Orbán Viktor beszéde a Kínai – Kelet-közép-európai Gazdasági és Üzleti Fórumon, Budapesten.
Mélyen tisztelt Miniszterelnök Úr! Excellenciás Hölgyek és Urak! Tisztelt Vendégeink! Hölgyeim és Uraim!
Nagy tisztelettel köszöntöm Önöket, a Kínai – Kelet-közép-európai Gazdasági és Üzleti Fórum résztvevőit! Engedjék meg, hogy külön is köszöntsem a Kínai Népköztársaság miniszterelnökét, őexcellenciája Ven Csia-pao urat és a kíséretében lévő magas rangú kínai kormányzati vezetőket. Külön köszöntöm az európai kormányok meghívott vezetőit és képviselőit!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A nyugati pénzügyi-gazdasági válság és a nyomában járó gazdasági visszaesés és stagnálás következtében új világ jött létre. Az erősekből gyengék, a gyengékből erősek lettek. Szédítő sebességgel zajlik a szemünk előtt a nagy átalakulás. Rendkívül rövid időn belül eldől, kik kerültek az átalakulás győztes és kik annak vesztes oldalára. A feladat világos: meg kell érteni, milyen is lesz az új világ, milyen új szabályok szerint működik, és kik lehetnek majd a bajnokai. Konferenciánk mai díszvendégét, a Kínai Népköztársaságot ma minden mérvadó gazdasági elemzés első helyen említi az új bajnokok között. Miért lehet ez így? Mit tud Kína, mit tudnak a kínai emberek jobban, mint a többiek? Elegendő-e az a válasz, hogy többen vannak, óriási területtel és néptömeggel rendelkeznek, nagy a belső piacuk. Innen, Magyarországról úgy tűnik, hogy ez így önmagában nem elegendő válasz. Innen, Nyugatról, Európából és Magyarországról nézve úgy tűnik, inkább az kellett ehhez, hogy Kína hű maradt néhány olyan elvhez, amelynek mi, a Nyugat az utóbbi időben hátat fordítottunk. Egyszerű, mégis rendkívül fontos elvekre gondolok. Olyan alapvető igazságokra, minthogy nem fogyaszthatunk tartósan többet annál, mint amennyit megtermelünk. Vagy arra, hogy a gazdaság alapvető építőeleme a munkával megtermelt érték, hogy a semmiből – hiába bűvészkedünk a számokkal – nem lesz érték, az illúzió elmúltával a nap végén valakinek mindig el kell végeznie a munkát, valakinek mindig fizetnie kell, ha nem nekünk, akkor a gyermekeinknek vagy az unokáinknak. Tudta ezt jól a Nyugat, tudta ezt jól a nyugati civilizáció bölcsője, Európa is. Elég, ha csak arra emlékeztetek, hogy a miatyánk eredeti szövegében a „bűn” és az „adósság” szavak még azonosak. Ez a tudat és ez a belátás tette naggyá és sikeressé Nyugatot. Ennek a józan gondolkodásnak az elhagyása, új tanok és utópiák megszületése és pusztítása okozta, hogy az utóbbi évtizedben válságról válságra bukdácsolunk. Éppen itt az idő, hogy végre a megfelelő tanulságokat vonjuk le. Úgy hiszem, hogy Európa közepe, közös nagy régiónk, Közép-Európa képes erre. Az új világ, az új szabályok megértése a világnak ebben a szögletében mintha egészen jól menne az embereknek. Talán ez abból is ered, hogy a sok istenverése és a történelmi viharok minket megtanítottak arra, hogy ha kell, akkor habozás nélkül változtassunk, hogy nyitottak legyünk az új szabályok és az új igazságok elfogadására. Az okokról persze lehet vitatkozni, egy valami azonban vitathatatlan tény: Közép-Európával újra számolni kell, ez a régió évtizedek óta nem hordozott magában annyi ígéretet és reményt, mint manapság.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az itt élő emberek előtt világos célok lebegnek: szabadon, biztonságban és jólétben akarnak élni. Pontosan tudják, hogy ezt senkitől nem fogják ajándékba megkapni. Pontosan tudják, hogy ehhez a célhoz egyetlen út vezet: dolgozni kell, dolgozni keményen és a legjobb tudásunk szerint. Ez a több mint 100 millió egyéni cél a Balti-tengertől az Adriáig jelentős gazdasági potenciállá áll össze. Nyílt titok ma, hogy egész Európa gazdasági növekedésének legjelentősebb tartalékai itt, Közép-Európában, a Balti-tengertől az Adriáig húzódó térségben találhatóak. Közép-Európa népei és vezetői tisztában vannak ezzel a lehetőséggel. Tisztában vannak az együttműködés értékével. Ez pedig stabilitást és kiszámíthatóságot szül a térségben. Legtöbbünk már tagja a nagy euroatlanti szövetségi rendszereknek, de akik eddig kimaradtak az újraegyesítésből, azok integrálása érdekében is lázas munka folyik. A közép-európai emberek ma már nem azt kérdezik, hogy mi választ szét bennünket, hanem azt, hogy milyen együttműködés keretében juthatunk el gyorsabban a közös célig.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztel Miniszterelnök Úr!
