A Magyar Televízió Az Este című műsorában Nika György beszélgetett Orbán Viktorral.

- Jó estét kívánok! Célegyenesbe ért az alkotmányozás. A miniszterelnök értékelte a nemzeti konzultáció eredményeit. A kormánypárti frakcióvezetők pedig benyújtották a Fidesz–KDNP módosító javaslatait. Kikerült a tervezetből például a gyermekek utáni szavazati jog lehetősége, bekerült viszont az, hogy a bíróságok indokolt esetben kiszabhatnak tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést. De a nemzeti konzultáció eredményeként bekerült az alkotmányba, hogy a termőföld, a vízkészlet és az erdők a nemzet közös örökségét képezik. Az Estében Orbán Viktor miniszterelnök, jó estét kívánok!

- Jó estét kívánok!

- Miniszterelnök úr, azt mondta a parlamentben, hogy a nemzeti konzultáció eredményeként az új alkotmány kivételesen erős alaptörvény lesz. Egy mondatban van az alkotmány és az alaptörvény, de minthogyha nem mindig egymás szinonimájaként használták volna eddig ezt a két kifejezést.

- A pontos jogi megfogalmazás az, hogy Magyarország alaptörvénye, de ne legyen kétségünk afelől, hogy az emberek 99 százaléka ezt továbbra is alkotmánynak fogja hívni, és ez jól is van így.

- És akkor mindegy, hogy mikor beszélünk alkotmányról és mikor alaptörvényről?

- Nézze, igazából ez bonyolult gondolat.

- A jogászok többet beleértenek.

- Így van, így van. Nem mindegy, bonyolult történet. Egy mondatban a dolog úgy fest, hogy azáltal, hogy alaptörvénynek nevezzük, elfogadjuk azt, hogy az az ezer évvel ezelőtt megkezdődött jogi folyamat, amely a történeti alkotmányt, vagyis a legfontosabb jogszabályok csoportját jelenti, folyamatát jelenti, fennmarad. Itt van fölöttünk a történeti alkotmány, és aminek most mi a megalkotói vagyunk, az egy alaptörvény, amely majd be fog épülni abba a több mint ezeréves folyamatba, amely a magyar alkotmányosságot összességében jelenti. A jogászoknak ez fontos, a történelemmel foglalkozóknak szintén fontos, nekem személy szerint is fontos. Én azon az állásponton vagyok, hogy az alaptörvény megfogalmazása jó, de még egyszer mondom, ettől ez még a köznyelvben húsvéti alkotmány lesz, vagy Magyarország alkotmánya. Tehát az alkotmány szó velünk marad majd.

- Jó, tehát akkor az alkotmány kell ahhoz, hogy a mindennapokban normálisan élhessék az életüket az emberek. Ez volt a kormányzat célja. De elismerve, hogy nincs alkotmányozási kényszer.

- Nézze, alkotmányozási kényszer 1949-ben volt, amikor az oroszok megszálltak bennünket, és azt mondták, most pedig lesz nektek egy sztálini alkotmányotok. Ez alkotmányozási kényszer volt. Most nem kényszer van, hanem szükség. Tehát Magyarországnak szüksége van egy végleges alkotmányra. Mi vagyunk az egyetlen közép-európai ország, ami az elmúlt húsz évben nem alkotta meg a kommunizmus utáni világ új alaptörvényét. Ez önmagában is szerintem szégyen. Másodsorban azért mégiscsak itt van velünk ez a rossz emlékű, 1949. évi sztálinista alkotmány. Harmadrészt az elmúlt húsz év egyik fontos tanulsága az, hogy bár az alkotmánynak az lett volna a dolga, hogy az emberek alapvető érdekeit megvédje, erre nem volt képes. Leginkább azért nem volt képes, mert néhány, az emberek élete szempontjából fontos ügynek nem szentelt figyelmet. Ezért lehetett az országot nyakig eladósítani, tehát nem volt semmilyen szabály az alkotmányban, amely ennek elejét vette volna, illetve a nemzeti vagyon védelmét sem deklarálta, és ezért lettünk olyan szegények, mint amilyenek vagyunk. Le kell vonni időnként egy-egy történelmi korszak tanulságait, és ezt egy új alkotmányban érdemes megjeleníteni.

- Az, hogy végleges alkotmánya van az országnak, ezt azért elég sokan egy határozott jelzőnek tartják. Mennyiben végleges, és mennyiben fog változni, ahogy kell?

- Én is érzek a „végleges” szó körül némi bizonytalanságot, mert mi a végleges? Amíg az emberiség fennáll? Vagy amíg magyar nemzet lesz? Tehát ez kicsit talán nagyképű megfogalmazásnak hangzik, de ellentétpárja az ideiglenes szónak. Tehát a mostani, még hatályban lévő 49-es alkotmány, amelyet aztán módosítottunk 89-ben és 90-ben, azzal a betoldással kezdődik, hogy ez az alkotmány, mármint az 1949. évi módosított verziója, csak addig lesz életben, amíg meg nem alkotja a végleges alkotmányt Magyarország. Tehát ideiglenes jellegű; maga is kimondja saját magáról. Ezért kell nekünk egy tartós, egy állandó, köznapi nyelven mondhatjuk úgy: végleges alkotmány.

