Orbán Viktor felszólalása az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.
Mélyen tisztelt Elnök Úr!
Köszönöm, hogy fél évvel a magyar elnökség után ismét itt lehetek Önök között. Mindig öröm egy parlamentben felszólalni, mert bármilyen is egy intézményrendszer, demokrácia mégis a parlamentben működik, a parlament a demokrácia szíve. Magam is így gondolom, ezért 1990 óta parlamenti képviselő vagyok. Köszönöm Schulz elnök úrnak, hogy lehetővé tette a mai itt létemet. Hálás vagyok a dán elnökségnek, amely nem emelt kifogást, sőt támogatta azt. És köszönöm Barroso elnök úrnak a bátorító szavait is.
Azért jöttem el ma ide, Önök közé, mert azt a hírt kaptam, hogy Önök Magyarországról kívánnak tárgyalni. Úgy gondoltam, helyes, hogyha az Önök rendelkezésére állok, és első kézből értesülhetnek Magyarország kormányának szándékairól. Indokolt a jelenlétem a mostani Magyarországot körülvevő fölfokozott érdeklődés mellett, amikor az európai gazdasági válság miatt egyébként is feszült a hangulat. Engedjék meg, hogy elmondjam Önöknek, hogy nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülveszi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben. A megújítás indokolt és sürgető volt. 2010-ben hazánkat a gazdasági összeomlás fenyegette. A tízmilliós országunkban kevesebb, mint három millió adófizető tartotta el az országot, többen éltek állami pénzből, mint a gazdaságból, paramilitáris szervezetek működését a jog nem szankcionálta, hazánk a gazdasági összeomlás és tragédia szélén volt. Óriási munkát végeztünk az elmúlt másfél évben. Erre a munkára mi büszkék vagyunk. Bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségeink, most először Magyarországon a költségvetés az európai normák szerinti stabil költségvetésnek tekinthető; az államadósságot csökkentjük, a fizetési mérlegünk tartósan pozitív, törvényen kívül helyeztük és fölszámoltuk a paramilitáris szervezeteket, ezért ma Magyarországon minden kisebbség védelmet élvez, ideértve a nemzeti kisebbségeket, a romákat és a zsidó kisebbséget is, s a magyar kormány ezeket a kisebbségeket mindig meg fogja védeni a jövőben is. Másfél év alatt megalkottunk egy új alkotmányt, 25 sarkalatos törvényt és 339 egyéb törvényt. Másfél év alatt 365 törvényt alkottunk meg. Strukturális reformot hajtottunk végre. Újjászerveztük a kormányzati rendszert, az önkormányzati rendszert, a közigazgatási rendszert, az igazságszolgáltatási rendszert, az oktatási rendszert, az egészségügyi ellátást, az adó- és közteherviselési rendszert, a nyugdíjrendszert és a szociális ellátás rendszerét. Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon államadósságot termelt. Természetesen ez érdeksérelemmel, lobbi érdekek, üzleti érdekek és nagy üzleti erőcsoportok érdekének megsértésével is járt. Elég, ha Önök a bankadóra vagy a nagy cégeket terhelő magyar válságadóra gondolnak.
