Orbán Viktor beszéde Strasbourgban, az EP ülésén, ahol a magyar EU-elnökség értékelése volt napirenden.
A miniszterelnök az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében összegezte a június 30-án zárult magyar elnökség eredményeit. Hangsúlyozta, hogy amíg a görög válságra nem sikerül megoldást találni - csak néhány hetes vagy néhány hónapos időnyerésre futja -, addig az unió nem lesz képes erős közösség benyomását kelteni.
Orbán Viktor megállapította, hogy a magyar elnökség teljesítette a kitűzött célokat, amelyekkel hozzá kívánt járulni Európa megerősítéséhez. Emlékeztetett arra, hogy az unió a magyar elnökség alatt gyorsan és hatékonyan tudott reagálni a váratlan kihívásokra is. Ezek közt az euróövezeti válság mellett említette a japán nukleáris katasztrófát, valamint az észak-afrikai fejleményeket.
Kiemelte egyebek közt, hogy Európa immár rendelkezik az újabb válságok megelőzését lehetővé tevő eszközökkel. Ezen belül csaknem teljesen elkészült a hat fontos uniós jogszabályt tartalmazó intézkedéscsomag.
A romák társadalmi befogadását célzó uniós keretstratégiáról szólva a kormányfő felhívta a figyelmet arra: a roma közösség nem csak kihívást, hanem erőtartalékot is jelent, hiszen rajta keresztül sok millió európai polgárt lehet behozni a munkaerőpiacra.
Azzal kapcsolatban, hogy Horvátországgal sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, Orbán közölte: memorandumot adott át Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének, amelyben kifejti, hogy az Európai Uniónak a Nyugat-Balkánon folytatnia kell a bővítést, és további erőfeszítéseket kell tennie a térségbeli országok uniós csatlakozásának előmozdítása érdekében.
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a június 30-án zárult magyar uniós elnökség eredményeit értékelő vita összegzésekor a miniszterelnök leszögezte: Brüsszel nem Moszkva, de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek, és mit nem tehetnek a magyarok. Cohn-Benditnek azt válaszolta: Magyarországon ő akkor tudja növelni Európa támogatottságát, ha világossá teszi, hogy az EP zöldpárti frakcióvezetője sem mondhatja meg Magyarországnak, mit szabad tennie. Orbán Viktor megjegyezte: benne és Cohn-Benditben egyaránt van lázadó hajlam: Cohn-Bendit a polgári demokrácia ellen lázadt, ő maga viszont a diktatúra ellen.
A vitában Nigel Farage brit euroszkeptikus EP-képviselő az euroszkeptikus mozgalom "titkos fegyvereként" méltatta a magyar kormányfőt. Orbán Viktor erre reagálva hangsúlyozta, hogy hisz az európai egységben, együttműködésben, így tehát ő nem euroszkeptikus, de ettől még értékesnek tartja az euroszkeptikusok tevékenységét, akár provokatív megjegyzéseit is, mert "az EU-t állandóan meg kell reformálni".
Ha nincs Európában együttműködés, akkor előbb-utóbb háború lesz - fogalmazta meg ugyanakkor a korábbi évtizedek európai történelméből leszűrhető tanulságot.
A néppárti Carlo Casini szerint nem helyes bírálni az új magyar alkotmányt azért, mert az kiemeli a családi értékeket, hiszen azok európai értékek. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor a vitát összegző megszólalásában hangsúlyozta: az alkotmányban megfogalmazott értékeket - az élet, a család, a nemzet és az emberi méltóság értékét - sokan tartják fontosnak Európában.
Orbán Viktor a magyar elnökséggel való együttműködésért köszönetet mondott az egész Európai Parlamentnek és Jerzy Buzek parlamenti elnöknek. Külön köszönetet mondott az EP néppárti frakciójának, mert - mint mondta - az ő támogatásuk nélkül nem lehetett volna sikeres "a nemzetközi baloldal támadásainak középpontjában állt" magyar elnökség.
(orbanviktor.hu)