- Nem egészen egymillió kérdőívet küldtek vissza az állampolgárok a nemzeti konzultáció keretében. Elégedett-e ezzel a számmal, avagy sem?

- Nézze, egy nagyszerű pillanathoz érkeztünk szerintem. Ezt nemcsak politikusként mondom, hanem Magyarország egyszerű állampolgáraként is. Az, hogy kiküldünk minden szavazati joggal rendelkező, tehát nagykorú magyar állampolgárnak a kérdőíveket, mintegy nyolcmilliót, és több mint 900 ezren visszaküldik, ez szerintem egy megható dolog, tehát komoly is, meg megható is. Az, hogy az ember kinyit egy ilyen kérdőívet, elolvassa, megérti, elgondolkodik rajta, tollat fog, kitölti, még saját megjegyzéseket is fűz hozzá, több mint a fele a visszaküldőknek még további javaslatokat is, tehát az egészet postára adja, elmegy vele, visszaküldi. Ez azt jelenti, törődik az országgal. Tehát az, hogy Magyarországon ma mindig lehet arra számítani, hogy van legalább kilencszáz egynéhány ezer olyan ember, aki ha törik, ha szakad, ha könnyűt, ha nehezet kérnek tőle, mindig áll az ország rendelkezésére, ráadásul biztos voltak közöttük házaspárok is, akik közösen töltötték ezt ki, szerintem egy nagyszerű dolog. Most ráadásul túl azon, hogy érzelmileg is engem az ilyesmi mindig megérint, nagyon hasznos dolog is. Én elmondtam már a 2010-es választás éjszakáján is, hogy mi vállalkozunk arra a nagy feladatra, hogy ezt a lerongyolódott országot talpra állítsuk. De ezt mi magunk, sem a Fidesz, sem pedig kormánypárti képviselők elvégezni egyedül nem fogjuk tudni. Ha nem marad fenn az a közös akarat, az az egység, amely hisz abban, hogy ezt az országot még talpra lehet állítani, akkor én megfeszülhetek ott a kormány élén, nem fogjuk látni az eredményét. Tehát én fontosnak érzem az ország következő néhány éve szempontjából is, hogy megint kaptunk egy bizonyítékot arra, hogy szemben mindenfajta írásokkal, miszerint a magyar cinikus, nem törődik az ország sorsával, csak a saját ügye után kapar, kiderül, hogy amikor fontos, igenis az emberek kiállnak az ország mellett. És ez elkötelezettséget kell, hogy jelentsen a kormányzat számára, hogy nekünk is mindig ki kell állni az emberek mellett. Szóval összességében ez egy szép történet, talán még az alkotmánynál is fontosabb, maga szerintem a nemzeti konzultáció.

- Miniszterelnök úr, miről döntött ez a kilencszáz valahány ezer választópolgár? Ugye, most megkérdezhetném, hogy a választójoggal rendelkezők, azok maradnak ezek szerint 18 évesek, és nem 16, mert ez is éppen egy olyan pont, amiről vita volt.

- Olyan konzultáció nincs, hogy az ember a saját álláspontját teljes egészében igazolva lássa, én se láttam a sajátomat; nekem fáj a szívem azért, hogy az emberek végül is kidobták a családi szavazati jog lehetőségét. Én nem szeretném ezt a harcot feladni végleg, most tudomásul kell vennünk, hogy az emberek azt mondták, hogy egy ember – egy szavazat, és családi alapon plusz egy szavazatot nem akarnak adni a családoknak. Én ezen az állásponton voltam egyébként.

- De nem kis arányban mondták az emberek.

- Nagyarányban utasították el, tehát itt nincs miről beszélni. Ezt ők nem akarják, ezért most ettől el kell tekinteni, de a következő néhány évben azért szeretnék az életemből arra is fordítani majd némi energiát, hogy meggyőzzem az embereket arról, hogy ezt a kérdést újra vegyük elő, fontoljuk meg, beszéljük meg, hátha majd megváltozik a vélemény, de itt és most a magyarok világosan kimondták a szót: ezt nem akarják, tehát ezt ki kell tenni az alkotmány tervezetéből.

- De nem végleges ezek szerint. Tehát nem tett le róla, hogy előbb-utóbb azért…

- ... igen, de most ki kell venni, tehát az új alkotmányban erre történő utalás nem szerepelhet, mert az emberek így döntöttek.

- Ez tehát a konzultáció eredményeképpen került ki, és bekerült elsöprő többséggel a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés. Ezt hogy kell érteni? Eddig is volt tényleges életfogytiglan. Most már a jövőben nem lehetne felülvizsgálni?

