Orbán Viktor beszéde a felújított uszoda átadásán (2014. március 18. Cegléd)
Tisztelt Ceglédiek! Jó napot kívánok, Hölgyeim és Uraim!
Nem hiszem, hogy megcsal a szimatom, de úgy érzem, hogy sokan vannak itt, akik csak az uszoda miatt nem biztos, hogy eljöttek volna. Ezért azt a feladatot kell most megoldanunk, a jó ízlés határain belül, hogy egyszerre beszéljünk arról, amiről Beck György is szólt, mégiscsak egy fantasztikus dolog készült el itt, Cegléden, beszéljünk az országunkról, beszéljünk arról, hogy 19 nap múlva választások lesznek, és beszéljünk arról is, hogy mit akarunk, és mit tegyünk a hátra lévő időszakban. Mindezt úgy, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy nem megsértve a kötelezően megadandó tiszteletet a pártpolitikai kampányt mellőzük; a jó ízlés határain belül kell minderről beszélnünk. Ezért először is engedjék meg, hogy megköszönjem a meghívásukat. Megtisztelő, hogy itt lehetek a város régi-új uszodájának átadásán, és osztozhatom az Önök örömében. Örömmel jöttem Önökhöz, mert itt mindig barátsággal szoktak fogadni, de ráadásul a sport támogatása és a sporton keresztül a családok életének jobbá tétele a mostani magyar kormánynak szívügye, és ezért jó együtt örülni azokkal, akik hasonlóképpen örülnek annak, hogy az országban gombamód szaporodnak a sportlétesítmények. Úgy illendő, hogy külön is köszönetet mondjak és gratuláljak Cegléd város polgármesterének és képviselőtársamnak, Földi Lászlónak. Nélküle ez a beruházás aligha kerülhetett volna tető alá. Természetesen a politikai döntéshozók a jó célokat mindig belátják, de mindig kell valaki, aki dögönyözi őket, hogy a jó célok ne tolódjanak el a soha meg nem valósuló távlatba, és az Önök polgármestere e tekintetben kétségkívül rámenős ember. Köszönöm szépen, László, hogy voltál olyan kedves, és napirenden tartottad ezt az ügyet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Fontos, hogy egy városban élő emberek tudjanak igeneket mondani, ugyanis a magyar karakter, a magyar jellem már csak olyan, hogy nagyon könnyen mondunk nemeket. És miután a történelem megvert bennünket az elmúlt jó száz-egynéhány évben, ezért a mi hazánk még mindig nem egy gazdag ország. Sőt, talán inkább szegénynek lehetne mondani. Ezért mindenfajta beruházást, sportlétesítmény-építést kísérnek kételyek, nincs-e esetleg valami más, ami ennél fontosabb. De ez nemcsak a sportlétesítmények építéseket kíséri, hanem az ország főterének, például a Kossuth térnek a legutóbbi építkezését is, és ezek jogos fölvetések. Vajon az-e a legfontosabb, amire éppen a kormány, illetve a helyi önkormányzat, illetve a vállalkozók hajlandóak összeadni a pénzt. Akárhogyan is van, tisztelt Hölgyeim és Uraim, egy dolog bizonyos, hogy nemekből nem lehet építeni sem uszodát, sem várost, sem országot. Kell tehát tudnunk igeneket mondani. Szeretném idézni Kemény Dénes urat, akivel nem az első alkalommal avatunk közösen uszodát. Így beszélt legutóbb, amikor hallhattam őt: „A teljesítőképességünk határa sokkal messzebb van annál, mint amit gondolunk magunkról.” Én is hiszem, hogy több van ebben az országban, mint amit gyakran mi magunk is elhiszünk róla. Ezért én azt szeretném kérni Önöktől, tisztelt ceglédiektől, hogy legyenek büszkék arra, hogy nem hagyták lebeszélni magukat erről az uszoda beruházásról, legyünk büszkék arra, hogy nem hagytuk lebeszélni magunkat a fejlesztésekről és az építésekről, legyünk büszkék arra, hogy ki mertük mondani, hogy a magyaroknak igenis jár a rezsicsökkentés, jár a minimálbér-emelés, nem hagytuk lebeszélni magunkat a nyugdíjak értékének megőrzéséről, a családok támogatásáról. Igenis az a helyes, ha segély helyett munkát próbálunk adni, és jár az is, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy minden