Orbán Viktor a Veszprém megyei Naplónak adott interjút.

- A Széll Kálmán-tervet, melynek alcíme Összefogás az adósság ellen, ma délelőtt jelentették be Budapesten. Összefoglalná ezt röviden?

- Magyarország legnagyobb problémája az adósság. Ez igaz az államra, a vállalatokra és a családokra is. Ha összeadjuk az állam, a vállalatok és a családok adósságát, akkor egy egész éves nemzeti össztermékünk 130 százalékát kapjuk. Ez olyan, mintha ön vagy én tartósan kétszáz fölötti vérnyomáson élnénk. A kormány úgy döntött, hogy az államadósság elleni harcot állítja a középpontba, ennek érdekében fogadtunk el egy ambiciózus tervet. Csökkenteni akarjuk az állam, a vállalkozások és a családok adósságát. Ami az államadósság csökkentését illeti, mindenkinek munkalehetőséget kínálunk; ha többen dolgozunk, kevesebb embernek kell fizetnünk munkanélküli-segélyt, és miután többen dolgoznak, több érték is jön létre. Eltökéltségünk változatlan: mindenkinek lehetőséget akarunk biztosítani, hogy munkából tudjon megélni. Létrehoztunk egy olyan arányos adórendszert, amelyik kifejezetten ösztönzi a munkát, különösen támogatja azokat, akik munka mellett gyereket is nevelnek. A vállalkozások adósságának csökkentése érdekében szeretnénk olyan pénzügyi környezetet kialakítani, hogy a vállalkozások olcsóbban tudjanak hiteleket felvenni. A családok esetében dolgozunk azon, hogy megmentsük a nehéz helyzetbe került forint- és deviza-lakáshiteleseket; nem engedjük, hogy bárkit is az utcára tegyenek, és ez az áprilisig tartó moratórium után is így lesz. Lépéseket teszünk a rezsiköltségek befagyasztása érdekében. Nagy harc lesz, nagy cégekkel kell majd megküzdenünk, de készen állunk rá. A megszorítások politikája a Gyurcsány-korszakkal együtt megbukott. Az elmúlt nyolc évben hat megszorító csomag volt Magyarországon, most itt állunk nyakig eladósodva. Vállalniuk kell a felelősséget azoknak, akik ezt a helyzetet okozták.

- Lesz elszámoltatás?

- Az emberek egyértelmű igénye és követelése, hogy akik ilyen helyzetbe hozták az országot, azok vállalják tetteik következményeit. Annak érdekében, hogy az adósságot kezelni tudjuk, három dolgot kell tennünk. Egyrészt csökkenteni az államadósságot, másrészt azokat a területeket, melyek növelik az államadósságot, át kell szervezni - ilyen például a munkanélküliek ellátása vagy a gyógyszertámogatás rendszere -, végül támogatnunk kell a gazdasági növekedést. A Széll Kálmán-terv abban különbözik a megszorításoktól, hogy itt egyetlen olyan terület sincs, ahol a terület fejlesztésére fordított pénzek ne haladnák meg azokat az összegeket, melyeket az átszervezéssel meg tudunk takarítani. Végre úgy fog gazdálkodni a magyar kormány, a magyar állam, ahogy a családjukért felelősséget érző szülők szoktak gazdálkodni a család bevételével.

- Számokban hogyan fogalmazható meg az államadósság csökkentése?

- A 82 százalékos államadósságot 2014-re 65-70 százalék alá csökkentjük, az átszervezések eredményeként mintegy 300 ezerrel nő a munkát vállaló emberek száma. Elvi és erkölcsi kérdésnek tartom, hogy úgy szervezzük át az egyes területeket, hogy az emberek számára valóban tudjunk munkalehetőséget adni. Ott, ahol a gazdaság nem tud munkahelyet teremteni, tömeges közmunkát szervezünk, hogy minden ember munkából tudjon megélni. Két dolgot szeretnék: egyfelől, hogy mindenkinek lehetősége legyen a munkára, másfelől, hogy munkából lehessen boldogulni; az emberek keressenek eleget ahhoz, hogy fenn tudják tartani a család- jukat, és legyen értelme többet vállalni, többet dolgozni.

- Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Az elmúlt két hónapban milyen eredményeket értek el?

- A kommunizmus összeomlása óta ez a legnehezebb év Európa számára. A gazdasági válság hullámai, a magas államadósságok komoly kihívásokat jelentenek az Európai Unió tagországainak. Nem véletlen, hogy azok a miniszterelnökök, akiknek országában az euró a fizetőeszköz, sürgető válságtanácskozást tartanak a jövő héten. Mindenki érzi, hogy nagy a baj. Magyarország időben felkészült. Amikor láttuk a Görögországot, Írországot, Portugáliát körülvevő bizonytalanságot, kellő időben stabilitási alapot hoztunk létre, hogy a magyarok életét ne rendíthesse meg semmifajta váratlan megingás. Az uniós elnökség nagy kihívás, egyben nagy felelősség is. Az elnökség egyharmada telt el, időarányosan jól állunk a feladatokkal.

- Sikerült megvalósítani azokat a célkitűzéseket  energiastratégia, romastratégia , melyeket az ország vállalt?