- Nézze, erről még sokat fogunk vitatkozni, van egy olyan felfogás, amely szerint a nemzetközi joggal is ütközhet ez az álláspont.

- Így van.

- Ezt majd a jogászok megvitatják. Én fontosnak éreztem azt, hogy legyen világos álláspontja a magyar közvéleménynek ebben az ügyben, ezért is javasoltam a konzultációs bizottságnak, hogy ez a kérdés is szerepeljen a kérdéssorban. Ma alkotmányos lehetőség adódik a tényleges életfogytiglanra. Tehát ha ezt az alkotmányt elfogadjuk, senki sem mondhatja azt, hogy a tényleges életfogytiglan szemben áll az alkotmányosság valamelyik alapvető elvével, azzal összeegyeztethető. Ezt fogja kimondani majd az új alkotmány. Az emberek elsöprő többsége szeretné ezt, amiből azt kell kiolvasnunk, hogy az emberekben erősen él a rend iránti vágy, és azt várják el a vezetőjüktől, tőlünk, hogy ennek szerezzünk is érvényt. Ez fog most történni.

- Ahogy említette, nyilván ebből lesz vita, hiszen nagyon sok olyan álláspont van, hogy a büntetések szigorítása nem fogja vissza a bűnözést.

- Ez egy nagyon emberséges álláspont. Tehát én érzem, vagy hallom a szív szavát azokban a véleményekben, amelyek azt mondják, hogy nem a büntetések szigorításával kell az embereket rávenni arra, hogy kevesebb bűncselekményt kövessenek el, és ráadásul ne kövessenek el olyan csúnya bűncselekményt, amely az embertársaik életébe kerülhet. Ez jól hangzik, de én nem hiszek ebben. Szerintem a büntetés súlyának igenis van jelentősége, annak van visszatartó ereje. Azért nem szerepelt a halálbüntetés, amit többen kértek egyébként a kérdőíveken, azért nem szerepelt a feltett kérdések között, mert az Európai Unióhoz való csatlakozással mi lemondtunk a halálbüntetés bevezetésének lehetőségéről. Egyébként ez a kérdés is élő kérdés, és izgatja a magyar közvéleményt.

- Beszéltünk a szavazati jogról, még visszatérünk rá, de, ha már itt tartunk, a letöltendő életfogytiglannál, az ön- és a tulajdon védelmének a joga. A tulajdon, a magántulajdon benne volt az alkotmányban eddig is, ilyen-olyan formán, az önvédelem joga az így nem.

- Tegnap éjjel egy óráig tárgyalt a Fidesz elnöksége, amelyen átnéztük az összes módosító indítványt, amely egyházaktól, civil szervezetektől, az Alkotmánybíróság elnökétől és még a jóég tudja, honnan érkezett hozzánk. És érdekes módon ez a kérdés, amit most Ön megemlített, több javaslatban is szerepelt. Ezért fogadtunk be olyan módosító indítványokat, ezeket majd tárgyalni fogja a Ház, amelyek az önvédelemhez való jog erőteljes alkotmányos védelmét fogalmazzák meg, és a tulajdon védelméhez való jogot is felemelik az alkotmányos védelem rangjára. Ez áttörés, eddig ez nem így volt, a magyar jognak a szemlélete nem ilyen volt. Ha valaki meg akarta védeni saját magát, tartania kellett attól, hogy nem azt veszik-e elő majd a végén, aki meg akarta védeni a tulajdonát, még bíróság elé is citálták; ennek most vége lesz, egy más korszak kezdődik, ha a parlament majd elfogadja ezeket a módosító indítványokat. Tehát nem a nemzeti konzultációs kérdőívből, hanem más konzultációk eredményeképpen kerül be ez a két indítvány az alkotmány végleges szövegébe. Reményeim szerint.

- A gyakorlatban ez mit jelenthet? Mert nyilvánvalóan ez érdekli az embereket, például a fegyverviselési engedélyek kiadása egyszerűsödik-e úgy, mint az Egyesült Államokban, például a magántulajdon védelme az lehetőség szerint radikálisabban lesz érvényesíthető, mint eddig volt, nem lesz büntetendő oly mértékben.

- Ezek olyan kérdések, amelyeket majd a büntető törvénykönyvön végig kell vezetnünk, illetve meg kell vitatnunk. Ma csak annyit teszünk, hogy az embereknek azt az igényét, hogy az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez való jogát az alkotmány ismerje el. És ha ez megtörténik, akkor azokat a kérdéseket, amiket Ön most felvetett, meg kell vitatnunk, és át kell vezetnünk a büntető törvénykönyvbe. Ez még egy nagy munka lesz, tehát az áttörés megtörtént ugyan, de a munkát, az apró munkát el kell végezni, 2012. január 1-jére remélem már a Btk. ezekre a kérdésekre, amiket Ön most felvet, mind választ ad majd. Azért sok szempontból lehet irigyelni Amerikát, de a fegyverviselés ügyében azért én mértéktartóbb lennék.

