Orbán Viktor a Fejér Megyei Hírlapnak adott interjút.

Az országgyűlési választások után interjúsorozatban mutattuk be a megye képviselőinek elképzeléseit. Befejezésül Orbán Viktor miniszterelnököt kérdeztük, aki a Fejér megyei listáról került áprilisban a parlamentbe.

- Lehet-e egyszerre egy jó politikus megyei képviselő és miniszterelnök egy személyben? Össze lehet egyeztetni az érdekeket?

- Én a Fejér megyei választók szavazatai alapján jutottam a parlamentbe, ez pedig egy olyan kötelezettség, amelytől nem lehet, de nem is akarok szabadulni. Ez az én megyém, én itt születtem, ezért érzelmileg is elfogult vagyok.

- Szinte a kormányra kerüléssel egy időben szembe kellett nézniük egy nagyon komoly árvízi helyzettel. Mikor kapnak a károsultak pénzt?

- Elsősorban azokra a településekre összpontosítunk, ahol az emberek hajlék nélkül maradtak, ott építjük újjá a házakat, az utakat, az iskolákat, az óvodákat. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy mi egy árvízpróbált kormány vagyunk, hiszen az előző kormányzásunk alatt is történt hasonló baj. Hiszek abban a keresztényi igazságban, hogy a jóisten senkit sem próbált meg erőn felül. Csak olyan próbatételeknek tesznek ki bennünket, amelyeknek képesek vagyunk megfelelni. Így gondolkodom az árvízről is. Nehéz, sok ember életébe hoz nyomorúságot, de képesnek kell lennünk elegendő segítséget nyújtani azoknak az embereknek, akik rászorultak. Azt gondolom, hogy azokon a helyeken, ahol beütött a baj, az újjáépítés után sokkal jobb helyzetben lesznek a települések, sokkal jobb helyzetben élnek majd az érintett családok, mint ahogyan éltek az árvíz előtt.

- A hírek tele vannak a devizahitelesek panaszaival. Mire számíthatnak az érintettek?

- Tanuljunk abból, ami történt. Egy olyan ország, amelynek saját valutája van, nem engedheti meg azt, hogy polgárai más valutában adósodjanak el. Aki ezt hagyta, óriási felelőtlenséget követett el. Márpedig ez ügyben a felelősség mindig az ország vezetőit terheli, hiszen egy átlagos végzettséggel rendelkező magyar polgártól nem várható el, hogy átlássa a különböző hitelek kockázatainak sajátosságait. Amikor néhány évvel ezelőtt terjedni kezdett Magyarországon az a gondolat, hogy olcsóbban lehet hozzájutni a hitelhez külföldi valutában, mint forintban, akkor sem a jegybank, sem az akkori MSZP-kormány sem tett semmit annak érdekében, hogy felhívja az emberek figyelmét a veszélyekre. Cseh- és Lengyelországban azért nincs ez a baj, mert az ottani jegybankok nem engedték ezt a folyamatot. Komoly tapasztalatot hordozó nagy felelőtlenséget követett el tehát az MSZP-kormány és a magyar jegybank. Mi azonban már megtettük azokat a lépéseket, amelyek garantálják, hogy mindez többet ne fordulhasson elő.

- Mit tehet a kormány?

- Nagyon világos, őszinte és kiszámítható gazdaságpolitikát kell folytatni. Akik már bajban vannak, azokon próbálunk segíteni, megpróbáljuk elérni azt, hogy a bankok belátással legyenek az ügyfeleikre. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének élére új vezérkart állítottunk. Ők máris hoztak olyan döntéseket, amelyek védik a hiteleseket. Mi pedig megtiltottuk a jelzálog-bejegyzést a devizahitelekre, valamint bevezettük a kilakoltatási moratóriumot, azaz nem lehet senkit kitenni az utcára, vagyis egyetlen nehéz helyzetbe került család feje felől sem vihetik el a lakást, a házat. Ezeket az embereket minden lehetséges eszközzel megvédjük. A részletekről pedig egyfolytában tárgyalunk. - Mi kell ön szerint ahhoz, hogy a hazánk egy olyan hely legyen, ahol jó élni? - Ehhez néhány tabut le kellett dönteni az elmúlt három hónapban, persze így is maradt még néhány. Az egyik legfontosabb célunk a munka becsületének helyreállítása. Az a mondat egy szülő szájából, hogy fiam, dolgozz, mert többre viszed, ma alig hangzik el, mert az élet ennek az ellenkezőjét bizonyítja. A legfontosabb, hogy végre megérje becsületesnek, törvénytisztelőnek, munkából élőnek lenni. És ez ne csak erkölcsi elismerés legyen, hanem azok, akik így élnek, anyagilag is jól járjanak. A spekulánsok, az ügyeskedők, a mások kárára gyarapodni akarók ideje lejárt!

- Mi látszik ebből külföldről?

- Megvannak a saját érdekeink. Mi független ország vagyunk, amely együtt akar működni a többi európai állammal, de nem vagyunk hajlandóak a saját érdekeinket más érdekek alá rendelni. Még akkor sem, ha azt éppen IMF-nek hívják. A mi életünkről mi döntünk. Elfogadjuk, hogy az előző kormány öröksége miatt ez egy kivérzett és eladósodott ország, és vissza kell fizetnünk a hiteleket, de az, hogy miként tesszük ezt, már a mi dolgunk.

