Orbán Viktor beszéde a járási hivatalok vezetőinek kinevezési ünnepségén, Budapesten.
Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy először is köszöntsem Boross Péter miniszterelnök urat, aki megtisztelt bennünket a jelenlétével, és akinek külön köszönettel is tartozunk, mert a közigazgatás átszervezésének kezdetekor, 2010 nyarán a szétvert állapotban lévő ellenzék helyett ellátta az ellenzék funkcióit, és minden egyes szakmai javaslatunkat górcső alá véve kritikai megjegyzéseket tett, és javaslatokkal egészítette ki az új kormány közigazgatási elképzeléseit. Sokat azok közül sikerült is befogadnunk, néhány még fennmaradt, ami arra emlékeztet bennünket, hogy lesz majd még egy-két olyan szakmai vita, ahol igényt tartunk Miniszterelnök úr szakmai segítségére. Köszönjük szépen a munkát!
Másodsorban engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Navracsics Tibor urat és barátunkat. Talán emlékeznek néhányan még Önök közül arra, hogy amikor 2010-ben a kormány megalakult, és bemutathattam a kormány tagjait a szélesebb nyilvánosságnak, akkor azzal ajánlottam a közvélemény figyelmébe a leendő közigazgatási és igazságügyi minisztert – egyben miniszterelnök-helyettest –, hogy ő az a bátor ember, aki olyasmire vállalkozott, amire rajta kívül aligha vállalkozna bárki a széles hazában: ő próbálja meg majd korszerűsíteni a magyar közigazgatást, ahogyan hallhattuk tőle, a hagyomány és a korszerűség alapjára helyezve a magyar államigazgatás működését. Két év kemény munkáját irányította Navracsics miniszter úr, és azt kell mondanom, hogy tekintélyes részben neki köszönhető, hogy ez a pillanat is elérkezett, és Önök mint leendő járási hivatalvezetők letehetik az esküjüket. Tibor, köszönjük szépen a munkádat!
Céloztam rá, bár ez nem egy szakmai fórum, de mégis hadd hozzam ide, hogy maradt azonban egy-két kérdés, amit meg kell válaszolnunk. Igaz, ez nem a járások működését érinti, hanem sokkal inkább a megyei-közigazgatási és miniszteriális igazgatás kérdését. Nem minden államigazgatási és miniszteriális irányítású, korábbi dekoncentrált szerv került bele a közigazgatási rendszerbe. Folyamatosan vizsgálni fogjuk az előttünk álló időben is, hogy melyek azok az államigazgatási munkák, amelyeket megyei hivatalokból érdemes irányítanunk, és nem kell megtartanunk közvetlen miniszteriális irányítás alatt. De ez egy olyan vita, ami azt gondolom, hogy kellő megfontoltságot, szakmai érvek patikamérlegre tételét igényli, és folyamatos, fokozatos döntéshozatalt ír elő a számunkra.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ezek után engedjék meg, hogy Önöket mint járási hivatalvezetőket is köszönthessem. Mikszáth valahol azt írja, idézem őt, hogy a magyar népnek sokkal jobb szíve van, hogysem valaha jó közigazgatása lehessen. Rejtélyes mondat ez. Talán a szerző szándékosan is hagyta homályban gondolatának precíz voltát. Ha ideképzeljük magunk elé a szerzőt, akkor talán látjuk is ezt a cinikus kikacsintást vagy a pipafüstöt, de úgy gondolom, hogy ez egy olyan mondat, amiben mély életbölcsesség van. „A magyar népnek sokkal jobb szíve van, hogysem valaha jó közigazgatása lehessen.” Ebből a mondatból az az életbölcsesség köszön vissza nekünk, mely arról szól, hogy az állam nem arctalan, lélektelen mechanizmus, nem csupán szabályok összessége. Az állam annak ellenére sem tekinthető puszta gépezetnek, hogy a pontos működéshez és az elszámoltathatósághoz napi rutin, sőt nevezzük így: a napi robot is hozzátartozik. Az államnak egyrészt képviselnie kell azokat az eszméket és hagyományokat, amelyek a lényegét jelentik, miközben a közigazgatási ügyek lebonyolításában mégis elsősorban egy jól működő gépezet hatékonyságával kell eljárnia. Az állam képzete azonban az emberek szemében mindig egybekapcsolódik a közhivatalokban szolgálatot teljesítők segítőkészségével, a napi ügyintézés emberséges vagy embertelen voltával.