Magyarország a rendszerváltozás után nagy reményekkel vágott bele a megújulásba, de többször is utat tévesztett. Időnként minket is elragadtak azok a hamis illúziók, amelyek a nyugati világot válságba kergették. Velünk is gyakran elhitették, hogy létezik gyarapodás munka nélkül, velünk is elhitették gyakran, hogy nem kell félnünk az egyre duzzadó adósságszámlától. Drága árat fizettünk mindezért. De épp a rendkívül magas ár, a sok csalódás és szenvedés oda vezetett most, hogy nyugodt szívvel kijelenthetem: a magyar emberek értik az új világ szabályait, soha talán az elmúlt évtizedekben nem látták ennyire tisztán és világosan, hogy merre kell előrehaladni, hogy mi a siker és boldogulás egyetlen járható útja. Látják, hogy a 2008 utáni világgazdasági korszakban csak azok lehetnek sikeresek, akik erős államot építenek. Azok lehetnek sikeresek, akik alacsonyan tartják az állam eladósodottságát. Azok lehetnek sikeresek, akik alacsonyan tartják az ország adósságszintjét, nemcsak az államét, hanem segítenek a családok és a vállalkozások adósságának mérséklésében is. Azok lesznek sikeresek, akik alacsony költségvetési deficittel működnek. Látjuk, hogy azok lesznek sikeresek, ahol a külső pénzügyi függés nem korlátozza az államot abban, hogy az adott ország testére szabott, saját gazdaságpolitikát kövessen. És ha mégis külső forrásra szorul, akkor megvan a képessége, hogy ezeket a forrásokat diverzifikáltan vegye igénybe. Azok az országok lesznek sikeresek, ahol magasak a belső megtakarítások, mert így el lehet kerülni a külső adósságcsapdát, amitől ma Magyarország például ebben a régióban leginkább szenved. Úgy látjuk, azok lesznek erősek és sikeresek, ahol erős és versenyképes az ipar, mert a 2008-as válság után már mindenki látja, hogy erős ipar nélkül, csak szolgáltatásokra és pénzügyi szektorra alapozva nem lehet erős gazdaságot, biztonságot építeni. És azok lesznek sikeresek, akik azt is látják, hogy a foglalkoztatás magas szintjére van szükség, mert a fiatal nemzedéknek munkát kell adni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, azok lesznek sikeresek, akik látják és képesek arra, hogy a tudományos fejlődés nem lehet sziget, hanem a gazdasági fejlődés hajtóerejévé kell és tud válni. És ott lesz, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ne szégyelljük kimondani, a dinamikus gazdasági növekedés, ahol használják a hosszú távú tervezés és koordináció eszközeit, mert a hosszú távú tervezés és koordináció munkáját a piac nem képes elvégezni. A piac csak rövid távon önszabályozó, hosszabb távon nem az, és nem is lát előre.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Ön éppen a munka dandárjának idején tisztelt meg bennünket a látogatásával. Akkor, amikor még sok dolgot kell Magyarországon átalakítanunk, de a munka eredményei már kézzelfoghatóvá váltak. A világ – azok is, akik korábban nyíltan szkeptikusak voltak Magyarország felől – elismeri, hogy jó irányt választottunk. Ma már kimondhatjuk, ami egy évvel ezelőtt még hihetetlennek tűnt: Magyarország Közép-Európa legstabilabb országa, amely teljes joggal törekszik arra, hogy ismét a régió erős emeltyűje legyen. Karnyújtásnyira vagyunk csupán ettől a céltól, ahogy a mai nap aláírt tucatnyi gazdasági megállapodás is ezt igazolja. A siker, az erő, a biztató perspektíva azonban felelősséggel is jár. Nem véletlen, hogy a napokban lezáródó magyar