- Én csak azért említettem példaként, mert mindenkinek az ugrik be, és érdekes módon már nálunk is voltak olyan vélemények, a szerkesztőségbe érkeztek, hogy ez a fegyverviselés liberalizálásával gyakorlatilag egyenlő. Nyilván…

- ... az alkotmány nem zárná ki ezt a lehetőséget, de nem is következik belőle, hogy ezt meg kell tenni. Ezt majd a következő viták döntik el, van a magyar nyelvben egy szép mondás, úgy hangzik, hogy ne essünk át a ló másik oldalára.

- Ha már a büntetéseknél, vagy a Btk.-nál tartunk, vagy a majdani Btk.-nál tartunk, az, hogy valaki nem jelenik meg a parlamenti vizsgálóbizottság előtt, szankcionálható lesz. Ez is benne lesz az alkotmányban. Én nem tudom megítélni, hogy ezt mennyire fontos belevenni az alkotmányba. Egy normális országban, ugye, működne magától a dolog.

- Van, ahol van vizsgálóbizottság, van, ahol nincs. Ez egy csalós kérdés volt abban az értelemben, hogy ez sokkal többről szól, mint egy vizsgálóbizottság előtti megjelenés kötelezettsége. Mert valójában ebből olvasható ki az az elementáris vágy, hogy az emberek nem akarják azt, hogy egyesekre vonatkozzon a jog, másokra meg nem. Tehát én ezt a kérdést azért tartottam fontosnak, mert egy lakmuszpapír: itt lehetett megmérni azt, hogy a magyar közvélemény mennyire ideges, mennyire utasítja el a kiváltságosságok intézményét vagy a kiváltságosság lehetőségét és mondja azt, hogy uraim, ha van egy vizsgálóbizottság, és ott az átlagemberek meg szoktak jelenni, ha szükséges, akkor az nem lehetséges, hogy egyes politikusok, magas rangot viselt korábbi politikusok meg ne menjenek el. Tehát itt sokkal inkább a jogegyenlőség elvének, hogy mindenkire azonos szabályok vonatkozzanak, ennek az elementáris emberi igénynek a megnyilvánulásával találkozunk. És helyes, ha az alkotmány ezt végig is vezeti.

- Milyen szankció lehet? Mert itt megint ugyanaz, mint az önvédelemhez való jog...

- ... igen, Ön is azok közé az állampolgárok közé tartozik, akik többet szeretnének tőlem megtudni, mint amire én most választ tudok adni Önöknek, illetve Önnek, ugyanis az új magyar alkotmányos rendszer felépítése, az új alkotmány elfogadásával csak megkezdődik, és nem zárul le. Tehát azért arra nincs mód, hogy tavaly valamikor nyáron megindul egy alkotmányozási folyamat, és az életünk minden fontos kérdésére részletekbe menő, végleges válaszokat tudjunk adni, de azt meg tudjuk mondani, hogy mely válaszok előtt kell, vagy milyen megoldási irányok előtt kell kinyitni az ajtót, ezt megteszi az alkotmány. Világossá teszi azt, hogy mit véd, mit nem, mi fontos, és mi nem. De utána, ha megvan az alkotmány, egy nagyon embert próbáló, nehéz időszak előtt fogunk állni, amikor az alkotmányos rendszer kétharmados és az azután következő egyszerű többséggel megalkotandó szabályait még meg kell alkotnunk. Amikor ezeket a vitákat mind újra elővesszük, és különböző konzultációk és egyeztetések folytán igyekszünk olyan megoldásokat találni, amivel az ország többsége egyetért.

- Érdekes, amit mond, mert valóban, ugye, úgy tűnhet, mintha az alkotmányozás lezárulna majd április 25-én, amikor ünnepélyesen kihirdetik az új alkotmányt. De kiderül, hogy a neheze még hátravan. És ezért érték a kormányt olyan vádak az ellenzéktől is, de még a Velencei Bizottság részéről is kritikák, hogy túl feszes, túl gyors az alkotmányozás, mert ha nincs kényszer, akkor nem kell ennyire szaladni, tehát a kérdés az, hogy volt-e rá lehetőség, hogy részletesebben kidolgozzák azokat a pontokat, amelyekről most beszélgetünk, és nem tudunk válaszolni.

