Orbán Viktor a Metropol újságnak adott interjút.

- Korábban már ült a kormányfői székben. Mennyiben más ma a feladat, mint 12 évvel ezelőtt?

- Ha személyesen kérdezi, semmi nem változott: akkor is szalonnás rántottát reggeliztem, és ma is így indultam otthonról. Ha viszont az ország és főleg a gazdaság helyzetéről kérdez, akkor azt tudom mondani, hogy ma minden egészen más. Tizenkét éve a Bokros-csomag rossz hatásait kellett kivédeni, de mindaz semmi nem volt ahhoz képest, ami most várt ránk: összeomló gazdaság, gyanús ügyek tömkelege, hitehagyott államigazgatás. 1998–99 egy reménykedéssel teli időszak volt, mindenki a biztató jövőről beszélt. Ma egész más a hangulat itthon, és a világban is, ahonnan mindennap válsághírek jönnek.

- Miért kellett meghirdetnie az országvédelmi akciótervet?

- 2002-ben az akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt mondta: a gazdaság jó állapotban van, és csak azon kellett gondolkodni, hogyan osszuk el a megtermelt pénzt. Innen jutottunk el oda, hogy tavaly egyetlen lépésre vol­tunk a göröghöz hasonló összeomlástól. A kormányváltás óta sok lépést tettünk a jó irányba, de még mindig veszélyzónában vagyunk.

- Ön szerint mi a bajok oka?

- Európát és benne Magyarországot is a bankárkorszak tette tönkre. Az elmúlt 15-20 évben elhitették az emberekkel, hogy következmények nélkül lehet eladósodni, és hogy örökké nyakló nélkül lehet majd olcsó hitelekhez jutni. Voltak olyan országok, ahol a kormányok az emberek oldalára álltak, és megvédték őket a bankárkorszak rossz hatásaitól: Romániában, Lengyelországban nem is terjedt el a kockázatos devizahitelezés. Ezzel szemben Magyarországon a vezetők a bankok oldalára álltak. A kormányváltással azonban lehetőséget kaptunk arra, hogy lezárjuk a bankárkorszakot, megvédjük a becsapott embereket, és véget vessünk annak, hogy minden veszteséget és kockázatot az emberek viselnek.

- Ezt például a devizahitelezésre is érti?

- Hogyne. A szocialista kormányok nem akadályozták meg, hogy a bankok becsapják az embereket, akik így tömegesen kötötték az olyan szerződéseket, amelyek alapján a profit a banké, a veszteség és a kockázat pedig a hitelt felvevő ügyfélé.

- És mit lehet ez ellen tenni?

- A bankárkorszak eszközeivel nyilván lehetetlen a megoldás, ezért olyan új eszközöket vetettünk be, mint a kilakoltatási moratórium, a kedvezményes bérleti konstrukciók, az árfolyamgát, vagy most a végtörlesztés lehetősége. Azt pedig megszoktuk, hogy a nem szokványos intézkedéseink eleinte hangos tiltakozásokat váltanak ki: sokan bírálták a multi-adót, a bankadót, a nyugdíjrendszer újjászervezését, és most ez van a devizahitelesek ügyében is. De azt látjuk, hogy a ma még mindenki által támadott intézkedések holnap már megfontolásra érdemesek, holnapután mérlegelik, jövő héten pedig több európai országban be is vezetik őket.

- Kik a fő célcsoport a devizahitelesek ügyében?

- Azoknak a családoknak a helyzetét rendezzük, akik az otthonukat ajánlották föl a hitel fedezeteként.

- Ebbe beleértendők a szabad felhasználású jelzáloghitelek is?

- Igen, minden hitel, ahol a tét az, hogy elviszik-e a fedelet a család feje fölül. Elsőként azokról gondoskodtunk, akik a kilakoltatás szélére jutottak; az árfolyamgát lehetőségével pedig azokról, akik már alig tudták fizetni a törlesztőrészleteket. A harmadik csoport, akik még tudnak fizetni, de nehezen tudnak a felszínen maradni, nekik szól a végtörlesztés lehetősége.

- Mi a helyzet az önkormányzatokkal, illetve a vállalkozásokkal? Közülük is rengetegen adósodtak el frankban.