- A kitűzöttnél előrébb tartunk az energiapolitika területén. Olyan európai megállapodásokat tudtunk létrehozni, melyek javítják a kontinens energiaellátásának biztonságát, csökkentik az árakat és az európai országok kiszolgáltatottságát, függőségét. A tervezettnél lassabban haladunk azon célunk felé, hogy a románokat és a bolgárokat besegítsük az útlevél nélküli utazást lehetővé tevő schengeni övezetbe. A nyugati országok részéről nagy az ellenállás, ezért elakadtunk. A horvát csatlakozás ügye jelenleg "késélen táncol"; küzdünk azért, hogy Horvátország a magyar elnökség ideje alatt befejezhesse csatlakozási tárgyalásait, de a küzdelem nyílt. A munkám jelentős részét most az foglalja le, hogy létrehozzunk egy olyan európai megegyezést, amely a nyitott gazdasági kérdésekben - a hiány mértéke, számítási módok, gazdasági versenyképesség értékelése - összehangolja a tagállamok álláspontját, annak érdekében, hogy az unió képes legyen a válsággal jobban megküzdeni. A romastratégia viszont júniusra elkészül.

- Az uniós elnökség ideje alatt az ország a médiatörvény kapcsán a figyelem középpontjába került.

- A magyar médiatörvény kapcsán összecsapott egymással az európai baloldal és az európai jobboldal. A magyar médiatörvény apropója volt ennek a küzdelemnek, olyan éles csaták zajlottak, mint itthon, a magyar parlamentben. Megvívtuk a csatát és bebizonyosodott, hogy a magyar médiatörvény megfelel a demokratikus normáknak, az európai elvárásoknak. Kértek három pontosítást a jogszabályban, amelyeknek semmi közük nem volt a sajtószabadsághoz, technikai jellegű kérdések voltak, a parlament elvégzi ezeket a pontosításokat. Ha az ember eredményt akar elérni, meg kell küzdenie azért, amit helyesnek és jónak gondol. Nem fogadjuk el, nem tűrjük el, hogy bármelyik európai ország Magyarországot lesajnálja vagy a magyarok önbecsülését sértse. A szabadság és a demokrácia hívei vagyunk, elvárjuk, hogy tisztelettel beszéljenek velünk.

- Milyennek szeretné látni a médiát? Mik az elvárásai?

- A Nemzeti Sport olvasójaként szeretek sokat olvasni a fociról.

- Várhatóan a készülő alkotmány is nagy vitát vált majd ki itthon és Európában.

- Meglátjuk. A kommunizmus összeomlása után az összes közép-európai ország új alkotmányt hozott létre, nekünk azonban csak ideiglenes alkotmányt sikerült. Magyarország e tekintetben lemaradt a csehek, lengyelek, románok mögött. Szégyen egy 1956-os alapokon álló nemzet számára, hogy az 1949-es alkotmány alapján próbálja rendezni az életét; itt az ideje, hogy az ideiglenes alkotmányt felváltsa egy végleges. Most várjuk, hogy a polgárok visszajuttassák a nekik küldött kérdőíveket, kíváncsiak vagyunk a véleményükre.

- Mennyire lesz konszenzuson alapuló az alkotmány?

- Konszenzusosnak kell lennie, hiszen a parlamenti képviselők kétharmada kell az alkotmány elfogadásához.

- Úgy értem, az ellenzék jelezte, nem vesz részt a folyamatban.

- Örülnénk, ha az ellenzék is elvégezné a munkáját.

- Pár nap múlva március 15-e. Milyen lesz az idei nemzeti ünnep?

- A helyzet egyszerűbb, mint korábban volt - amikor ellenzékben önálló ünnepet kellett szervezni -, hiszen a kormány az állami ünnepekért felelős. Szeretnénk egy szép és méltóségteljes, a hagyományokhoz méltó ünnepet rendezni, melyet az emberek magukénak éreznek. Remélem, sokan leszünk majd együtt.

- Pápára azért érkezett, hogy segítsen a polgármesterjelöltnek. Hogyan látja a város jövőjét?

- Becsületbeli ügy volt számomra, hogy eljöjjek, hiszen én kértem meg a korábbi polgármestert, dr. Kovács Zoltánt, hogy hagyja maga mögött a polgármesteri hivatalát, és vállalja el az állami közigazgatás megyei szintjének irányítását, tehát a helyzetet részben én idéztem elő. Dr. Áldozó Tamást régóta ismerem, régi harcostársam, az édesapját is ismerem, játszottunk együtt öregfiúkmeccsen. Tamás úgy ismeri a várost, mint a tenyerét - hiszen alpolgármester volt -, a legjobb lelkiismerettel ajánlom őt a pápaiak figyelmébe. Pápa a szívünkhöz mindig közel álló város volt, a Fidesz még a régi nehéz időkben is kiemelkedő bizalmat kapott itt. Az ember az ilyenekre mindig emlékszik, és ha tudja, meghálálja. A Fidesz Pápa nélkül nem lenne ott, ahol most van, kicsit mindannyian a magunkénak érezzük a várost. A kormány minden értelmes és szép kezdményezéshez szívesen társul, a városnak van egy világos fejlesztési koncepciója, és a turisztikai fejlesztéseket mi is nagyon fontosnak tartjuk. Mi voltunk azok, akik az akkori városvezetéssel közösen felépítettük a fürdőt, amennyire lehetett, amennyire időnk engedte, rendbe tettük a futballstadiont, hoztunk ide munkahelyeket, mindent megtettünk azért, hogy a pápai repülőtér ne legyen gazdátlan, a kórház felújításában személyesen jártam közben. Szeretném, ha ez a jó viszony és együttműködés a város és a nemzeti ügyek kormánya között megmaradna. Hajrá, Pápa!

(naplo-online.hu, Balla Emőke)