- Hát én egy vén csataló vagyok már, ezért én jól emlékszem arra, hogy a kilencvenes évek közepén már egyszer a parlament plenáris üléséig is eljutott az új alkotmány tárgyalása. Amikor most megkezdődött az új alkotmány parlamenti vitája, akkor az a lehetőségünk volt, hogy egy sok évvel ezelőtt már lefolytatott parlamenti vitadömping minden tanulságát magunkévá tehettük, idézgethettünk abból az alkotmányról szóló vitából, ami egyébként az MSZP–SZDSZ-koalíció időszakában már megkezdődött a parlamentben, csak nem jutott el a végkifejletig. Ezzel én csak azt akarom mondani, hogy miután az alkotmány magát is – a jelenlegi, hatályos – ideiglenesnek mondja, ezért a kilencvenes évek eleje óta mindig izgatta, mindig foglalkoztatta a politikusok fantáziáját, hogy egy új alkotmányt kéne alkotni. Nem emlékszem olyan kormányra, illetve csak olyan kormányra emlékszem, amelynek a programjában szerepelt az, hogy új alkotmányt kellene elfogadni az ő ciklusának a végére. Csak valahogy úgy alakult, nem volt hozzá elég erő, elszántság, egyetértés, hogy ez létrejöjjön. Most van erő is, elszántság is, meg egyetértés is, tehát most lesz.

- És a ciklus elején tartunk. Nem a végére fogadta el, vagy fogadná el, hanem már a ciklus elején is.

- Hát nézze, az a tanulsága a Horn-féle időszak alkotmányozásának, hogy későn vágtak bele. Miután későn vágtak bele, belecsúsztak a választási kampány időszakába, és ezért nem lehetett lezárni sikeresen. Megvan a politikai életnek is a maga ritmusa, mindennek rendelt ideje van, amit az elején nem végez el az ember, azt a végén már nem tudja.

- Próbáljuk meg kibontani tovább a tartalmát. Különös védelmet érdemel a termőföld, víz, erdő. Na most, ugye, víz, erdő, föld, ezek esetében mit jelent a különös védelem? Ez természeti védelmet jelent, vagy magyar tulajdonvédelmet?

- Mind a kettőt. Az én felfogásom szerint mind a kettőt jelenti.

- Hogyan?

- Magyarországon egységes politikai akarat irányában az ivóvíz fölötti rendelkezés joga szerencsétlenül alakult, vannak mindenfajta vízkezelésre jogosult társaságok, amelyek részben államiak, részben önkormányzatiak, egy részüket részben kiszervezték. Tehát szeretnénk azért ezt egységesíteni, és garanciát adnia arra, hogy a víz és a víz fölötti rendelkezés joga is átlátható, világos rendszerben legyen, és a víz fölötti rendelkezés sem jelentheti azt, hogy kikerül az állam ellenőrzése alól a víz feletti, a víz gazdálkodása fölötti ellenőrzés.

- Tehát a külföldi tulajdonban lévő, ilyenfajta szolgáltatóknak változásra kell felkészülniük.

- De nem az alkotmány miatt mindösszesen. Az alkotmány csak megerősít bennünket abban a szándékunkban, amelyet sosem rejtettünk véka alá, hogy szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba. A külföldi tulajdonosokkal jogviták zajlanak, egyeztetések zajlanak, én bízom benne, bízom abban, hogy a végén a magyarok számára kielégítő és eredményes megoldást találunk.

- Két év múlva lejár a termőföld moratórium.

- Én ezt mindig mondtam, hogy túlságosan sok várakozást fűzünk, vagy erőteljes várakozást fűzünk a brüsszeli döntéshez, amely a moratóriumra vonatkozik. Nekünk szerintem nem Brüsszellel kell ez ügyben foglalkoznunk. Arra kell magunkat elszánnunk, ez az alkotmányszöveg most e felé terel bennünket, hogy Magyarországon a termőföld a magyarok kezében maradjon. Ehhez persze bonyolult és ravasz jogi megoldások kellenek.

- Mi a technikája ennek?

- Én csak azt tudom mondani Önnek, hogy amikor a föld magyar kézben tartását ellenző magyarok vitapartnereinek a véleményét hallom, én csak azt tudom nekik tanácsolni, hogy menjenek el 250 kilométerre Budapestről, és próbáljanak meg Ausztriában venni termőföldet, ahol egyébként ezt szabad – jogi értelemben. És ha sikerült, akkor árulják el majd nekünk, hogy kell ezt csinálni, vagy menjenek még odébb kicsit: menjenek el Franciaországba, és azt fogják látni, hogy Franciaországban, ahol nincs jogi akadálya a külföldiek földvásárlásának, ha megfeszülnek, sem fognak vásárolni egyetlen négyzetméternyi termőföldet sem. Ennek megvan az oka, Európában kialakult technikái vannak annak, hogy a gazdák maguk hogyan tartják a saját kezükben a saját termőföldjüket.

- És ehhez az állam partner lesz.

- Az államnak ilyen értelemben van egy alkotmányos biztatása, hogy ebben legyen partner.

- Miniszterelnök úr, hogy kapcsolódik össze az államadósság mértéke és az Alkotmánybíróság hatásköre? Az új alkotmányban, ha megszavazzák, az fog állni, hogy az előző év GDP-jéhez képest ha 50 százalék alá megy az államadósság, akkor az Alkotmánybíróság tulajdonképpen az eredeti hatásköreivel élhet, addig nem.

