Orbán Viktor napirend előtti felszólalása.
Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!
Múlt hét második felében az Európai Unió miniszterelnökeinek tanácsa összeült, és döntéseket hozott. Alkotmányos szokásainkat követve ilyenkor a miniszterelnök beszámol a Tisztelt Háznak a miniszterelnökök találkozóján történtekről. A legfontosabb kérdések, amelyekben döntések születtek, a következők: gazdasági kormányzás, európai szemeszter, romastratégia, Duna-stratégia, illetve Horvátország európai uniós tagsága. Ezen az ülésen értékelték a hat hónapig tartó magyar elnökséget is, és kivétel nélkül kiválónak minősítették hazánk teljesítményét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ezért engedjék meg, hogy most az egész magyar elnökséggel összefüggésben tájékoztassam Önöket a történtekről. Miközben gratuláltak Magyarországnak az elnökség során végzett remek munkáért, többen is megkérdezték, hogy miben áll a sikerünk titka. Európa ugyanis arról beszél – ezt mindannyian tudjuk, itt, ebben a házban sem titok –, hogy a magyar elnökség kifejezetten a legnehezebb feladatokat választotta ki, illesztette programjába és vállalta magára. Vállalta, hogy a legnehezebb és legfontosabb témákban fogunk óriási erőfeszítéseket tenni azzal a céllal, hogy erősebbé tegyük az Európai Uniót. Munkánk megkezdése előtt sokan kételkedtek abban, hogy Magyarország képes-e egyáltalán eleget tenni feladatának. Emlékezzünk, pontosan tavaly ősszel még volt olyan magyar európai parlamenti képviselő, aki azzal kürtölte tele a világot, hogy kétségek merültek fel, alkalmasak vagyunk-e egyáltalán az Európai Unió soros elnöki tisztének betöltésére. Ma ugyanezek a személyek, ugyanez a párt kénytelen elismerni Magyarország teljesítményét. Mi tehát a siker titka?
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Semmilyen titok nincs. Ami van, az munka, fel nem adott küzdelem, kitartás és önbecsülés. A magyar elnökség teljes programjának és mögöttes szellemiségének is legfontosabb üzenete, hogy a pesszimizmussal, a kiábrándultsággal, a kishitűséggel és a lemondással szemben ellen kell állni és fel kell venni a küzdelmet. Az a titok, hogy nincs titok. Magyarország egyszerűen csak tette a dolgát. Megértettük és felismertük, hogy hazánk és az Európai Unió előtt álló problémák hasonló természetűek. Megértettük, hogy a válságot nem lehet a régi eszközökkel kezelni, új típusú megoldásokra és gazdasági fordulatra van szükség. Megértettük, hogy a részmegoldások nem vezetnek eredményre, ezért ahogy Magyarországot, úgy Európát is át kell szervezni és meg kell újítani. Megértettük, hogy többé nem lehet visszatérni a válság előtti állapotokhoz, nem élhetünk úgy többé sehol Európában, mint ahogy azt korábban tettük. A titok, tisztelt Hölgyeim és Uraim, abban áll, hogy Magyarország szembetalálva magát a problémák sokaságával és gigászi méretével nem hátrált meg, hanem tette a dolgát. Ez csak azért sikerülhetett, mert a magyar kormány nem elméleti recepteket kínált Európának, hanem az ország megújításával gyakorlati, kézzelfogható és működő példát mutatott Európának. Azzal a felfogással, ahogy az utóbbi hónapokban megújítottuk Magyarországot, két nagyon egyszerű és józan tanácsot fogalmaztunk meg az egész kontinens számára: először is merjünk magunk lenni, másodszor pedig ne hagyjuk, hogy mások mondják meg, kik vagyunk, és mit tegyünk.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Európa tulajdonképpen azért tudakolja a siker titkát, mert válságban van. Kétségtelen, hogy a világ gyökeresen megváltozott körülöttünk. 2001 után a konkrét fizikai biztonságunkba vetett hitünk ingott meg jelentősen, 2008 ősze pedig a nyugati világ gazdaságának rég nem látott mértékű válságát, és néhány helyen összeomlását hozta el. Okunk így az új évtized elején tehát éppen lehetne is arra, hogy elbizonytalanodjunk, hogy a kételyeinknek teret engedjünk. A világ most az újrarendeződés folyamatában van. Nem látni még tisztán, hogy kire milyen szerep vár a következő évtizedekben. Az ilyen átmeneti időszakokban mindig termékeny talajra hullik a pesszimizmus, nem kíván különösebb erőfeszítést a vészharangok kongatása. Ezért is tűztük ki célul az erős Európát. Nemcsak azt, hogy ne legyünk gyengébbek, hanem azt, hogy erősödjünk. Ez a jelszó számunkra azt jelentette, hogy kiállunk Európáért, kiállunk közös értékeinkért és közös vívmányainkért. Most, amikor néhány nap múlva véget ér a soros elnöki megbízatásunk, eljött a számvetés ideje, és ezt még többször, több helyütt meg is fogjuk tenni. Annyit már most mondhatunk, hogy rendkívüli időszakban jutott nekünk az elnökségi feladat, rendkívüli helyzeteket kellett megoldanunk, de mindezek ellenére sikerült helytállni. A tervezett, előre meghatározott programunk középpontjában az Európát sújtó gazdasági válság hatásainak kezelése és a jövőbeni hasonló válságok elkerülése érdekében tett erőfeszítések álltak. Az eredmények önmagukért beszélnek