- Az önkormányzatoknál, cégeknél szakértők segítettek belátni, hogy milyen kockázatot vállalnak. Az ily módon védtelen magánszemélyeket viszont szinte becsalták a devizahitelekbe. A többségnek fogalma sem volt a kockázatokról.

- Ön azt tanácsolja, hogy aki tud, éljen a végtörlesztés lehetőségével?

- Az európai helyzetet látva a svájci frank árfolyama várhatóan hosszú időn keresztül nem megy vissza arra a szintre, amilyen szinten a többség a hitelt fölvette. Ezért érdemes élni a végtörlesztéssel. Akár úgy, hogy a szükséges összeget összeszedik barátoktól, rokonoktól, akár úgy, hogy forinthitelt vesznek fel. Forintban sem jó adósnak lenni, de még mindig sokkal biztonságosabb, mint devizában.

- Ön jelentette ki, hogy kényszerhitelezés nem lesz. A bankok elindítják a forinthitelversenyt az ügyfelekért?

- Igen, úgy kalkulálunk, hogy a bankok fognak forinthiteleket nyújtani. De ha a kényszerhitelezést előírnánk, az valóssá tehetné a félelmeket, amelyeket ma alap nélkül mondanak, miszerint megrendülne a bankrendszer. A kor­mány javaslata azonban ilyen kockázattal nem jár, pénzügyileg tartható, mert a betétesek pénzét semmiképp sem akartuk veszélybe sodorni.

- Megkezdődött az őszi politikai szezon. Több szakszervezet azt mondja, hogy elmaradnak az érdemi egyeztetések.

- Ez nincs így, mi a nyílt tervezés hívei vagyunk. Egy éve bevezettük a nemzeti konzultációk politikáját. Minden fontos kérdés szerepelt az alkotmányos konzultációban, a szociális konzultációban, vagy a szakmai konzultációkon, amelyekből több tucatot tartottunk. Én magam is sokszor tárgyaltam és fogok is tárgyalni a szakszervezetekkel. Az előfordult, hogy valamivel nem értettek egyet – de a tárgyalás az ilyen, van, amiről meg tudunk állapodni, és van, amiről nem.

- A rendvédelmi szakszervezetekkel véget értek a tárgyalások?

- A szakminiszter tárgyalt velük sok körben, és két tárgyaláson én is részt vettem. Ott kiderült, hogy mindkét fél elment addig, amíg elmehetett a saját álláspontja védelmében, a további tárgyalás már nem vezethetett eredményre, így előbb vagy utóbb dönteni kellett.

- Az Országgyűlés feszített tempó elé néz. Folytatják a gyakorlatot, hogy egyéni képviselői indítványok útján hoznak fontos törvényeket?

- A népképviselők első számú joga a törvénykezdeményezési jog. A minisztériumi szakértő apparátusok pedig ezen esetekben is hozzá tudják tenni a magukét, csak nem a benyújtás előtt, hanem utána. De a lényeg a végeredmény, az, hogy minden szempont az asztalra kerüljön. Három olyan törvény is van már, amelyet a frakció megtárgyalt, és ő is nyújtja be, de lesznek olyanok is, amelyeket a kormány fog benyújtani.

- Hamarosan előterjesztik a sarkalatos stabilitási törvényt. Például az egykulcsos adó kérdése is kétharmados lesz?

- Valószínűleg igen. Minden olyan szabály ide kerül be, amely képes megakadályozni az államadósság újratermelődését. Fontos, hogy világossá tegyük: Magyarország immár egy kiszámítható, stabil ország. Mindenki biztosra veheti, hogy az államadósságot leszorít juk, és nem fogjuk megengedni, hogy újra megnőjön. Ezért össze kell hangolni minden olyan elemét a közpénzügyi rendszernek, amely ebből a szempontból fontos. Ilyen az önkormányzati, a nyugdíj-, az egészségügyi rendszer, a költségvetés, de ilyen az adórendszer is. A gazdaságot stabilizálni kell, mert az előttünk álló időszakban az európai gazdaságot újabb és újabb válsághullámok fogják érni.