- Ez egy nagyon nagy vita volt, a nemzeti konzultáció egyébként világos eligazítást ad a legfontosabb kérdésben, ugyanis ez szerepelt ebben a kérdőívben. Az emberek szeretnének alkotmányos garanciát arra, hogy nem járhatnak még egyszer úgy, ahogy már kétszer jártak az elmúlt húsz évben, ugyanis 1990-ben, illetve közvetlenül a 90-et megelőző években az országot nyakig eladósították, a feje búbjáig szinte. Innen küzdöttük vissza magunkat oda, hogy 2002-ben, amikor a polgári kormány letette a lantot, akkor az államadósság mértéke a nemzeti össztermékben számítva 53 százalékot ért csak el. Ez csökkent egyébként a megelőző négy évhez képest. Majd most itt vagyunk 2010-ben, 2011-ben, és megint nyakig úszunk az adósságban, ugyanis az a helyzet, hogy arról a bizonyos 53 százalékról felment 81-82 százalékra az adósság. Ami testvérek között is egy 50 százalékos növekedést jelent egyébként. Ez példátlan. Azt jelenti, hogy az előző kormányok eltékozolták az emberek jövőjét, talán még a következő generációk jövőjét is. És az alkotmány semmifajta korlátot nem állított ez elé. Ezért az emberek most azt akarják – én ezzel egyetértek, igazuk van –, hogy az alkotmány tegye lehetetlenné, hogy ez még egyszer bekövetkezzen. Most azonban ahhoz, hogy minden évben csökkenteni tudjuk az államadósságot, azért nagyon kemény gazdaságpolitikát kell folytatnunk. És minden olyan jogvita, ami arról szó, hogy egy-egy intézkedés alkotmányos-e, vagy nem, mint ahogy az elmúlt húsz évben gyakran buktak meg ezen gazdasági elképzelések, szerintem rontja Magyarországnak azt a képességét, hogy egy belátható időhatárig eljusson oda, hogy a mostani 82-83 százalékról az államadósság mértéke 50 százalékig csökkenjen. Tehát én azt tudom mondani Önnek, hogy ma a gyorsaság, a határozottság, csúnya szót mondok: operativitás, akcióképesség, az, hogyha egy kormány dönt valamit, akkor az pillanatokon belül működni kezdjen a valóságos életben, a gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb eszköze. Ezért egy nagyon szűk körben, a gazdaságpolitika szíve közepéhez tartozó szűk körben bizonyos jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata az Alkotmánybíróság számára nem lesz lehetséges addig, amíg el nem érjük ezt a bizonyos 50 százalékos adósságot. Hogy utána legyen-e, ez egy nagy vita a Fideszben, én azt gondolom, hogy utána lehet erről szó, de ezt majd tíz év múlva megbeszéljük.

- Hát hogyha 50 százalék alatt van az államadósság, akkor azért olyan gyorsan kormányozni nem kell, vagy olyan radikális törvények sem kellenek, amelyekbe mondjuk egy Alkotmánybíróság beleköthet.

- Az a probléma tudja, hogy a gazdasági jogalkotás az egyik legbizonytalanabb körvonalakkal rendelkező jogalkotás, és amikor általános jogelveket vetítünk egy-egy gazdasági intézkedésre, akkor a legjobb szándék mellett is születhetnek olyan parlamenti vagy alkotmánybírósági döntések, amelyek sajnos nem szolgálják az ország érdekét, és ez ellen jobb, ha megvédjük magunkat.

- Engedje meg, hogy a mostantól kezdődő részben villámkérdésszerűen menjünk tovább. Határon túli magyarok javaslatai az alkotmányban.

- Vannak ilyenek, ugye, most ez egy hosszú villám lesz, de azért tartottam fontosnak a konzultációk rendszerét…

- ... határon túli magyarok szavazati joga…

- ... hogy a határon túli magyarok is elmondhassák a véleményüket. El is mondták. Az ő szavazati joguknak a kérdését majd az új választójogi törvény fogja rendezni. A mostani alkotmány azt mondja ki, hogy összetartozunk. Ez nemcsak egy érzelmi, hanem politikai tény is, ezért a kormánynak mindenkor felelősséget kell viselnie a határokon kívül élő magyarokért is. És erősíteni kell az összetartozást. Hogy a választójogra nézve ez pontosan mit jelent, azt majd a választójogi törvényben fogjuk megvitatni.

- Forint, mint magyar fizetőeszköz. Miért? Ugye, az euró felé megy mindenki.

- Igen, de most forint a fizetőeszközünk, ezért szerepel benne ez. Azt nem lehet beleírni, hogy majd egyszer az euró lesz.

- Ennek egyébként van jelentősége, hogy miért kellett belefogalmazni?