- Sok a politikus. Ritkítják a mezőnyt?

- Gyakorlatilag megfeleztük a politikusok létszámát. Azok a kompromisszumok, amelyek a korábbi létszám létét igazolták, túl nagy terhet jelentenek a gazdaságra. A jelenlegi politikai osztálynak a felével is jól elirányítható az ország. Ezért felére csökkentettük a képviselők számát a parlamentben és a városi, falusi testületekben is.

- A megszorítások elvetése is egy olyan tabu, amit le kell dönteni?

- Bátran képviselem azt az álláspontot, hogy nekünk Közép-Európa, sőt, egész Európa legversenyképesebb adórendszerét kell létrehoznunk. Minden idők legalacsonyabb adókulcsát vezetjük be a jövőben egy vagy több lépcsőben. Ugyanakkor tudjuk, hogy nagyon nehéz évek várnak ránk: nehéz évek, de sikeresek. A 2012-13-as esztendőben tízmilliárd euró körüli nagyságrendben kell visszafizetnünk a korábbi kormányok adósságait. Ez azt jelenti, ennyi pénzt kell kivenni a gazdaságból, hogy a Gyurcsány-korszak adósságcsapdájából ki tudjunk törni. Ugyanakkor több lesz a munkahely, szabadabb az élet, kinyílnak a lehetőségek. Optimista vagyok, de józan derűlátással tekintek a jövőbe.

- A személycserék miatt sok a félelem. Jogosan?

- Nézzék, az emberek úgy döntöttek: változtassuk meg a dolgokat, márpedig ez a régi vezetőkkel lehetetlen. Ők nyilván azért tették azt, amit tettek, mert úgy gondolták, az a helyes. Mi másként gondoljuk. Más elvárások vannak, új elvárásokat pedig csak új vezetőkkel szemben lehet támasztani.

- Lesz Sukorón kaszinóváros? Határozott igent vagy nemet vár a közvélemény.

- Az egy halott ügy. Már legfeljebb a bűnügyi krónikákban találkozhatnak vele.

- Mit gondol, miniszterelnök úr, ön szerint milyen esélyei vannak a magyar labdarúgó-válogatottnak egy eljövendő világbajnoki szereplést illetően?

- Szlovéniában él két és fél millió ember, és ott voltak a vébén. Szlovákiában talán hatmillió, Szerbiában ugyancsak annyi. Mi akkor miért nem vagyunk ott? Azonkívül, hogy valamit rosszul csinálunk, nem tudok más magyarázatot adni arra, hogy miért nem tartozunk a modern kor futball-középhatalmai közé. Tehát ezen a téren is változtatni kell. Kishitűségre nincs semmi okunk. A foci mindig egy kicsit több, mint a lehetőségek határa.

- Tippel egyet a következő mérkőzésre?

- Válogatottunk szerintem nagyjából hasonló játékerőt képvisel, mint a svédeké. Sikert várok, aztán a jövő héten jönnek a moldávok, akiket simán le kell győzni. Ha a zsákban van már három-négy pont, akkor mindjárt másként látjuk a világot.

- Székesfehérvári gimnazista volt. Mára mennyiben változtatta meg az emlékeket önben az idő?

- A rossz emlékek kipotyognak. Nagy szerencsémre a Teleki Blanka Gimnáziumba járhattam, amely az ország egyik legjobb iskolája volt már akkor is. Akadtak régi vágású tanárok, olyanok, akik tekintélyt parancsoltak, mint Rimele Géza osztályfőnököm, aki nem erőből, hanem szelídségből parancsolt magának tekintélyt. A mai világban pedig a tekintélyt semmire nem tartják. Azt hiszik, hogy az ember alkalmas arra, hogy minden kérdést jól ítéljen meg. Én azonban azt mondom, van olyan kérdés, amit nem lehet szabadon megítélni, inkább el kell fogadni egy tekintély véleményét. Ennek persze nem szabad az önálló gondolkodás rovására mennie. De tekintélyek kellenek.

- És vannak ilyen tanárok?

- Szomorúan látom, hogy a mostani középiskolákból, gimnáziumokból olyan főiskolákra és egyetemekre mennek a fiatalok, ahol a szülő erejét megfeszítve teremti elő a pénz, s azt hiszi, kitaníttatja a gyermekét. Holott a gyerek olyan iskolákba jár és olyan papírokat kap, aminek semmi értelme nincsen. A mai magyar oktatás ezért áldozattá tesz nagyon sok szülőt, és becsap nagyon sok fiatalt.

- Mit gondol Fehérvárról?

- Ellentétesek az élményeim, hiszen valamikor Székesfehérvár depressziós város volt, szinte reménytelen hangulatban. Aztán két-három év alatt Európa leggyorsabban fejlődő helye lett. Fehérvár fantasztikus lehetőségekkel rendelkező város. A remek iskoláknak köszönhetően ma is nagyon sok a jó szakember. Bár a székesfehérváriakat a kommunizmusban jól megtaposták, ez nyomot hagyott, s ez egy óvatos város, józan hely. A következő városvezetés előtt komoly lehetőségek vannak, és ha a székesfehérváriak bizalmat szavaznak nekünk, akkor szép korszakot hozhatunk számukra. De ehhez igazán jó városvezetés kell - fejezte be Orbán Viktor.

(Fejér Megyei Hírlap)