járásközpontban, legalább minden járásközpontban legyen uszoda, ahol a gyerekeinket egyébként a testnevelés keretén belül egészségesebb életre tudjuk nevelni. Döntöttünk, hozzá is kezdtünk: lesz Magyarországon minden járásközpontban uszoda, tisztelt Ceglédiek! Azoknak, akik tamáskodnak az ilyen döntések felől, szeretném a figyelmükbe ajánlani a régi bölcsesség sorait, amely úgy hangzik, hogy „akik úgy vélik, hogy nincs idejük a testmozgásra, azok előbb-utóbb kénytelenek lesznek időt találni a betegségre.” Ebből kiindulva én azt mondanám, hogy akik nem fordítanak időt, energiát és pénzt az egészségükre, azok előbb-utóbb mindezt rá fogják fordítani a betegségükre.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Éppen ezért a régi rómaiak bölcsességét érdemes inkább követnünk: ép testben ép lélek. Szomorú tényt fogok most Önöknek említeni. Az Európai Unió 28 tagállammal rendelkezik, és a 28 tagállamból mi a négy legkevesebbet sportoló ország közé tartozunk. Még aggasztóbb tény, kedves Ceglédiek, hogy a fiataljainknak mindössze 38 százaléka mozog rendszeresen. Azokról a fiatalokról beszélünk, akik Magyarország jövőjét jelentik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Sok múlik azon, hogy a mi fiataljaink milyen szellemi és fizikai állapotban lépik át a felnőttkor határát. Végül is értük dolgozunk, értük tesszük, amit teszünk. Én még emlékszem arra, hogy amikor én gyerek voltam, az volt a szüleim problémája, hogyan rángassanak haza a pályákról, parkolókból, grundokról, most pedig azt látom, magam is küszködöm néha ilyesmivel, nem is vagyok ezzel egyedül, hogy miként vegyük rá a gyerekinket, hogy elmenjenek mozogni, és ne a számítógép virtuális világában éljék kizárólag az életüket.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ha ezen változtatni akarunk, és hiszem, hogy ezen minden szülő szeretne változtatni, ahhoz támogatnunk kell a közösségi sportot, a családi sportolást; a versenysportot és a tömegsportot egyaránt. Ennek fontos része, hogy olyan sportlétesítményeket hozzunk létre, ahol a gyerekeink jól érzik magukat, ahol úgy érzik, van értelme eltölteni az idejüket. Emlékeztetni szeretném a ceglédieket, hogy bevezettük az iskolákban a mindennapos testnevelést. Ez azt eredményezte, hogy ma már több mint 600 ezer gyermek sportol minden tanítási napon legalább egy órát.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ráadásul a sport jót tesz a gyermekeink lelkének is, ezért akarjuk stratégiai ágazattá fejleszteni, mert a sport mégiscsak egy olyan terepe az életnek, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat, és sikereket érhetnek el. Úgy, ahogyan ezt jó néhány ceglédi fiatal mutatja nekünk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Talán, bár Cegléden vagyunk, fontos megemlíteni, hogy még két nagy hasonló fejlesztés zajlik az országban, sőt még ennél is nagyobbak. A 2021-es felnőtt úszó világbajnokságra építünk egy nagy úszókomplexumot Budapesten, és 2017-ben nyári európai ifjúsági olimpiai fesztivál lesz majd Győrben, s ahhoz is építünk hasonló létesítményeket.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mint hallhatták, ez a létesítmény mintegy 650 millió forintból jöhetett létre. A sport összességében három év alatt több mint 185 milliárd forintnyi támogatást kapott, és a magunk részéről – mint említettem – a járásközponti uszodafejlesztési program keretében további tízmilliárdokat fogunk elkölteni az előttünk álló években. Tudom, hogy vita van arról is, hogy érdemes-e Cegléden egy kétezer négyzetméteres dzsúdó központot építeni. Igen, érdemes. Mondjanak igent erre is, valósítsák meg ezt is! Különösen azok után tegyék ezt meg, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy Cegléd 5,4 milliárd forintos adósságtól nyögött egész a legutóbbi időkig. Ez 5 milliárd 400 millió forintot jelentett. Ezt a kormány elvitte, Önöket ebből kiváltotta. És ha megnézem, hogy az elmúlt években milyen fejlesztési programokat nyertek meg Önök, akkor azt is elmondhatom, hogy 100 program meg is valósult, ami 3,5 milliárd forint értékben történt. Ha összeadom a kettőt, ez majd’ 9 milliárd forint, amivel Cegléd város anyagi helyzete javult. Azt kívánom Cegléd város minden polgárának, soha ne kössenek rosszabb üzletet, mint Önök kötöttek a magyar kormánnyal.