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Amikor az állampolgárok arra fognak gondolni, hogy milyen is a magyar állam, akkor a jövőben egyre inkább a járási hivatal jelenik majd meg a szemük előtt. A járási, illetve a fővárosban a kerületi hivatalok lesznek azok a pontok, ahol az emberek leggyakrabban fognak találkozni az állammal. Ezért nagy felelősség hárul a járási hivatalokra és különösen nagy a járási hivatalok vezetőire, mert ők lesznek az állam képviselői, ahogy Navracsics Tibor mondta: az állam emberei. Önökön múlik, hogy az emberek valóban úgy érzik, minőségi változás történt, úgy érzik, hogy az újjászervezett magyar állam képes betölteni mindazokat a funkciókat, amiket a XXI. században méltán várnak el tőle. Önöknek a minőségi változást abban a tekintetben is meg kell mutatniuk, hogy minden esetben szem előtt tartják, hogy nem az emberek vannak a közhivatalokért, hanem a közhivatalok az emberekért. Az állampolgár kifejezést akár meg is fordíthatnánk, mégiscsak egy polgári kormányról van szó: a polgárok államát kell megtestesíteniük. Komoly az Önök felelőssége tehát, mert a járási hivatalban szerzett tapasztalat adja majd azt a képet, amit a magyar állampolgárok saját államukról alkotnak. A járási hivatalok alkalmazottai nem lehetnek személyválogatóak, hanem mindig barátságosan, a hivatalos ügymenet megkívánta minimumon túli tisztelettel kell fogadják a hozzájuk fordulókat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A járások és a járási hivatalok egykoron elválaszthatatlan részei voltak a magyar közigazgatásnak. Ezt a rendszert ’83-ban egy tollvonással szüntették meg. A rendszerváltozás idején számos akarat és erő formálta a magyar állam átalakulását, de az állami működést minden jó szándék ellenére folyamatosan funkcionális zavarok jellemezték. Nem változott meg a szocializmus alatt kialakult képzet, miszerint az állam egy idegen, személytelen dolog, amely sokkal inkább a kárunkra van, mint a hasznunkra. Mi viszont most egy új és átgondolt rendszer alapjait raktuk le, ahol végre valóban létrejöhet egy olyan közigazgatás, ahol az ügyfél, a hozzánk forduló ember kerül a középpontba. A közigazgatás reformja mindannyiunk érdeke volt: állampolgároké, közigazgatásban dolgozóké és az államot irányító vezetőké is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A szocializmus öröksége volt, hogy a magánérdekek gyakran fölülírták a közérdeket. Sok esetben még az állam működésében is a széthúzás, a mohóság, a félelem és a spekulációs szélhámosság volt megfigyelhető, különösen a pénzügyek területén. Ennek is köszönhető, hogy Magyarországot a válság sokkal inkább találta felkészületlenül, mint más országokat. A nyugati világot, de főként az Európát sújtó válság egyértelműen arra ösztönzött bennünket, hogy megerősítsük a magyar államot. Bizonyára Önök is látják, sokféle, izgalmas vita zajlik arról, milyen lesz az a világ, amely a válságból fog kibontakozni. Milyenek lesznek a hatalmi, kereskedelmi, gazdasági viszonyok? Milyen hangsúlyeltolódások mehetnek végbe a gazdasági hatalom területén? Különböző elképzelések léteznek, de egy dologban mindenki egyetért: az állam nagyobb és másfajta szerepet fog kapni, mint amilyet az elmúlt évtizedekben játszott nemcsak Magyarországon, az egész nyugati világban. A magyar államot tehát meg kell erősíteni. Az eddigi bizonytalan közigazgatási rendszer helyett egy átlátható struktúrát kell létrehozni, amelyben világosan el van különítve, mely feladatok tartoznak az önkormányzatokhoz és melyek a járási hivatalokhoz. 