- Szerintem van jelentősége, szerintem egy komoly országhoz hozzátartozik az, hogy világosan beszél arról, hogy a gazdasági ügyeit milyen pénznemben intézi. Magyarország ma a gazdasági ügyeit forintban intézi. És a forintot védeni kell.

- És Ön szerint ez nem lesz akadálya a majdani euró bevezetésnek?

- Majd akkor módosítani kell ezt a szabályt.

- Miért nem lesz megerősítő népszavazás az alkotmányról? Tehát, ugye, nem arról, hogy mindenki fogalmazza meg saját maga, hanem egy igen – nem.

- Az én felfogásomban ez úgy van, hogy én nem a többség alkotmányát szeretném most látni, hanem minden ember alkotmányát szeretném látni. Amikor népszavazás van, akkor az ember vagy így, vagy úgy szavaz: igen vagy nem, és akkor egy többség áll szemben a kisebbséggel. Én azért tartottam jobb eszköznek a konzultációt, mert az arra ad lehetőséget, hogy ne a végén, egy a képviselők által megalkotott papíron mondja valaki, hogy igen vagy nem, hanem hogy mód nyíljon arra, hogy közben el tudja mondani, hogy mit tart fontosnak. Ilyen értelemben betegyen a nép hangja bizonyos passzusokat az alkotmányba, másokat pedig kivegyen. Még egyszer mondom, én nem a többség alkotmányát szeretném a végén látni, hanem azt szeretném elmondani, hogy minden magyar embernek lehetősége legyen arra, hogy a legfontosabb kérdésekben elmondhassa a véleményét. A törvényhozók meghallották, amit az emberek akarnak, és át is vezették ezeket a véleményeket az új alkotmány szövegébe. Ez több és értékesebb, mint egy népszavazás.

- Miniszterelnök úr, négy percünk van, az alkotmányt most ott hagyjuk. Széll Kálmán Terv. Ami talán az egyik legakutabb része volt a Széll Kálmán Tervnek, az a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása, de határidővel, hol tartanak most a Bankszövetséggel a tárgyalások?

- Ha villámválasz kell, akkor azt mondom, hogy biztatóan állnak a tárgyalások; látok reális esélyt arra, hogy májusban lezárjuk a tárgyalásokat.

- Májusban.

- Látok reális esélyt. Nem biztosságról, nem bizonyosságról beszélek, hanem esélyről.

- Rezsiköltségek befagyasztása. Ez elég nagy hangsúllyal szerepelt annak idején, mikor a Széll Kálmán Terv pontjait ismertették, de azóta keveset beszélt róla a kormányzat.

- Pedig ez egy fontos kérdés, a szegényeket meg kell védenünk Magyarországon…

- … lesz ilyen befagyasztás?

- Hogyne lenne, ezen dolgozunk, tehát a szándék világos, és a mostani kormányról sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogyha valamit a fejébe vesz, akkor nem próbálja azt az inaszakadtáig megvalósítani. Tehát lesz rezsikorlát, lesz rezsibefagyasztás, stop. Lehetne a dolog az, hogy az emberek a jövedelmük tekintélyes részét az egyszerű létfenntartás érdekében legyenek kénytelenek kifizetni. Ezért mindenképpen lesz. És kifejezetten a szegény emberek számára.

- Mikortól?

- Hát van, ahol már most tulajdonképpen így áll a helyzet, mert nem emelünk folyamatosan, és vannak még megoldandó kérdések, például a távfűtés kérdése egy rendkívül bonyolult jogi és közgazdasági kihívás. Ott is egy olyan megoldást szeretnénk, hogy hosszabb távon be tudjuk fagyasztani az árakat, és ne engedjünk áremelést.

- Alapvető élelmiszerek áfája. Lesz-e áfacsökkentés, vagy nem?

- Osztunk-szorzunk. Részben racionális érvek, részben hitviták zajlanak. A vita arról szól, hogyha lecsökkentjük az áfát, akkor olcsóbb lesz-e a termék, vagy lenyelik azt a közvetítők és a kereskedők. Most ez a vita zajlik e pillanatban.

- De garanciákat a kormány épített be korábban is már. Most is lehetne.

- De nem működnek. Az a helyzet, hogy a korábbi áfacsökkentéseknek az a tanulsága, hogy valójában eltűnt az áfa valahol, az áfacsökkentés valahol elveszett, és nem jutott el a fogyasztók zsebéhez. Tehát valójában az adott termék ára az áfacsökkentés után nem lett olcsóbb, mint előtte volt, úgyhogy egyelőre a kormány nem tett le erről a szándékáról, mert szeretnénk ezzel is a szegényebbeket segíteni. De megfontoltan kell eljárnunk, ezért egy kis időt kell kérjek még.

- Londonban a legutóbbi dollár és államkötvény-kibocsátás után azt javasolta az egyik elemző cég, hogy tízéves államkötvényt vegyenek, magyar államkötvényt, mert az megéri. Ez fordulat vagy pedig piac?