európai uniós elnökség témái is ezt a felelősséget tükrözték. Hazánk jelentősen hozzá tudott járulni az európai válságkezelés sikeréhez, elérte, hogy az unió új taggal gyarapodjon egy olyan időszakban, amikor a kimerültség, a fáradtság és a kiábrándultság majdnem erőt vett az Európai Unión. Vállaltuk egy új gazdasági kormányzati rendszer létrehozását európai szinten, amellyel megelőzhetjük újabb válságok kialakulását. És sikerrel jártunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A mai nap fontos mérföldkő és hatalmas siker Magyarország megújulásában, mert új és nagy jelentőségű szövetséget kötöttünk a Kínai Népköztársasággal. Az új, megváltozott szabályok szerint működő világban minden eddiginél fontosabbak a jó és erős szövetségek és szövetségesek. Magyarország jelenleg is több ilyen jó szövetség tagja, hiszen erősek a hagyományos európai és transzatlanti szövetségek. Ahhoz azonban, hogy az ország most zajló megújulása sikeres legyen, ahhoz, hogy Magyarország végre tudja hajtani a kitűzött céljait, elsősorban a teljes gazdasági fordulatot, és valóban Közép-Európa legstabilabb államává váljon, új típusú szövetségekre és új szövetségesekre is szükségünk van. Egy jó szövetséghez közös alapokra, bátor, határozott, ugyanakkor elérhető célokra van szükség. Úgy gondolom, hogy Kína és Magyarország esetében is igaz, hogy értjük az új világot, értjük annak új szabályait és egyszerű igazságait. Mindkettőnk országa határozottan elkötelezte magát az értékteremtő, munkaalapú gazdaság mellett. Közös alapunk a munka, az értékteremtés tisztelete. Nem ismerek, tisztelt Miniszterelnök úr, egyetlen olyan országot sem a történelemből, amely képes lett volna arra, amit Önök elértek az elmúlt két, két és fél évtized alatt. Nem ismerünk egyetlen más olyan országot sem a világtörténelemben, amely képes lett volna annak az erkölcsi parancsnak eleget tenni, hogy a gazdaság arra való, hogy minél nagyobb számban emeljünk ki szegényeket a nélkülözésből, és nyissuk meg számukra a jó élet lehetőségét. Kína két, két és fél évtized alatt kínai emberek millióinak nyitotta meg a lehetőséget arra, hogy a szegénységből fölemelkedjenek. Ez olyan teljesítmény, olyan erkölcsi, emberi teljesítmény, amely előtt a magyar emberek megemelik a kalapjukat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ezt az értékeiben megalapozott szövetség közöttünk olyan, amelyet közös céljaink még szorosabbá tesznek. Mindketten elkötelezettjei vagyunk a fenntartható és hosszú távú perspektívát kínáló fejlődésnek. Mindketten a munkahelyteremtésben látjuk ennek egyetlen reális biztosítékát, és végül – ez különösen ide kívánkozik, erre a fórumra – mindketten egyetértünk abban, hogy országaink szövetsége túlmutathat Kína és Magyarország kapcsolatán. Ez az együttműködés a Kínai Népköztársaság számára kaput nyithat mindenekelőtt a közép-európai régióra, és Magyarország ma is készen áll arra, hogy ezt a szerepet betöltse.