Az 1949-es kommunista alkotmány helyett – utolsóként a volt megszállt országok közül – új alkotmányt hoztunk létre. Szeretném világossá tenni az Önök számára, hogy Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és az európai értékek alapján történt. Támaszkodtunk az Európai Unióhoz tartozó tagállamok bevált gyakorlataira és az Európai Unió alapdokumentumaira is. Ilyen mértékű és ilyen tempójú átalakítás mellett természetesnek tekintem, és Magyarországon mindenki természetesnek tekinti, ha vitás kérdések is fölmerülnek. A mai napon levelet küldtem Barroso elnök úrnak. Kifejeztem azt a véleményemet, hogy a bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók, a jövő héten esedékes találkozónktól pedig gyors eredményeket remélek. Egyúttal szeretném tájékoztatni a tisztelt parlamentet, hogy a bizottság által nekünk elküldött és eddig jogilag kifogásolt szakaszok közül egyetlenegy sem érinti a magyar alkotmányt. Hiába írnak az újságok mást, egyetlen kifogás sem támadt a magyar alkotmány tavaly április 25-én elfogadott szövegével szemben. Az alkotmányt az előző év április 25-én fogadtuk el. Az alkotmányhoz kötődő Átmeneti rendelkezések közül ért kettőt a bizottság részéről, s az Átmeneti rendelkezések ezen két kifogásának orvoslására rendelkezésre állunk, de szeretném jelezni, hogy ez idáig a magyar alkotmány egyetlen szakaszát sem vonta senki semmilyen természetű jogi kétely alá. Meggyőződésem szerint ez jól is van így.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Hálás vagyok Önöknek, hogy mindezt elmondhattam. Arra kérem Önöket, hogy azt a nagy átalakítást és átszervezést, amelyet most fejezünk be Magyarországon, legyenek kedvesek, és az európai értékek jegyében támogassák a jövőben is. Magyarország számít az Európai Parlament támogatására.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Orbán Viktor válasza a képviselői felszólalásokra az Európai Parlament ülésén
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!
Először is szeretném a hazám nevében megköszönni, hogy ilyen kitartó figyelmet fordítottak a Magyarországgal kapcsolatos ügyekre. Szeretném megköszönni a támogatást azoknak a hozzászólóknak, akik Magyarország mellett kiálltak, és Magyarország barátaiként szólaltak meg. Szeretném Swoboda elnök urat emlékeztetni, miután hozzászólásában a magyar politikai váltógazdálkodás miatt aggódott, hogy az elmúlt húsz évből én tizenöt évet ellenzékben töltöttem: korábban négy évet már kormányoztam, aztán vesztettem, s most megint vezetem a kormányt. Biztos lehet abban, hogyha van Európában csak egy ember is, aki a politikai verseny barátja, az én vagyok, és ebben Ön mindig számíthat rám.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Verhofstadt elnök úrnak azt kell mondanom, aki fölolvasott egy nyilatkozatot, amely korrekt volt, hogy egy tényt hallgatott el a végéről. Valóban, egykori antikommunista disszidensek írták a nyilatkozatot, de amit elhallgatott, az fontos: ezek az emberek a liberális párt vezető párttestületének tagjai voltak, ezért pártemberek. És ez a párt, amelyben ők dolgoztak, úgy elvesztette a magyar nép bizalmát, hogy legutóbb azt az öt százalékos kulcsot sem érte el, hogy bejusson a parlamentbe.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy ezek után az idő előrehaladtára való tekintettel eltekintsek attól, hogy az összes elhangzott, sajnos számos ténybeli tévedést egyenként kiigazítsam, ezért csak azt kérem azoktól, akik hozzászóltak és kritizálták, illetve vádolták Magyarországot és a magyar alkotmányt, hogy legyenek kedvesek, és olvassák el azt az alkotmányt. Rendkívül értékes dokumentum. Számos új dolgot is találnak benne: kisebbségvédelem, jelnyelvvédelem, környezetvédelem, GMO-ellenesség, amelyekről azt gondolom, hogy megfontolásra méltó lehet bármely európai országnak.