ezen a területen. A gazdasági kormányzás ügyét elvittük az áttörésig, az Európai Tanács és a parlament közötti vitában a miniszterelnökök által benyújtott törvénycsomaghoz a parlament részéről kétezer-huszonegynéhány módosító indítvány érkezett, amely kétezer-huszonegynéhány módosító indítványt egy kivételével mind kezelni tudtuk, mindegyikről megállapodást kötöttünk. Már csak egyetlen kérdésben maradt fenn vita, és úgy látom, hogy a következő néhány hétben ez is rendeződni fog. Fél évvel ezelőtt az Európai Uniónak nem volt kidolgozott mechanizmusa a válságkezelésre. Létrehoztuk tehát a gazdasági kormányzás alapjait, és a hat jogszabály – amiről beszéltem – lehetővé teszi, hogy megerősítsük az európai gazdaságot. A jövőt fenyegető további válságok elleni harcban fontos fegyvere lett az Európai Uniónak az európai szemeszter, amelyet a magyar elnökség alatt vezettünk be és használtunk sikerrel először. Az egyes országoknak szóló ajánlások elkészültek, és reményeink szerint ezek alapján a tagállamok még időben, előzetes módon korrigálhatják a következő évi költségvetési javaslataikat, ideértve Magyarországot is. Nem engedjük többé, hogy a jövőben ránk leselkedő újabb válságok jégeső módjára elverjék a közös termést, ezért a gazdasági kormányzásnak része a gazdasági válságok megelőzésének rendszere is.
Tisztelt Ház!
A kiemelt céljaink között szerepelt, hogy lezárjuk a csatlakozási tárgyalásokat június végéig Horvátországgal. Ez megtörtént. A magyar elnökség és az Európai Bizottság értékelése szerint Horvátország a meghatározott feladatokat megfelelő színvonalon teljesítette. Ezt a sikeres csatlakozási folyamatot nem csupán egyetlen ország integrációjaként érdemes szemlélnünk, hanem egy egész, az európai újraegyesítésből eddig kimaradt régió, a Nyugat-Balkán sikeres stabilizálása irányába tett nagyon fontos első lépésként. Ezt a küldetést, vagyis a többi, Nyugat-Balkánon elhelyezkedő ország európai uniós integrációjának elősegítését az elnökség után is folytatnia kell Magyarországnak. Ki más, ha nem mi, magyarok képviseljük, képviselhetnénk meghatározó erővel ezt a kérdést az európai színtereken? Meggyőződésünk, hogy Európa csak úgy lehet erős, ha nem maradnak ki enklávészerű, tagállamokkal körbezárt területek az integráció folyamatából. Örülünk, hogy a magyar elnökség intenzív közbenjárásával még a tavasz folyamán sikerült megfordítanunk a tagállami hangulatot, és legyőztük azt, amit Brüsszelben úgy hívnak, hogy bővítési fáradtság.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nem szabad megfeledkeznünk a már csatlakozott, de fontos uniós szabadságokban még nem korlátlanul osztozó tagállamainkról sem. A határok szabad átjárhatósága ebben a régióban nekünk, magyaroknak különösen fontos. Az ellenőrzések megszüntetése a praktikus hasznokon túl megerősíti a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítésének ügyét. Ezért is különösen fontos elnökségi eredményünknek tartom, hogy Románia és Bulgária kapcsán a tagállamok egyhangúan kimondták: a két ország technikailag felkészült a csatlakozásra. Itt is érdemes számot vetnünk. Fél évvel ezelőtt még nem tudhattuk, hogy Románia és Bulgária csatlakozhat-e a schengeni zónához, ma pedig világos üzenetünk van számukra: a két ország teljesítette a csatlakozás feltételeit. A határok témája azonban nemcsak a két balkáni ország csatlakozása miatt került a mostani elnökség napirendjére, hanem az arab tavasz és a nyomában keletkezett menekülthullám miatt is. A tagállamok aggodalmát a magyar elnökség érzékelte és osztotta. Magam sem hiszem, hogy az illegális menekültáradattal szemben Európának tehetetlenül kellene állnia. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy a megoldást nem a határok szabad átjárhatóságának korlátozásában kell keresnünk, sokkal inkább a külső határok megerősített védelmében, vagy ami számumra még szimpatikusabb, az Európával szomszédos területek felé irányuló tudatos kül- és gazdaságpolitikával, amely a migráció okát célozza és szünteti meg. Ugyanakkor, Tisztelt Ház, helyesnek látom, ha Magyarország képes arra, hogy baj esetén azonnal lezárja a határait, és bevezesse a határellenőrzés rendjét. Magyarország két további témát is az elnökség napirendjére tűzött. A romastratégia különösen fontos ügy volt. Az unió területén több millió roma, vagy másképpen fogalmazva cigány etnikumú polgár él. Sikerrel képviseltük álláspontunkat elnökségünk alatt, miszerint az európai cigányság problémája olyan nagy, az elmaradt integrációból keletkező károk pedig olyan szerteágazóak, hogy csak európai uniós szintre emelve van esélyünk eredményeket elérni. Az elnökség alatt a magyar kormány többször világossá tette, hogy az Európában fellépő demográfiai és munkaerő-problémákat nem bevándorlással kell megoldani, hanem a családpolitika erősítésével, és az unión belül még meglévő munkatartalékok mozgósításával, mint amilyen például az Európában élő roma közösség is.