- Megéri, meg is vették. Több, mint 3 milliárd dollár értékben bocsátottuk ki kötvényeket, ezeknek tekintélyes része tízéves volt, de egy fontos hányada harminc éves kötvény volt, és megvették Amerikában mindet. Úgyhogy egyelőre úgy látom, hogy ezzel ki tudjuk váltani...

- … és lesz még egy ilyen?

- Lesz még egy legalább, azért vettük fel ezt a hitelt, hogy az IMF-nek a lejáró hitelt vissza tudjuk fizetni, tehát sajnos ez a hitel nem jön be működni a gazdaságba. Ez a hitel arra való, hogy egy lejáró adósságot váltsunk ki. De így legalább a pénzügyi függetlenségünket visszanyertük. Én nagyon fontosnak tartom, hogy ne politikai szervezetek vagy nemzetközi szervezetek finanszírozzanak bennünket, hanem a piac értékítélete alapján álljuk helyt. Most ez történik. Magyarország jó úton halad a felé, hogy visszanyerje a piacok szemében is az életképességét és a reményteljességét.

- A versenyképességi paktumból kimaradás is azt mutatja, hogy egyelőre önálló gazdaságpolitikát kíván folytatni Miniszterelnök úr.

- Nézze, én elszánt vagyok, én tudom, hogy mi a dolgom. Azt is pontosan tudom, hogy mit akarok, és azt is tudom, hogy amit akarok az a magyar választók túlnyomó többségének a szándékával egybeesik. Először a legversenyképesebb közép-európai, majd a legversenyképesebb európai gazdaságot akarjuk felépíteni Magyarországon. Ehhez alacsony adókra van szükség. Az a paktum, amelyet most az eurózónához tartozó államok és az oda csatlakozni akarók együtt megkötöttek, az a paktum Magyarországon rövid távon 50 ezer munkahely elvesztését eredményezte volna, vagy legalábbis ennyi munkahelyet veszélybe sodort volna. Az Európai Unió saját számításai szerint is, ha Magyarország csatlakozott volna ehhez a paktumhoz, a gazdasági növekedése 0,4-0,9, tehát majdnem 1 százalékkal alacsonyabb lenne, mint ami várható. Ez 50 ezer álláshelyet jelent. Ilyen paktumhoz nem kell csatlakozni.

- Elkezdtünk a végén százalékozni, hogy tudniillik magasabb lett az államháztartási hiány, mint számítottak rá, és idén az első két hónapban már 80 százalék az idei. Ez jelent valamit?

- Ami a tavalyit illeti, ott a helyzet úgy áll, hogy a központi költségvetés hiánya jobb lett, az önkormányzatoké pedig rosszabb. Ez világosan mutatja, egyébként az alkotmány és a nemzeti konzultációval összefüggő kérdésről van szó, hogy az emberek átlátható és világos gazdálkodást akarnak, de nemcsak az államnál, hanem az önkormányzatoknál is. Ezért itt egy új önkormányzati finanszírozási törvényt is meg fogunk majd alkotni…

- Időt kell mutatnom.

- … ami pedig a mostani hiányt illeti, ott még annyit hadd mondjak el, hogy más ütemben mennek ki a kiadások, és jönnek be a bevételek, ezért az első félévben magas hiányszámokkal kell számolnunk, amit a második félév egyébként majd korrigálni fog. Tehát a dolgok kontroll alatt vannak, kézben tartjuk az eseményeket, és a magyar gazdaság ugyan nagyon mélyről indul, ezért még hosszú ideig kell fejlődnie, hogy a mindennapi életben is élvezhetőek legyenek a pozitív változások, de a megfelelő irányba indult el.

- Miniszterelnök úr, időn túli kérdés. Paks. Meghosszabbítják-e az élettartamát, az oroszok fogják-e tovább építeni, akikkel egyébként mélyhűtött a viszony.

- A továbbépítésről tender fog dönteni, amin mindenki elindulhat, az oroszokat is beleértve. Az nagyon fontos dolog, hogy a Paksi Atomerőmű földrengésbiztos. A kilencvenes évek elején ott létrehoztunk egy olyan beruházást, amellyel földrengésbiztossá tettük a Paksi Atomerőművet, tehát ma az egy biztonságos atomerőmű. Ennek ellenére az Európai Unió minden Európába működő atomerőművön egy ilyen krízis- vagy válságtesztet hajt majd végre, beleértve a Paksi Atomerőművet is.

- Ez nem kötelező, de célszerű.

- De én szeretném, mert az fontos, hogy mindannyian jól érezzük magunkat a bőrünkben, biztonságban érezzük magunkat, és ne kelljen aggódni, ne gyötörjenek bennünket olyan félelmek, amelyeknek nincs alapja. Ezért fontos, hogy ezeket a vizsgálatokat elvégezzük.

- Miniszterelnök úr, köszönöm, hogy itt volt!

- Köszönöm, hogy itt lehettem!

(miniszterelnok.hu)