Érzékeltem azt is, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy ennek a vitának, amely Magyarországról szólt, volt egy európai aspektusa is: egyfajta ideológiai vita. A magamfajtáknak és a mi közösségünknek tudomásul kell vennie, hogy azok az eszmék, amelyeket mi képviselünk, sajnos ebben a házban sem élvezik a többség támogatását. Kétségkívül a mi eszméink keresztények, az egyéni felelősségre épülnek, a nemzeti érzést fontosnak tartjuk és pozitívnak, és a családot tekintjük a jövő alapjának. Lehet, hogy ezt nagyon sokan másképp gondolják, de ettől még ez egy európai álláspont. Lehet, hogy kisebbségben vagyunk vele Európában, de ettől ez az álláspont még európai álláspont, és nekünk szabad ezt a meggyőződést képviselni. Lehet, hogy Önök nem értenek egyet azzal, amit most fogok idézni, de én személy szerint Schumannak azt az álláspontját vallom, hogy az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ez egy európai álláspont, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ami a konkrétumokat illeti, engedjék meg, hogy elkerüljem azt a vitát, amelyet majd a bizottsággal kell lefolytatnunk a konkrét kérdésekben, csupán két dolgot szeretnék itt most a konkrétumok szintjén említeni. Nekünk nincs vitánk a bizottsággal a bírák függetlenségéről, a bírák nyugdíjkorhatárának ügye ugyanis nem az igazságszolgáltatás, hanem az új nyugdíjrendszer kérdése. Magyarországot tönkretette egy kezelhetetlen, kivételekkel megterhelt nyugdíjrendszer. Ezért azt a döntést hoztuk, hogy a közszolgák tekintetében egyetlen korhatár lesz csak: egy, egységes, általános; a rendőrökét és a katonákét fölemeltük, mert ők alatta voltak, másokét lehoztuk. Ezért számunkra ez nem igazságszolgáltatási kérdés, hanem nyugdíjrendszerbeli kérdés, és szívesen megfontoljuk a bizottság álláspontját. A nemzeti bank függetlenségét érintő megjegyzéseket egy kivétellel el tudjuk fogadni. Egy olyan pont van már csak a bizottság és közöttünk, ahol éles konfliktus van. A bizottság azt kéri tőlünk, hogy a nemzeti bank elnöke és a monetáris tanács tagjai ne tegyenek esküt a parlament előtt, és ne esküdjenek föl a magyar alkotmányra. Azt javaslom, hogy ezt fontoljuk meg. Ezt leszámítva az összes többi kérdésben úgy látom, hogy egyeznek az álláspontjaink. Hogy az utóbbiban kell-e nekünk engednünk, ezt, kérem, vitassuk meg a jövőben.
Ami pedig, tisztelt Hölgyeim és Uraim, a régi és az új alkotmányt illeti, csak annyit szeretnék Önöknek mondani, hogy a régi alkotmány nem volt képes arra, hogy megvédje az ország vagyonát, és eladósította a magyarok jövőjét – nyakig, nem védte meg a versenyt, és a magyar gazdaságot monopóliumok és kartellek uralták, az előző alkotmány nem védte meg a környezetet, amely lepusztult és tönkrement, és az előző alkotmány nem védte meg a polgári szabadságjogokat, mert a rendőri önkénnyel szemben nem védte meg a civileket, és megengedte, hogy paramilitáris szervezetek kisebbségi csoportokat félelemben tartsanak. Az új alkotmány ezt mind orvosolja, és meggyőződésem szerint jól orvosolja.
Végezetül engedjenek meg még egy megjegyzést. Mi, magyarok úgy gondoljuk, hogy Európát a kultúrája teszi Európává. Fölfogásunk szerint az európai kultúra alapja a jó szándék és a jóindulat, viták mindig voltak és lesznek is Európában, de ha az érvek konkrétak, higgadtak és józanok, és a másik félről jó szándékot föltételezünk, akkor mindig megtalálhatjuk a viták föloldásának módját. Én sajnálom, hogy a mai vitában több alkalommal nem érveket kaptam, nem konkrétumokat, hanem abszurd ténybeli tévedéseket, indulatot, dühöt és előítéletet. Meggyőződésem szerint nem méltóak Európához az olyan vádak, amelyek a szóban forgó törvények ismerete nélkül születnek, és nem méltóak Európához azok az ítéletek, amelyeket nem a józan ész és a tárgyilagosság, hanem a pártpolitikai düh és indulat vezet. Mi, magyarok és személy szerint én is ezekben az értékekben hiszünk, ezek az értékek vezettek bennünket az Európai Unióba, és mindenkit arra kérünk, hogy térjünk vissza a vitás ügyekben az európai útra. Magyarország a szabadságharcosok földje volt, ma is az, és az is marad. Ezeréves európai nemzetként mindenkitől megköveteljük azt a tiszteletet és európai kulturáltságot magunk felé, amelyet mi is minden nemzet számára megadunk. Akiknek kétségei vannak, kérem, jöjjenek Magyarországra, ismerjenek meg bennünket, ismerjék meg a magyar népet.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
(orbanviktor.hu)
