A miniszterelnök az Új Ember katolikus hetilapnak adott húsvéti interjújában többek között Európa keresztény gyökereiről, jövőjéről beszélt. Hangsúlyozta: “a magyar ügy nem véletlenül vált ki számos országban rokonszenvet”. Arról van szó ugyanis, hogy mi lesz a nemzetállamok sorsa az Európai Unióban, megmarad-e a szuverenitásuk lényegi kérdésekben.
Orbán Viktor emlékeztetett Robert Schuman, az Európai Unió egyik kereszténydemokrata alapítójának mondására: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Abban az időben Európában szinte mindenki egyet értett ezzel, a jelenleg zajló viták viszont azt bizonyítják, hogy e gondolat elfogadása vagy elutasítása mára vízválasztó lett: minden értékvita mélyén ez a kérdés húzódik meg. Az európai politika színpadán mostanára azok a vezetők kerültek többségbe, akik kevésbé tartják fontosnak a keresztény gyökereket. Ennek ellenére nincs okunk elkeseredni, mert az Európai Unió egyik legfőbb tulajdonsága, hogy sosincs kész, folyamatosan alakul. Ezért az unióban nincs teljesen elveszett, vagy teljesen megnyert ügy sem - fejtette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor beszélt az európai civilizáció előtt álló kihívásokról is. Úgy fogalmazott: “egy-egy civilizáció, nép, nemzet, kultúra sorsa alapvetően és elsősorban a demográfiai folyamatoktól függ”. Európa ma azért szenved, mert elvesztette gyökereit. Más civilizációk nem csupán megtartják, hanem növelik népességüket, a keresztény Európa pedig fogy. Ezért küzdünk komoly kihívásokkal a világgazdasági versenyben is. Félő, hogy nem bírjuk majd a növekedési versenyt.
A miniszterelnök rámutatott, a Magyarország körüli vitáknak három fő gyökere van. Az egyik az anyagi érdek. Magyarországot nyolc év alatt brutálisan eladósították. Ezzel kiszolgáltatottá váltunk, hiszen hitelezőinknek az az érdeke, hogy ne jussunk ki az adósságcsapdából. Példaként említette, hogy most egy év alatt 1300 milliárd forint kamatot fizetünk a hitelezőknek, míg 2002-ben ez az összeg csak 500 milliárd forint volt. A különbségből húsz hidat lehetne építeni a Dunán - világított rá.
A viták másik oka, hogy olyan válságkezelő eszközöket választott a magyar kormány, amelyek, ha más országok is kedvet kapnak alkalmazásukhoz, súlyosan sérteni fogják a nagy pénzügyi-gazdasági csoportok érdekeit.
Harmadik okként a miniszterelnök a magyar politikai hozzáállás megváltozását emelte ki. Kifejtette: “Európa szellemi világában ma fölényben vannak, akik úgy gondolják, hogy a nemzeti gondolkodásmódtól és a szuverenitástól a nemzetközi és nemzetek feletti irányba kell haladni”. Ők megszokták Magyarország korábbi vezetőitől, hogy “együtt úsznak az árral”, ma viszont “az uralkodó közfelfogással ellentétes irányban haladunk, nekünk az európai civilizációról és kultúráról más felfogásunk van” - húzta alá.
Arra a kérdésre, hogy ebben a világban van-e esélye egy nemzetnek, hogy a saját útján járjon, a miniszterelnök úgy válaszolt: ez most dől el, “a magyar ügy nem véletlenül vált ki számos országban rokonszenvet”. Arról van szó ugyanis, hogy mi lesz a nemzetállamok sorsa az Európai Unióban, megmarad-e a szuverenitásuk lényegi kérdésekben.
A húsvétról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott, számára az ünnep a feltámadást jelenti, amely számtalan “kis feltámadásból” áll össze. “Ilyen, amikor egy elrontott kapcsolat helyrejön, amikor békétlen emberek békét kötnek, amikor reménytelen helyzetben lévő emberek elhatározzák, hogy megváltoztatják az életüket”.
(kormany.hu, Új Ember)