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Nekünk Önökkel nem ez az első randevúnk. Mai együttműködésünk jelentős előzményekre tekinthet vissza. Magyarország közel 62 évvel ezelőtt létesített diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal. Magyarország mindig elismerte és ma is elismeri az „egy Kína” elvet, és tiszteletben tartotta és ma is tiszteletben tartja a Kínai Népköztársaság politikáját. A térségben jelenleg Budapesttel van közvetlen légi összeköttetés Pekingből, a Bank of China Budapesten létesítette eddigi egyetlen kelet-közép-európai bankját, és itt működik a régió egyetlen kéttannyelvű iskolája is. Az együttműködésnek ezeket a fontos pilléreit további tizenkét megállapodással gyarapítottuk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Kínai Népköztársaság miniszterelnökének mostani viszontlátogatása törekvéseink történelmi léptékű mérföldköve. Magyarország készen áll arra, hogy tartósan gazdasági, pénzügyi és logisztikai hídfőállást képezzen a délkelet-európai térségben. Az új világ új szabályaihoz igazodva országaink között a kölcsönös érdekek is mozgatják az együttműködést, amelyet a mai napon sikerült megerősítenünk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarországot mint az Európai Unió tagját több uniós és nem uniós állam is körülveszi. Magyarország a schengeni övezetnek is része, az övezeten belül a határok megszűntek, vagyis Magyarországról a személyek és az áruk megállás nélkül, szabadon juthatnak el Európa szinte valamennyi országának akár legtávolabbi pontjára is. Magyarország helyzete tehát sok tekintetben rendkívül kedvező.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Köszönjük, hogy Ven Csia-pao miniszterelnök úr személyében a kínai kormány vezetője megtisztelte a fórum munkáját, köszönjük, hogy bemutatta Kína törekvéseit és Kína politikáját térségünk iránt. Ebből egyértelmű számomra, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés Magyarországnak és Kínának, valamint a térségbeli országoknak közös szándéka. Magyar részről érdekünk, hogy a már itt lévő kínai vállalatok tovább fejlesszék és bővítsék a jelenlétüket, újabb kínai gazdasági szereplők jelenjenek meg, és további új munkahelyeket teremtő beruházások kezdődjenek meg. A mai nap egyik fontos üzenete Magyarország részéről, hogy szívesen látjuk a kínai beruházásokat a légügyi, közlekedési, vasúti, távközlési, pénzügyi, turisztikai, rekreációs, szolgáltató és környezetvédelmi projektek megvalósításában. Különösen fontos területnek tartom az infrastruktúra, a közlekedés fejlesztését, amely húzóerőt jelenthet más szektorok számára is. Ezért bejelentem, hogy Magyarország kormánya Nyugat-balkáni Befektetési Fórumot hoz létre Budapesten, hogy összegyűjtse és összehangolja a térség eddig egymástól független fejlesztési terveit, és összegyűjtse a fejlesztésekhez szükséges nemzetközi forrásokat. Biztatom egyúttal kínai partnereinket, hogy támogassák az országukba irányuló magyar export fellendítését, támogassák a magyar vállalkozások megjelenését a Kínai Népköztársaság jelentős erőt képviselő piacain.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Magyarország megújulása sikerrel zajlik. Az eddig elvégzett munkát igazolják az eredményeink. Nem állhatnánk ma itt a kínai kollégámmal, ha nem vettük volna fel mi, magyarok a kesztyűt a kishitűség, a dologtalanság és az adóssággyártás ellen. Közép-Európa, benne hazánk, Magyarország nagy reményekkel, komoly perspektívával és megalapozott tervekkel áll a jövő lehetőségei és feladatai elé. Ezekkel a gondolatokkal kívánok a Kínai – Kelet-közép-európai Gazdasági és Üzleti Fórum résztvevőinek eredményes tanácskozást, kívánom azt, hogy a létrejövő közös projektek jól szolgálják országaink, népeink és térségünk további fejlődését.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
(orbanviktor.hu)