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Néhány nappal március 15. után nehéz úgy elmenni Ceglédről, hogy az ember ne említse meg Kossuth Lajost, aki 1848 szeptemberében a ceglédi Piac téren egy alkalmi emelvényen híres beszédet mondott, aminek hatására több mint kétezren álltak be itt, Önöknél honvédnak, és harcoltak a szabadságharc csatáiban. A magamfajta dunántúli fiatalok is Ceglédről először a történelem tankönyvből értesültek – éppen a Kossuth-beszéd kapcsán. Jó okuk van tehát Önöknek arra, hogy büszkék legyenek erre a történelmi eseményre. Ugyan most az eső nem esik, mint a Kossuth nótában, meg a regiment sem fogyott el, de a választáshoz közeledve én sem mehetek el Ceglédről anélkül, hogy a ceglédieket ne hívnám harcba, tisztelt Hölgyeim és Uraim! A választások ugyanis harcot követelnek tőlünk. A választások tétje nem kevesebb, mint hogy képesek leszünk-e megvédeni az eddigi eredményeinket, képesek leszünk-e Európa jobban teljesítő országai közé tartozni, vagy vissza fogunk süppedni a nemek, a kishitűség és a reménytelenség 2010 előtt mocsarába. Ez itt a kérdés, kedves Magyarok, ez itt a kérdés, igen tisztelt Ceglédiek! A választás tétje, ha egy szóban kell megfogalmaznom, úgy hangzik: egység. Minden, ami az elmúlt esztendőkben ebben az országban létrejött, minden harc, amit megvívtunk, és a sikerünkkel zárult, csak egyetlen okból volt lehetséges. Azért, mert Önök 2010-ben Magyarország egységére szavaztak. Ez az uszoda sem állna itt a hátunk mögött, vagy legalábbis nem lenne fölújítva, hogyha 2010-ben Önök nem kétharmados parlamenti többséget hoztak volna létre, nem hoztak volna létre egy nemzeti egységet, amely képes egyébként ilyen programokat meghirdetni. És nem lenne Magyarországon rezsicsökkentés, hogyha Önök 2010-ben nem az egységre szavaztak volna. És nem lett volna minimálbér-emelés, nem lett volna családi kedvezmény, semmi nem lenne ebben az országban, amit létrehoztunk, az Önök támogatása nélkül.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Csatákat fogunk vívni a következő időszakban is. Időnként a természet erőivel, mint a nagy dunai árvíznél tettük, hiszen nyilván a megpróbáltatások nem múlnak csak úgy el. Harcolnunk kell brüsszeli bürokratákkal, harcolnunk kell nagy nemzetközi cégek monopóliumra törekvő erőivel, harcolnunk kell a pénzvilág bizonyos erőivel. Sok harcot kell még együtt megvívnunk. És higgyék el, ehhez nem elegendő egy kormány, nem elegendő néhány ember bátorsága. Ehhez egység, erő, egységből fakadó erő szükséges. Ezért arra kérem Önöket, hogy április 6-án szavazzanak Magyarország egységére!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Egyúttal szeretném megköszönni Önöknek személyesen is azt a támogatást, amit az elmúlt négy évben kaphattam. Férfiak volnánk, nem kenyerünk az érzelgősség, de higgyék el, szükségem is volt rá az elmúlt négy esztendőben. Köszönöm szépen a ceglédieknek, hogy mindig biztattak, mindig bátorítottak, mindig buzdítottak. Szeretném Önöket arra kérni, hogy most se hagyjanak magamra az előttünk álló néhány hétben. Egy dolgot tudok cserében ígérni minden ceglédinek: Önök is mindig számíthatnak rám, mindig számíthatnak ránk.
Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!
(miniszterelnok.hu)