2013. január 1-jétől az államigazgatási feladatok átkerülnek a járási hivatalokhoz, de a helyi ügyek megmaradnak az önkormányzatoknál. Reményeink szerint az állam úgy fogja visszavenni saját feladatait, hogy maximális mértékben tiszteletben tartja az önkormányzatok autonómiáját, és garantálja a járásokhoz került korábbi önkormányzati dolgozók ellátmányát és bérét is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Több mint két éve azzal az ambícióval vágtunk neki a kormányzásnak, hogy erős Magyarországot építünk föl. Nem valamilyen ideológia mentén vagy valamifajta szétfoszló eszme bűvköréből kiindulva akartuk mindezt megtenni, hanem inkább azért, hogy a magyar állam a kritikus időkben is biztonságot nyújtson, a mindennapokban szilárd hátteret tudjon biztosítani a munkához, az ügyes-bajos dolgok elintézéséhez, a nemzeti alkotóerő kibontakoztatásához, végső soron pedig Magyarország megújulásához és felemelkedéséhez. Az állam újjászervezésének egyik fontos eleme az, amit üzleti nyelven profiltisztításnak szoktak nevezni. A járási hivatalok létrehozása is része ennek az elgondolásnak. Az önkormányzatok ellehetetlenítése és kiszolgáltatottá tétele nem csupán a pénzügy területén valósult meg a 2010 előtti években, hanem azzal is, hogy számos, hozzájuk nem tartozó feladattal terhelték meg őket. Az állam a mai napon visszaveszi mindazt, ami az övé, amit neki kell ellátnia – a vele járó felelősséggel együtt. A feladatok átvállalása pedig a közügyek, illetve az államra és általában a közszférára tartozó ügyek intézésének hatékonyságát, sőt reményeim szerint költséghatékonyságát is növelni fogja. A járások kialakításának éppen az a célja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások egyszerűbben és gyorsabban intézhessék el az ügyeiket. Mindez időt, utánjárást, bosszúságot és sok pénzt fog megtakarítani mindenkinek. Különösen fontos a hivatali ügyintézés egyszerűbbé válása a kis- és középvállalkozók szempontjából. Az újjászerveződő magyar állam a gazdaság területén is hozzá fog járulni a közös sikerhez. Átláthatatlan, nehézkesen működő állam nem képes kiszolgálni egy jól működő gazdaságot, márpedig nekünk az a célunk, hogy a mai helyzetből eljussunk oda, hogy ismét meghatározó szerepet töltsünk be Közép-Európa gazdasági fejlődésében. Ehhez Európa egyik legversenyképesebb gazdasági környezetét kell létrehoznunk Magyarországon. Sose tévesszük szem elől, hogy csak egy hatékonyan működő közigazgatási rendszer birtokában lehetünk képesek hazánk gazdasági versenyképességének a növelésére. Ezeket a közös célokat azonban csak egy erős és a válság utáni világ kihívásainak megfelelő állammal tudjuk megvalósítani. Céljaink elérését az fogja biztosítani, hogy az állam végre jól látja majd el a szükséges feladatokat, és biztos alapot teremt polgárainak a vállalkozáshoz és az érdem szerinti boldoguláshoz. Az állam megerősítése tehát nem valamiféle etatista szemléletből ered, hanem saját, jól fölfogott érdekünkből és valóságos tapasztalatainkból. A szemünk előtt tehát egy olyan állam jelenik meg, amely erős, méltányos és tisztelhető.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Önök felelős hivatalt vállaltak, kisebb vagy nagyobb mértékben ugyan, de döntéseik emberi sorsok alakulására lesznek komoly hatással. Az állampolgárok ügyeiben ehhez mérten járjanak el, és mindig tartsák szem előtt a magyar állam immár több mint ezer éves hagyományait. Tartsák, kérem, mindig szem előtt, hogy olyan államot kell képviselniük, amely egyszerre erős és tisztelhető, és éppen ezért polgárainak minden szükséges segítséget megadhat. Arra biztatom Önöket, hogy hivatásuk gyakorlása valóban váljon a köz szolgálatává! Kívánok Önöknek sok erőt, egészséget, szakmai és emberi sikereket!
Köszönöm, hogy meghallgattak!
(orbanviktor.hu)
