsalnak részben spekulánsok, részben kereskedők, részben a jóég tudja pontosan, hogy kicsoda, de mindenképpen a törvényt nem tisztelő emberek. Ugye, ezért vezettük be a fordított áfát a gabonakereskedelemben, mert ott nagyon, szemmel láthatóan nagyon erős volt a visszaélés, ráadásul határokon átnyúló visszaélés. Bevezettük azt a rendszert, hogy az áfát egy fordított rendszerben kell, egy biztonságos rendszerben kell a gabonakereskedelemben fizetni. Aztán bevezettük most azt, megpróbáltuk bevezetni, hogy a félsertésre is, az élő állatokra is ez legyen a szabály, az unió ezt nem fogadta el. Ezért itt kénytelenek voltunk egy áfa-csökkentéses megoldást, tehát egy kockázatosabb megoldást választani. A cukornál is rendszeresen kaptunk ilyen visszajelzéseket, az uniónál kezdeményeztük, hogy a cukorral való kereskedés, a fordított áfa-fizetés legyen igaz.

Miniszterelnök úr…

Tehát azt akarom mondani ezzel, hogy Magyarország küszködik azzal a problémával, hogy az áfa-csalás mértéke nagy, a pénztárgépeknél is egyébként ezért vezettük be az adóhivatallal való közvetlen összeköttetést, és a magyar kormányok és a mi kormányunk is folyamatosan próbálja visszaszorítani az adócsalást.

De ebben a történetben vagy abban, amit Horváth András mond, nem ez az új. Valóban, mi is beszéltünk már róla, régóta tárgyaljuk az egyébként európai kérdést, az áfa-csalás kérdését. Ebben az az új, hogy a NAV szemet huny.

Itt várjuk a konkrétumokat. Tehát minden adócsalónak rács mögött van a helye. Aki adót csal, az a közösséget lopja meg. Olyan intelligensen hangzik, hogy adócsalás, de valójában az lopás. Azt a pénzt, ami járna a közösségnek, valaki nem adja oda, a törvényt megsértő módon megtartja: ez adócsalás. Az ilyen embereket börtönbe kell zárni. A NAV-nak az a dolga, hogy az ilyen emberekkel szemben eljárjon. Akinek pedig konkrétan tudomása van ilyen dolgokról, különösen, hogyha egyébként abban a kötelékben, tehát az adóhivatalban dolgozik, annak azt be kell jelenteni, még csak nem is a NAV-nál, hanem a rendőrségen meg az ügyészségen. Ezt várom el minden állami tisztségviselőtől, ha pedig valaki azt gondolja, hogy ez nem történik meg, akkor a konkrétumok nyilvánosság elé tárásával mi meg fogjuk tenni helyette a lépéseket. Tehát várjuk a konkrétumokat.

Megtette a feljelentést, majd erről többet tudunk, de azt kérdeztem, hogy eljuttatta-e valóban ezeket a dokumentumokat vezető fideszes politikusokhoz?

Egyetlen tényt sem ismerünk ebben a pillanatban, nincsenek, mi nem tudunk dokumentumokról, mert egyetlen konkrét tényt sem ismerünk. Várom, hogy valaki azt mondja, hogy akkor ez és ez, így és így, ez és ez a cég ekkor és ekkor ezt tette. Ezzel tudok mit kezdeni, mert azonnal megindítjuk a bűnvádi eljárásokat. Az általában felmerülő problémákkal azt tudom tenni, hogy törvényeket módosítottam, mint ahogy az előbb elmondtam, milyen lépéseket tettünk az áfa-csalás visszaszorításában.

Na, de azt mondja, hogy a fordított áfa lehet a megoldás, Brüsszel nem engedi, de milyen magyarázattal nem engedi?

Bocsánat, van, ahol engedte, van, ahol nem engedi.

Szóval azzal a magyarázattal nem engedi, hogy legyenek szívesek Önök megacélozni a NAV ellenőrző képességét?

Ettől még engedhetné. Azért nem engedi, mert az európai kereskedelem átlépi az országhatárokat, és azt gondolják, hogyha egy ország megvédi magát, akkor az adócsalás áttevődik másik országokba. De erre nem az a megoldás, hogy tőlünk elveszik az eszközöket, hanem az, hogy máshol is vezessék be a fordított áfát, és akkor az Európán belüli szétterülése a hátrányoknak és az előnyöknek azonossá válik az országok esetében. Tehát szerintem rossz politikát folytat az Európai Unió, amikor nem engedi meg nekünk, hogy az egyes területen már bevált módszereket más területeken is érvényesítsük.

1158. Ez nem egy évszám, hanem a bekötött pénztárgépek száma. Azt mondja, hogy a problematikára az egyik megoldás lehet az online kapcsolatra képes pénztárgépek működtetése, ez az összes pénztárgép fél százaléka. Miért késik ennyit ez az ügy?

