A miniszterelnök szerint egész Magyarország érzi, hogy szükség van a teljes átalakulásra, így az ahhoz szükséges társadalmi nyugalom fennmaradt, nincsenek az országban nagy kormányellenes megmozdulások és sztrájkok. Orbán Viktor ezt hétfői ljubljanai sajtótájékoztatóján mondta, miután megbeszélést folytatott Janez Jansa szlovén kormányfővel, aki fontosnak nevezte az egymás országaiban élő szlovén, illetve magyar nemzetiségek identitásának megőrzését.

Magyarország termelési központtá akar válni

A magyar kormány igyekszik minél versenyképesebbé tenni az országot, mindeközben azonban egy nagy adóssághegy alól is ki kell magát ásnia - mondta Magyarország helyzetét értékelve a miniszterelnök, hangsúlyozva: a kabinet tudja, hogy nem minden lépése hibátlan, de "az egész ország érzi, egy olyan nagy munkában vagyunk, amelyet, ha már belevágtunk, mindenképpen érdemes végigcsinálnunk". Ezért fontos, hogy Magyarországon ma nincsenek nagy kormányellenes megmozdulások és nagy sztrájkok - hangsúlyozta.

Orbán Viktor, Janez Jansa (fotó: Burger Barna)

Szólt arról is, hogy Magyarország termelési központtá akar válni, iparpolitikájának alapelve ezért úgy szól: olcsóbban termelni és rugalmasabbnak lenni.

Az egynapos szlovéniai látogatáson tartózkodó magyar kormányfő megerősítette egyúttal azt az álláspontját, amely szerint értelmetlenek és kudarcra vannak ítélve azok a kísérletek, amelyeket ma Európában azért folytatnak, hogy megvédjék a válság előtt felépített gazdasági-társadalmi rendszert. A baj ugyanis sokkal nagyobb annál, mint azt gondolni szokás - vélekedett, jelezve, hogy Magyarországon ezért nem is strukturális reform, hanem - egy bizonyos vízió szerint és politikai kompromisszumok nélkül - teljes megújulás és átszervezés zajlik.

A szlovén-magyar kapcsolatokat konfliktusmentesnek, a szlovén gazdaságot pedig - még ha Magyarországgal és az egész európai gazdasággal együtt nehéz időket is él át - sikertörténetnek nevezte a kormányfő.

Fotó: Burger Barna

Kitért arra is, hogy bepótolnak egy évekkel ezelőtti, ám késedelmet szenvedett megállapodást, amely két, szlovénok lakta magyarországi település közötti útszakasz megépítéséről szól. Éppen hétfőn hirdetnek eredményt az építkezést érintő közbeszerzési eljárásban, az út pedig 2013-ban megépül - tájékoztatott. Hozzátette azt is, hogy a szlovén és magyar határ menti települések között is szeretnének több, közúti kapcsolatot biztosító átkelőt létesíteni.

A kisebbségek kérdéséről Orbán Viktor közölte: Magyarország büszke tizenhárom nyilvántartott kisebbségére, ez ugyanis színesebbé teszi az életet, növeli Magyarország értékét, a kormány pedig minden segítséget megad a nemzetiségek kultúrájának, nyelvének megőrzésére.

Gyümölcsöző kapcsolatok

Janez Jansa szlovén miniszterelnök a sajtótájékoztatón gyümölcsözőnek nevezte a szlovén-magyar kapcsolatokat, külön kiemelve a Szlovéniában élő magyar és a Magyarországon élő szlovén kisebbségek helyzetét mint a hétfői tárgyalások egyik fő témáját, majd úgy fogalmazott: nagyon fontos, hogy a nemzetiségek megőrizzék identitásukat. Üdvözölte egyúttal, hogy megépül az említett, szlovénok lakta két magyarországi települést összekötő út, az ugyanis hozzájárulhat az életkörülmények javításához.

Orbán Viktor, Janez Jansa (Fotó: Burger Barna)

A politikus szólt arról is, hogy Magyarország fontos gazdasági partnere Szlovéniának, e kapcsolat fokozása pedig kölcsönös érdek.

Janez Jansa elmondta továbbá, hogy Magyarországhoz hasonlóan Szlovénia is támogatja a Nyugat-Balkán európai uniós integrációját.

