A miniszterelnök szerint Magyarország emberemlékezet óta nem kötött olyan kedvező pénzügyi egyezséget, mint a paksi erőmű bővítéséhez biztosítandó orosz államközi hitel. Orbán Viktor a szegedma.hu portálon pénteken megjelent interjúban arról is szólt, hogy a tisztelet hangján kell beszélni a külföldön dolgozó magyarokról, akik tavaly több mint 500 milliárd forintot küldtek haza.

A kormányfő a szegedi lézerközpont csütörtöki ünnepélyes alapkőletétele alkalmából nyilatkozott a hírportálnak. Az interjúban a paksi erőműbővítésről szólva megerősítette: az új blokkok megindításával 13 százalékkal csökkenhet majd az áram ára. "Zsugori alak vagyok, ha az ország pénzéről van szó: rossz üzleteket nem kötök" - válaszolta az atomerőmű-fejlesztéshez biztosítandó orosz hitellel kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor, aki szerint emberemlékezet óta nem kötött Magyarország olyan kedvező pénzügyi egyezséget, mint ez a kölcsön.

Jelezte egyúttal, hogy hamarosan benyújtják a parlamentnek a nukleáris energiával kapcsolatos beruházás pénzügyi finanszírozásáról szóló nemzetközi szerződést is. Úgy fogalmazott, azért tudnak együttműködni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mert már első találkozásukkor megállapodtak, hogy pragmatikus alapokon közelítik meg a két ország kapcsolatát. "Nem a múltat akarjuk újravívni, nem a múltban akarunk igazságot tenni, hanem pragmatikusan keressük a kölcsönös előnyöket kínáló megoldásokat" - magyarázta.

A külföldön munkát vállaló magyarokról a miniszterelnök azt mondta: nem szabad csak negatívan viszonyulni ehhez a kérdéshez. Példaként említette, hogy a kálvinisták is először Hollandiában tanulták meg a könyvkiadást, ismerték meg az akkori világ legfejlettebb tudományos műhelyeit, majd Magyarországra "hazatérve felemelték saját nemzetüket".

Arról sem szabad elfeledkezni - folytatta -, hogy kialakult egy európai életstílus, amely azt mutatja, hogy a mozgékony, tehetséges, kockázatvállalásra hajlandó fiatalok valóban mobilisak a kontinensen. "Nem tagadhatjuk persze, vannak, akiket a kényszer visz, mert itthon nem találnak állást, de rájuk is büszkének kell lenni, mert nem segélyért állnak sorba, hanem vállalnak egy komoly versenyt" - jelentette ki Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, ezért csak a tisztelet hangján szabad beszélni a külföldön dolgozó magyarokról, kutatókról, diákokról, egyszerű munkásokról, akik az elmúlt egy évben több mint 500 milliárd forintot küldtek haza szüleiknek, testvéreiknek, családjaiknak. A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) támogatásáról kifejtette: a kormány a korábbinál sokkal előnyösebb, egyszerűsített adózási rendszert alakított ki, a nemzeti bank egy rendkívül olcsó kamatozású, óriási hitelkeretet hirdetett meg nekik, a 2014 és 2020 között az ország rendelkezésére álló európai uniós források 60 százalékát pedig gazdaságfejlesztésre fogja fordítani az állam.

"Jómagam abban hiszek, hogy az államnak minél több pénzt kell hagynia az embereknél, ezért küzdök az adócsökkentésért, ezért harcolok a rezsicsökkentésért, illetve a fölösleges állami bürokrácia ellen" - fogalmazott a kormányfő. Szegeddel kapcsolatban elmondta: a lézerközpont-beruházás - amely "az országhatárokon is túlnyúló központtá teheti Szegedet" - közvetlenül 400 új munkahelyet hoz létre, továbbá rengeteg kapcsolódó munkahelyet teremt.

B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízottal egyetértenek abban - folytatta -, hogy minél gyorsabban "ipart, high-tech tevékenységet telepítsünk az egyetemre, a kutatásokra, mert azok önmagukban még nem tartanak el egy várost". Azzal kapcsolatban, hogy csütörtökön Szegeden többször is gratulált a lézerközpont-beruházáshoz a város MSZP-s polgármesterének, Botka Lászlónak, Orbán Viktor úgy fogalmazott: "mikor eljön az ideje, akkor lehet szkanderozni, összemérni az erőt, ám mivel az úriember nem csibész, az ellenfélnek is megadja, ami jár".

(MTI)