Erre ma még senki sem tudja a választ, hiszen a pénztárgépek, amelyek már rendelkeznek a törvény által előírt műszaki tulajdonságokkal, szinte korlátlanul rendelkezésre állnak. Én azt gondolom, hogy magyarok vagyunk, következésképpen a dolgokat általában a végén szoktuk intézni, tehát ha egy ügyet hétfőn is el lehet intézni, de még pénteken is belül vagyunk a határidőn, akkor pénteken szoktuk elintézni, ez a hivatalok ügyfélforgalmából jól látszik, de a bevásárlásoknál ugyanígy vagyunk. Itt van egy határidő, itt január 1-jére mindenkinek át kell állnia, tehát én azt hiszem, hogy a következő napokban és hetekben a kereskedők felpörgetik az átállást, és ez a szám növekedni fog.

Csak összegezzük akkor néhány mondatban ezt a menetrendet. Tehát az Állami Számvevőszék vizsgálódik, a NAV nyilván megnézi a saját struktúráját, a cukor esetében a fordított áfára lehet szükség, és lesz például egy titkosszolgálati meghallgatás, oda elmennek majd a fideszes politikusok.

Először is azt szeretném mondani, hogy semmilyen extra vizsgálatra nincsen szükség. Ez az ország elfogadható módon működik, minden egyes szeglete olyan, aminek a működésén persze lehet javítani. Én semmilyen kampányt nem támogatok. Még egyszer mondom: a konkrétumokra vagyunk kíváncsiak, ami konkrétumokat tudunk, ott a magyar állam abból a megfontolásból kiindulva, hogy az adócsalóknak börtönben van a helye, el fog járni, de ehhez konkrétumok kellenek. Az, hogy általában rosszul mennek a dolgok, általában csalnak, általában nem jól dolgoznak a hivatalok, általában előfordul, hogy összejátszanak, ezzel én nem tudok mit kezdeni, nem tudom orvosolni ezt a bajt. Azt a bajt tudom orvosolni, ami konkrétumokat tartalmaz, de azt megígérhetem mindenkinek, hogy azt azonnal orvosoljuk, mert még egyszer mondom: a mi felfogásunk szerint adócsalónak, az adócsalóknak a rács mögött a helyük.

Közben hadd kérdezzem egy olyan ügyről, amely nem a napi munkát érinti, sokat beszélünk mindig a költségvetési tervezésről, az adósságátrendezésről, a fizetésemelésekről. Itt most megint az jutott eszembe, hogy az időjárással lehet, hogy megint sok dolgunk lesz, jön a tél, jön a hó, és volt egy olyan időszak ebben az évben, ha majd összegezzük a 2013-as évet, szerintem ez az egyik legnagyobb feladata volt Önnek az idén, az árvízi, a tavaszi árvízi elleni védekezés. Arra lennék kíváncsi, hogy ilyenkor is figyelnek-e arra, egyébként pont Bakondi György szólalt meg egy fél órával ezelőtt itt, a műsorban, hogy ilyenkor és a napi munka mellett figyelnek-e arra, hogy ne legyen majd gond tavasszal, zajlanak-e az építkezések?

Nos, hát először is a télre való felkészülés ügyével a kormány már foglalkozott, beszámoltattuk a belügyminisztert, ő pedig elrendelt egy ellenőrzést, hogy milyen mértékig készültek fel.

Volt egy próba is.

Igen, azt nevezzük ellenőrzésnek, hogy milyen mértékig készültek fel az erre kötelezett állami szervezetek a télre, a téllel mindig együtt járhat a télvíz, és így aztán jöhet vele árvíz is. Tehát azt hiszem, hogy felkészülten várjuk a nehézségeket. Az elmúlt év, illetve ez az év, a 2013-as, elmúlóban lévő év megerősíthette az önbizalmunkat, hiszen soha nem látott méretű árvíz volt a Dunán. Ilyen árvizek máshol embereket sodortak el, és tucatjával szedik az áldozataikat, Magyarország azonban meg tudta védeni magát. És ez azon kívül, hogy a jól végzett munka örömét adja mindannyiunk számára, növeli az önbizalmunkat is, tehát úgy látom, hogy Magyarország az emberi ésszel tervezhető, előre látható természeti csapások elhárításának képességével rendelkezik. Én utasítottam egyébként a belügyminisztert, hogy a katasztrófavédelem is ahelyett, hogy szerintem időnként indokolatlanul bírságolná a gazdálkodókat, most méltóztassa az energiáit inkább a téli felkészülésre fordítani.

Az elmúlt percekben Orbán Viktor miniszterelnököt hallották a „180 perc”-ben. Köszönöm, hogy itt volt, és mindezt elmondta a „180 perc” hallgatóinak.

(miniszterelnok.hu)