Tisztelt Ház!
Jelentős eredménynek tekintem, hogy elnökségünk erőfeszítéseinek köszönhetően minden tagállam vállalta azt, hogy az év végéig a romák oktatására, foglalkoztatására, lakhatására és egészségügyére koncentráló intézkedési terveket készítenek, amelyeket az Európai Bizottság értékel, és jövő tavasszal beszámol az intézkedésekről mind az Európai Parlamentnek, mind az Európai Tanácsnak. Fél éve még csak a problémát tudtuk megfogalmazni. Ma már világos és számon kérhető tervünk van arra is, hogy a tagállamok együttműködésével hogyan fogjunk hozzá ehhez a munkához. Hasonlóan a tágabb régiónk különösen fontos ügyeként beszélhetünk a Duna, Közép-Európa legnagyobb folyójának további sorsáról. Nyolc tagállam mellett hat Unión kívüli ország vett részt egy új stratégia létrehozásában, amely fontos eszköz a közép-európai együttműködés elmélyítésére.
Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A magyar elnökség hatalmas vállalkozásában természetesen nem voltunk magunkra hagyva. Hatalmas segítséget nyújtottak elnökségünk sikeres végrehajtásában az intézmények és vezetőik, így az Európai Tanács és annak állandó elnöke, az Európai Bizottság és annak elnöke, valamint az Európai Parlament és annak elnöke is. Itt, a Magyar Országgyűlésben azonban most azoknak szeretnék mindenekelőtt köszönetet mondani, akik magyar részről segítették a soros elnökség munkáját. A feladat embert próbáló volt, legyen szó a tartalmi ügyintézés kérdéseiről vagy kint a terepen a nagyszámú találkozó zökkenőmentes lebonyolításáról. Magyarországon eddig 26 miniszteri konferenciát, 92 vezetői konferenciát, 117 szakértői konferenciát szerveztünk, és hátravan még 16 további esemény. Köszönetet mondok mindenkinek, kormánytisztviselőknek, szervezőknek, biztonságiaknak, gépkocsivezetőknek, szakácsoknak, és még sorolhatnám, hogy kik munkája nélkül mindez nem valósulhatott volna meg, a siker nem jöhetett volna létre. Külön öröm és siker, hogy Budapest polgárainak életét nem zökkentette ki a politikai csúcsforgalom, igazi polgárbarát elnökség volt a magyar elnökség, nemcsak Brüsszelben, hanem Budapesten is.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Magyarország az elmúlt fél évben kiállt Európáért, kiállt közös értékeinkért, közös vívmányainkért, és természetesen kiállt Közép-Európáért is. Nemrég mi magunk is Európa bajait gyarapítottuk meghamisított gazdasági adatokkal, hazugságokkal, legyengült, védtelen, kitett gazdaságunkkal. Mára ebből sokat ledolgoztunk, és az elnökségünk munkájával sokat visszaszereztünk becsületünkből is. A magyar elnökség meggyőződése volt és maradt, hogy csak egy erős Európában lehet Magyarország is újra erős. Bebizonyosodott, hogy Közép-Európával újra számolni kell, a válság utáni európai gazdaság legerősebb motorja éppen a mi, a Balti-tengertől az Adriáig húzódó térségünk lehet majd. Szeretnék köszönetet mondani a Tisztelt Ház képviselőinek, köszönöm az önök támogatását, a magyar parlament támogatása nélkül nemcsak sikeres belpolitika, de sikeres Európa-politika sem képzelhető el.
A Kormány nevében tisztelettel köszönöm a segítségüket.
(orbanviktor.hu)