A sajtótájékoztató előtt a miniszterelnökök aláírták az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló keretmegállapodást, a két ország innovációs hivatala a technológiai és innovációs területen való együttműködésről szóló dokumentumot írt alá, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára pedig a szlovén féllel a magyar-szlovén, szlovén-magyar tudományos szótár elkészítéséről rendelkező nyilatkozatot szignált.

Az EU lassacskán a transzferunió irányba tolódik

Rossz irányba tolódott el a következő európai uniós költségvetésről szóló vita, ezért nem jött létre megállapodás a brüsszeli csúcstalálkozón - így értékelte Orbán Viktor miniszterelnök az EU-s állam- és kormányfők múlt heti tanácskozását hétfői ljubljanai sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére.

Fotó: Burger Barna

Az EU lassacskán a transzferunió irányba tolódik - fejtette ki -, mégpedig a piacival azonos felfogás következményeként, vagyis hogy minden ország kiszámolja, mennyit ad be a közös büdzsébe, mennyit vesz ki onnan, és neki kedvező eredményre törekszik. Holott az elején nem arról volt szó, hogy "nemzeti alapon adunk-veszünk, kiegyenlítünk", hanem közös célok finanszírozásáról - így például a fejletlen régiók felzárkóztatásáról -, valamint arról, hogy egy olyan közös politika valósul meg, amely összességében mindenki javára válik - mondta a Janez Jansa szlovén kormányfővel közös tájékoztatón az egynapos ljubljanai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor.

Szerinte Európának a költségvetési vitában el kell döntenie: üzleti transzferunióvá alakul, vagy fenntartja, hogy elvei vannak, gazdaságpolitikai filozófiája van, bizonyos ágazatokat pedig, így többek között az említett területpolitikát és a mezőgazdaságot, közös költségvetésből finanszíroz.

Azzal kapcsolatban, hogy egy múlt heti kormányhatározat szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter uniós főtárgyalóként felel a 2014–2020-as programozási időszak előkészítéséért, a kormányfő jelezte: a tárcavezetőnek az intézményrendszer átalakítása a feladata, nem pedig az uniós költségvetési tárgyalások vezetése. Mint fogalmazott, a pénzről a miniszterelnökök tárgyalnak, a gazdasági miniszter pedig az uniós források felhasználását szabályozó intézményrendszerrel kapcsolatban tartozik felelősséggel.

A Szlovéniában élő magyarság képviselőivel is találkozott hétfői ljubljanai látogatása alkalmából Orbán Viktor

A kormányfő a tárgyalás után újságíróknak elmondta, a résztvevőkkel átfogó helyzetértékelést tartottak, áttekintették, hogy a gazdaság, a demográfia, az oktatás, a média, a kultúra és a sport szempontjából milyen helyzetben van a szlovéniai magyarság. Megegyeztek, összeállítanak egy tervet arról, hogy a kabinet reményei szerint az elkövetkező időszakban erősödő magyar gazdaság milyen lehetőségeket tud teremteni a Muravidéken élő magyarságnak.

Orbán Viktor elmondta, ebben a szerveződésben a szlovéniai magyarok szervezeteinek meghatározó szerepet kell játszaniuk, a munka hozadékaként ugyanis a szlovéniai magyarság biztosabb lábakon kell, hogy álljon, mert nem szabad eltűnnie, beolvadnia, hanem gyarapodnia kell. A miniszterelnök egyúttal arra kérte őket, álljanak elő jó ötletekkel, mert "ha jó ötletek lesznek az asztalon, lesz pénz is. Ha van tó, lesz béka is". Megjegyezte, a Muravidék általában kiesik a magyar közfigyelemből, ám van lehetőség arra, hogy igazi magyar gazdasági élete legyen a Kárpát-medencei magyarság ezen szegletének.

Orbán Viktor a ljubljanai magyar nagykövetségen tartott megbeszélést megelőzően a szlovén nemzetgyűlés elnökével, Gregor Viranttal találkozott, majd a muravidéki magyarok képviselőivel folytatott tárgyalás után fogadta őt Danilo Türk szlovén köztársasági elnök.

(MTI)