A mostani kormányzópártokat semmilyen pénzügyi visszaéléssel nem lehet hírbe hozni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában. A kormányfőt arról is kérdezték, milyen feltételt szabna az Ukrajnával és Szerbiával folytatott európai uniós tárgyalásokon, és szembesítették a Jobbikról szóló londoni nyilatkozatával is.
Magyarországon kétfajta pártelnök van: az egyik olyan pártot vezet, amelybe rendszeresen törvénytelenül áramlanak pénzek, amit időnként be is vall, és vannak, akik olyan pártokat irányítanak, amelyek betartják a törvényeket – mondta Orbán Viktor egy ellenzéki kérdésre válaszolva. "A mostani kormányzópártok mindig betartották az idevonatkozó törvényeket, ezért Magyarországon a ma kormányzó pártokat semmilyen pénzügyi visszaéléssel nem lehet hírbe hozni" – jelentette ki.
Az osztrák Strabag építőipari vállalat és a magyar pártfinanszírozás esetleges összefonódásával kapcsolatban azt javasolta az őt kérdező LMP-s politikusnak, forduljon a legfőbb ügyészhez. Az ellenzéki politikus felvetette a Strabag által elnyert, jelentős összegű közbeszerzéseket is. A kormányfő ezt úgy kommentálta: azért dolgozik, hogy többségében magyar cégek nyerjék a közbeszerzéseket.
Egy jobbikos kérdés Orbán Viktor októberi londoni nyilatkozatát idézte, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott: a radikális politikai erők Magyarországon történelmi visszatekintésben hozzávetőleg 16 százaléknyi választói támogatást tudhatnak maguk mögött a választásokon, de "a kérdés nem ez a 16 százalék, a kérdés az, hogy mi van a másik 84 százalékkal". Az ellenzéki felvetés szerint ez súlyos kijelentés, amellyel a kormányfő megsértette a Jobbik szavazóit, és bocsánatot kellene kérnie.
Orbán Viktor válaszában azt mondta: ha elfogadjuk azt a logikát – amellyel Londonban is találkozott –, hogy "Magyarországot azért ítélik szélsőségesnek, rasszistának, nacionalistának és ki tudja még, mi mindennek, mert van egy 16 százalékos támogatottságot szerzett párt, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy miért nem a 84 százalék alapján ítélnek".
A magyarok többsége sem most, sem a korábbi választásokon nem szavazott radikális pártra – a miniszterelnök szerint erre a tényre mindig rá kell mutatni azon nemzetközi támadásokkal szembeni magyar védekezéskor, amelyek szerint Magyarországon jobbratolódás figyelhető meg a rasszizmus és az antiszemitizmus irányába.
A kormányfő azt is hozzátette, azért dolgozik, hogy a Jobbik szavazói ne a Jobbikra, hanem egy mérsékelt politikai pártra szavazzanak. Az ellenzéki képviselő minderre úgy reagált, hogy Orbán Viktor még egyszer belerúgott a Jobbik szavazóiba. A miniszterelnök erre viszonválaszában azt mondta, minden jobbikos szavazó számíthat a kormányra.
Ugyancsak a Jobbik soraiból érkezett a kérdés, amely azt firtatta, akar-e a miniszterelnök nemzetpolitikai feltételeket szabni Ukrajnának az Európai Unióval kötendő társulási szerződés magyar támogatásához; az ellenzéki képviselő a lehetséges feltételek között említette egy Tisza-menti választó- és tankerület kialakítását és az ukrajnai nyelvtörvény maradéktalan betartatását. Feltette azt a kérdést is, Orbán Viktor szerint lehet-e a koszovói szerbek autonómiája példa a délvidéki magyarság számára, és tervezi-e, hogy ennek megvalósítását Szerbia uniós csatlakozásának feltételéül szabja.
A kormányfő válaszában elmondta, sikernek tartja, hogy a kormány a legtöbb szomszédos országgal el tudta fogadtatni a kettős állampolgárságot. Közölte: azt javasolja, hogy Magyarország most semmilyen feltételt ne támasszon Ukrajnával szemben az EU által már megfogalmazott elvárásokon túl. Szerinte ennek majd akkor lesz értelme, ha Ukrajna – a november végére tervezett megállapodás révén – eljut oda, hogy az uniós tagságáról érdemben tárgyaljon.
A miniszterelnök "kárpát-medencei mércével" sikerként könyvelte el a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, és a legfontosabbnak azt tartja, hogy az erről szóló jogszabályban meghatározott lehetőségeket a tanács teljes mértékben ki tudja használni.
A jobbikos képviselő viszonválaszában úgy értékelte a kormányfő szavait, hogy Magyarország ismét elmulaszt egy történelmi lehetőséget, amikor érvényesíthetné nemzetpolitikai érdekeit.
Orbán Viktor erre azt mondta: ahhoz, hogy Magyarországnak valaha is erős tárgyalási pozíciói legyenek Ukrajnával szemben, közelebb kell engedni az Európai Unióhoz, sőt hívni kell oda. Szerbiában pedig – folytatta – már megállapodás született egy autonómiaforma létrehozásáról, ez a Magyar Nemzeti Tanács. "Végezzük el azt a munkát, amit el lehet végezni. Nem tartom helyes nemzetpolitikának azt a gondolkodásmódot, hogy amikor van egy lehetőségünk, amit megragadhatnánk, azon túlnyúló elvi lehetőségeket vetünk fel, és ezzel elveszítjük a lehetőségét annak, hogy elérhessük azt, amit valójában elérhetnénk" – mondta.
Erre hivatkozva a jobbikos képviselőt is arra kérte, hogy "helyezze igényeit reális alapokra".
(MTI, kormany.hu)