- A közmunkaprogramok részei a tervezett egymillió új munkahelynek?

- Természetesen. Azonban használjuk inkább a Start-munka kifejezést! Ez ugyanis nem a végállomás a munkanélküliek számára, hanem a kiindulás: innen tudnak majd tovább lépni. Megindítottunk nyolc kísérleti programot, a legsikeresebbet januártól tömegesíteni fogjuk. Így 2012-ben a Start-munkában foglalkoztatottak számát fel fogjuk vinni 200 és 300 ezer fő közé. Az pedig föltett szándékom, hogy a ciklus végére minden ember számára, aki ma jövedelempótló-támogatást kap, a segély helyett a segélynél magasabb fizetéssel járó Start-munkát adjunk. Ma 595 ezer ember kap 28 500 forint jövedelempótló-támogatást. Nekik kínálunk majd nettó 48 ezres fizetéssel járó Start-munkát.

- Elhangzott, hogy a Start-munka út lehet a középosztályba – de egy 48 ezer forintos fizetés ettől messze áll.

- Épelméjű ember nem mondhatja, hogy 48 000 forint sok, vagy akár elegendő lenne. De azt sem, hogy 48 000 forint nem több, mint 28 500.

- Sok elemző mondja, hogy óriási összegek fognak hiányozni a jövő évi költségvetésből.

- A költségvetésnél azt kell számba venni, hogy mit tud vállalni az ország. Az elmúlt évben arra vállalkoztunk, hogy megteremtjük a közteherviselés igazságosabb alapjait, és ezért bevontuk az adózásba a bankokat és a multicégeket is. Arra is vállalkoztunk, hogy megmentjük az összeomlástól a nyugdíjrendszert és megszüntetjük a nyugdíjtőzsdét, hogy akinek állami nyugdíja van, nyugodtan aludhasson, hiszen azt biztosan meg fogja kapni. Az elmúlt év vállalása volt az adórendszer arányossá, egyszerűvé tétele is. Az országot többek között a bonyolult prog resszív adózás tette tönkre, mert munka-, család- és vállalkozásellenes volt.

- Mire vállalkoznak 2012-ben?

- Arra, hogy megsegítsük a devizahiteleseket. Aztán arra, hogy kiteljesítsük a munkát és a családokat támogató adórendszert, és bezárjuk az adóelkerülést lehetővé tevő kiskapukat.

- Kivezetik az szja-szuperbruttósítást?

- Igen. Magyarország jövőjének záloga a munkaalapú gazdaság kialakítása. Mi egy olyan világot akarunk, amelyben ha dolgozol, ha szorgalmas vagy, akkor előrejutsz, ha pedig nem akarsz dolgozni, akkor lecsúszhatsz. Ennek a felfogásnak a legfontosabb kifejezője az adórendszer. Még hátravan néhány változás, ezeket pedig tűzön-vízen át kell vinni. Magyarországnak Európa egyik termelési központjává kell válnia, ami akkor valósulhat meg, ha az emberek úgy érzik, hogy van értelme dolgozni. Az arányos adórendszer erre sarkall: minél többet dolgozol, annál több pénz marad nálad. A harmadik dolog pedig, amelyre jövőre vállalkozunk: az egészség­ügyi kassza rendbetétele. Ahogy rendbe tettük tavaly a nyugdíj rendszert, egyensúlyba kell hozni az egészségügyi kasszát is: a beérkező összegek fedezzék a kiadásokat.

- Ez mit jelent a gyakorlatban? A járulékok ma nem fedezik a kiadásokat.

- Ez nem maradhat így. Az egészségügyi kasszába befolyó pénzeket össze kell hangolni a kimenő összegekkel. Semmilyen pazarlás nem fogadható el, semmilyen ésszerűtlen dolog – párhuzamosság, felesleges költések, rossz szervezés – nem maradhat a rendszerben. Az elmúlt egy évben elért eredmények bizakodásra adnak okot, de még rengeteget kell dolgoznunk. Irányváltásról pedig nem szabad gondolkodni, hiszen minden más politika a görög útra vinne minket, a szakadék felé.

(metropol.hu; orbanviktor.hu)