Teljesen át kell alakítani az európai uniós pénzek lehívásának rendszerét a miniszterelnök szerint, mert ha az nem működik megfelelően, nincs magyar fejlesztéspolitika. Orbán Viktor ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) csütörtöki budapesti rendezvényén mondta, hozzátéve, hogy addig is, amíg feláll új rendszer, igazítani kell a jelenlegin, így például általánossá teszik a 30 százalékos előleget, és létrehoznak a büdzsében egy hozzávetőleg 50 milliárdos önerőalapot. Kijelentette azt is: Magyarország útja a stabilitásról szól.
Az EU-s forrásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük, és ebben "semmilyen kompromisszumot nem fogadhatunk el" - húzta alá Orbán Viktor az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző NFÜ-tanácskozáson, amely a kormányfő héten kezdődött - a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel zajló - konzultációsorozatának harmadik állomása.
A miniszterelnök szerint ma kötélidegzet kell a jelentkezéshez az EU-s pénzekre: "én biztosan nem tenném, mert ha azt mondanák, hogy 600 meg 900 nap múlva lesz valami abból, amit egyébként én már jól átgondoltam, megterveztem, kiszámoltam, és készen állok a végrehajtására, könnyen lehet, hogy belebolondulnék". Orbán Viktor ezért köszönetet mondott azoknak, akik mindennek ellenére is pályáznak.
A megörökölt pénzlehívási rendszer miatt - amelyet egy "őrült kafkai elme" gondolt ki, és érdemes is lenne őt egyszer megkeresni - "gúzsba kötve kell táncolnunk", ám ez nem ad felmentést a kabinetnek - fejtette ki, hozzátéve, hogy gyorsításokkal, reformokkal "valahogy elvánszorgunk vele" 2013-ig, de utána, 2013-14-től a kormány létrehoz egy "az emberi elme számára felfogható módon működő új rendszert".
Addig is, amíg az új szisztéma létrejön, igazítani kell a mostanin: minden felesleges bizottságot fel kell számolni, általánossá kell tenni az előlegkifizetés rendjét, így - bár ez magával hozza a visszaélések magasabb kockázati szintjét - minden pályázónak elérhetővé válhat a 30 százalékos előleg. Emellett fel kell állítani egy körülbelül 50 milliárd forintos önerőalapot, mert az állami szereplők és az önkormányzatok önerő híján sok nagy pályázattal nem tudnak elindulni, így pedig a pályázati pénzt felhasználni akaró vállalkozók nem jutnak megrendeléshez - magyarázta, megjegyezve, hogy a költségvetésben kell "összegereblyézni" ezt a körülbelül 50 milliárd forintot.
A Széchenyi-tervre rátérve a kormányfő azt mondta, ez a program az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar találmánya, amely 2001-2002-ben a régió legversenyképesebb államává tette Magyarországot, és azt üzente, hogy a magyarok is lehetnek sikeresek. A tavaly újraindított Széchenyi-terv alapja az volt, hogy a magyar tulajdonú gazdaságot talpra kell állítani és fel kell erősíteni. A lezárt beruházások pedig "Magyarország megújulásának zászlóshajói" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az NFÜ-höz percenként érkeznek a pályázatok, és idén átlagosan naponta négymilliárd forint értékben nyíltak meg új pályázati lehetőségek.
A magyar gazdaság állapotáról szólva Orbán Viktor arra mutatott rá, hogy míg az Európai Unió legtöbb tagállamából naponta jönnek hírek durva megszorításokról, addig Magyarország útja a stabilitásról szól. Az ország egy sikeres, XXI. századi gazdasági modellt épít, amelyet Brüsszel sokáig kifogásolt, de az eredmények alapján végül az unióban is kimondták, hogy a magyar költségvetés kontroll alatt van - mondta, hozzátéve, hogy utóvédharcok persze mindig voltak és lesznek most is.
Végül kitért arra is, hogy a kormány "pezsgőbontás helyett" kidolgozta "az első európai" munkahelyvédelmi akciótervet, amellyel kapcsolatban - mint megismételte - nagy nyomásra számít.
A kormányfő konzultációsorozata első állomásaként hétfőn a Kereszténydemokrata Néppárt vezetőivel találkozott. Kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével tárgyalt: akkor egyebek mellett arról beszélt, hogy kormánya egy új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik. Akkor is elmondta, hogy óriási nyomásra számít a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban, de végig fogja azt vinni, továbbá javasolta, hogy a bankrendszer fele legyen magyar kézben.
Petykó Zoltán: összefogással lehet elérni az uniós források teljes lehívását
Csak együtt, összefogva lehet elérni az európai uniós fejlesztési források teljes és gyors lehívását - hangsúlyozta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke.
Petykó Zoltán emlékeztetett arra, hogy 2007-2013 között Magyarország számára 8.209 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 85 százalékban euróban számolt uniós forrás, 15 százaléka forintban kifejezett hazai társfinanszírozás. A zárásig plusz-mínusz 20 forint árfolyammozgással lehet számolni, ami plusz-mínusz 300 milliárd forinttal változtathatja a keretet.
Jelenleg 130 területen 1.700 milliárd forint keretre lehet pályázni az Új Széchenyi Terv keretében. Az idén még mintegy 700 milliárd forint keretre várható új kiírás, de a teljes lehívás érdekében mintegy 300 milliárd forinttal túl kell vállalni a lehetőséget, így még ebben az évben ezermilliárd forint keretre kell megjelentetni pályázatokat - mondta Petykó Zoltán.
Az elnök hangsúlyozta: a támogatói döntéssel lekötött összeg 6.283 milliárd forint, és 2.720 milliárd forintot fizettek ki.
Petykó Zoltán szólt arról, hogy a kormányváltáskor átalakították a teljes programozást, mivel a 2010-ben átvett rendszer alkalmatlan volt arra, hogy a maximális keretet igénybe lehessen venni, és a kormányváltást megelőzően olyan támogatói döntések is születtek, amelyek a megvalósításban nagy kockázatot jelentenek.
Az NFÜ elnöke szerint a beérkezett pályázatok száma havi átlagban a kormányváltás óta 45 százalékkal, a támogatott projektek száma 79 százalékkal, a megítélt támogatás havi átlagszáma 23 százalékkal emelkedett, a kifizetett támogatás havi átlaga 230 százalékkal növekedett.
Az Európai Bizottság által kifizetett eddigi forrásokat tekintve Magyarország a 27 tagállamból az 5. helyen áll - ismertette a Petykó Zoltán.
(MTI)
