Az európai uniós tagság évente több mint ezermilliárd forintot jelent Magyarországnak, a közösségbe való belépés mellett pedig több érv szólt, mint ellene - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, válaszolva a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Novák Előd azonnali kérdésére, amelyben arról érdeklődtek, van-e élet az Európai Unión kívül.

Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, 2004-ben "egy tisztességtelen, csalárd népszavazással hazánkat bekényszerítették az EU-ba". Álláspontja szerint mára világossá vált, hogy "nem vagyunk nem nettó haszonélvezői" az EU-nak. A Jobbik úgy véli, van élet az unión kívül, és népszavazást kellene tartani a közösségből való kilépésről.

Magyarországnak nagy értéke, hogy tagja az Európai Uniónak - jelentette ki válaszában a kormányfő, aki szerint az uniós tagságról szóló szavazás tisztességes volt, és több érv szólt a belépés mellett, mint ellene. "Ezért örülök annak, hogy a több érv egyben fontosabb érvnek is tűnt a magyar választóknak, és a belépés mellett döntöttek" - mondta, jelezve, hogy az európai uniós tagság évente több mint ezermilliárd forintot jelent Magyarországnak.

Kifejtette: Magyarország haszonélvezője a belső piacon folytatott kereskedelemnek. Az ország exportjának több mint 76 százaléka irányul az unióba, az import pedig 69,5 százalékban érkezik az EU-ból. A miniszterelnök szerint ha nem lennénk tagja az Európai Uniónak, nem Magyarországon adna munkát és megélhetést több tíz- sőt százezer családnak az Audi, a Mercedes, az Opel, a Bosch vagy éppen a Knorr-Bremse. "A határainkon kívül élő magyarokhoz fűződő nemzeti érdekek jobban érvényesíthetőek az unión belül, mint kívül" - érvelt tovább.

Orbán Viktor kitért arra, hogy a sikeres nyugati integráció mellett Magyarországnak érdeke a keleti nyitás politikájának sikere is. "Miért állnánk egy lábon, ha két lábon is állhatnánk?" - kérdezte.

Viszonválaszában Novák Előd felidézte, hogy egy héttel ezelőtt frakciótársával, Murányi Leventével levették az uniós zászlót az Országgyűlés irodaházáról. Ezzel kapcsolatban azt kérte, hogy a jövőben a parlament épületén ne legyen kifüggesztve az EU lobogója, helyette helyezzék ki oda a címeres magyar zászlót. Ezt követően Novák Előd átadta az uniós zászlót a házelnöki jogokat jelenleg gyakorló Lezsák Sándor alelnöknek.

"Gratulálok a sikeres épületfenntartói tevékenységhez!" - válaszolt a Jobbik képviselőjének Orbán Viktor, emlékeztetve, az első Orbán-kormány döntött a magyar zászló kötelező kihelyezéséről a középületekre. Szavait azzal zárta, hogy személyes véleménye és a választók többségének álláspontja is úgy szól, hogy a magyarok nem kívánnak kilépni az Európai Unióból.

A nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek oligarchák - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ugyanakkor hangsúlyozva: nagytőkésekre, sikeres milliárdosokra és magyar nagyvállalatokra szüksége van az országnak.

A kormányfő az LMP-s Karácsony Gergely azonnali kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus azt tudakolta, hogy a kormány miért Fidesz-közeli oligarchák - Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, valamint az érdekeltségükbe tartozó vállalkozások, így például a Közgép Zrt. - érdekeit képviseli, miért nem a magyar emberekét, a kis és közepes vállalkozásokét, a gazdálkodókét.

Orbán Viktor úgy felelt: a nemzeti együttműködés rendszerében nagytőkések vannak, oligarchák azonban nincsenek és nem is lesznek. "A mi fölfogásunk szerint oligarcha az a milliárdos, aki közvetlen politikai hatalmat is akar szerezni a gazdasági súlya mellé, az ország fontos ügyeinek eldöntését is saját hatáskörébe akarja vonni, elfoglal például egy pártot (...) vagy miniszterelnökké választják, így egy adott parlamenti többség támogatásával egy kézbe kerül a milliárd és a politikai hatalom" - mondta, megjegyezve, "lehet, hogy más pártoknál ez elfogadott", de a Fideszt ellenzi és visszautasítja.

"A Fidesz a középosztály kezében fogja tartani a hatalmat" és a középosztály nevében gyakorolja azt - húzta alá. Hozzátette, kormánya azt szeretné, ha minél több nagytőkés, sikeres középosztálybeli, és minél kevesebb szegény ember lenne Magyarországon, ehhez pedig sikeres vállalkozásokra van szükség.

Karácsony Gergelynek azt mondta: ha bármely, az államhoz köthető gazdasági ügyben jogsértésről van tudomása, tegyen feljelentést, hiszen ez kötelessége is. Az LMP-s képviselő ezzel kapcsolatban közölte: így fog tenni, így tettek az előző ciklusban, és a közelmúltban is így jártak el, feljelentették például a földalapkezelő vezetőjét.

Az ellenzéki politikus a miniszterelnök szavaira úgy reagált: Simicska Lajos valóban nem a Fidesz elnöke, ám Orbán Viktor nevezte ki annak idején a párt gazdasági igazgatójának, majd az APEH élére. "Ha azt gondolja, hogy bárki Magyarországon beveszi azt a szöveget, hogy Simicska Lajos nem a Fidesz embere, akkor ön nagyon naiv, miniszterelnök úr. Önt a választói úgy fogják lapátra tenni, mint a szocialistákat korábban, ezek miatt az ügyek miatt" - címezte a kormányfőnek.

Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, egyszer már lapátra tették a választók, és fogják is még, függetlenül attól, hogy Karácsony Gergely szavainak "sok köze nincs a valósághoz". "Ez ilyen szakma, szokva vagyunk hozzá" - jelezte.

A képviselő felvetésére úgy válaszolt, állami beosztásba is szokott kinevezni olyanokat, akiknek korábban jelentős gazdasági szerepük volt. "Ez helyes, föltéve, hogy jól végzik a munkájukat. Ezt várjuk el tőlük: végezzék jól munkájukat és tartsák be a törvényeket. Egyébként Magyarországnak nagy, magyar vállatokra szüksége van a pénzügyi szektorban, a biztosítási iparban, az építőiparban, az energiaiparban, a járműgyártásban, a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, információs technológiákban, a szállodaiparban és minden jelentős területen. Igen, nagytőkésekre, sikeres, sok milliárddal rendelkező vállalkozókra van szükségünk" - mondta, megjegyezve, különben mindent "a külföldiek visznek el". "Ha tudja ön ezt, ha nem, amikor a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok" - mondta Orbán Viktor.

Az emberi élet a legfontosabb dolog, ezért a mainál sokkal nagyobb védelmet érdemel - mondta Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben egy ellenzéki képviselő azonnali kérdésére válaszolva, amelyben a  Cozma-ügyben hozott bírói ítéletről is szó volt.

Mirkóczki Ádám, jobbikos képviselő azt vetette fel: milyen üzenete van annak, amikor egy világklasszis sportoló, Marian Cozma gyilkosainak ítéletét másodfokon egy bíró életfogytiglan helyett 18 esztendőre, húsz év helyett 8 évre mérsékli? Ezen felháborodott a szakma, a sportvilág és minden jóérzésű ember - mondta, hozzátéve: egyedül a gyilkosok elégedettek. Ebben benne van minden, ami ma probléma - fogalmazott.

A miniszterelnök válaszában úgy fogalmazott: legszívesebben azt mondaná négyszemközt, hogy egyetért azzal a véleménnyel, amit elmondott a képviselő. Ezt azonban nem teheti meg a nagy nyilvánosság előtt. Ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet - fejtette ki. Ez nem áll szándékukban - folytatta, hozzátéve: nem azért, mert elégedettek azokkal az ítéletekkel, amelyek születnek.

A kormányfő azon meggyőződésének adott hangot, hogy az emberi élet a legfontosabb dolog, ezért a mainál sokkal nagyobb védelmet érdemel.

Mint mondta, reméli, hogy a készülő Büntető-törvénykönyv kapcsán a képviselő támogatja majd a kormányzati előterjesztéseket.

Mirkóczki Ádám felszólalása elején kitért arra, hogy azokon a településeken, ahol korábban reménytelen volt a közbiztonság helyzete, továbbra is az, sőt ahol eddig nem volt, kifejezetten reménytelennek tűnik. Felidézte az elmúlt időszak tragikus gyilkosságait, majd azt mondta: két évvel ezelőtt egy ország bízott abban, hogy a rendrakás szlogen nem csak kommunikációs trükk, hanem valóban komolyan gondolja a kormány. Mára azonban teljesen más a helyzet - vélekedett, hozzátéve: a felavatott rendőrök, egységek a biztonságot nem javították. Ön szerint mennyit ér az emberélet 2012-ben Magyarországon? - tette fel a kérdést.

A kormányfő azt kérte, ne hallgassanak az ellenzékre, a helyzet egyáltalán nem reménytelen. "A helyzet kétségkívül nehéz, de sosem reménytelen, és nem fogunk belenyugodni, hogy Magyarországon a helyzet reménytelen legyen" - fogalmazott a miniszterelnök.

Felidézte a kormányzat eddigi döntéseit, és azt mondta, véget vetettek annak a korábbi, tarthatatlan gyakorlatnak, hogy mentegették a bűnözőket szociális, etnikai alapon. A bűncselekmény, az bűncselekmény - summázta. Orbán Viktor kiemelte: hangsúlyt fektetnek arra, hogy a rendfenntartás állami feladat, az egyenruhával nem lehet visszaélni, az egyenruhás bűnözést nem fogadják el Magyarországon.

Szólt még arról, hogy jelentősen szigorították a Btk-t, és az erőszakos bűncselekmények visszaszorítására bevezették a háromcsapás törvényt, a rendőrök számára 3.285-el növelték, így 37.370 rendőr dolgozik. Mindezzel még nem elégedettek, minden településen kellene lenni körzeti megbízottnak, ezt célul tűzték ki. Ott ahol a helyzet nehéz, megerősített egységeknek kell működniük a nagyvárosokban - szögezte le. A képviselő által említett gyilkosságokról azt mondta: az elkövetőket a rendőrség órákon belül elfogta.

A kormány sokat tett, de nem eleget, ezért újabb és újabb bürokráciacsökkentő csomagokra van szükség a magyar vállalkozások segítése érdekében - válaszolva az LMP-s Vágó Gábor azonnali kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben.

Vágó Gábor emlékeztette a kormányfőt, hogy 2012-ben 1800 felszámolás és 3000 végelszámolás történt eddig, ami 50 százalékkal több, mint 2011 első négy hónapjában, miközben mindössze 1820 új cég alakult. Az ellenzéki politikus szerint a magyar kormányzat vállalkozásromboló gazdaságpolitikát folytat, a növekedést ígérő gazdaságpolitikája a "saját inkompetenciája miatt megbukott", így elmondható, hogy ez a kormány nem a nemzeti ügyek, hanem a "nemzeti ügyetlenkedés" kormánya. Vágó Gábor azt kérdezte: mikor teremt végre kiszámítható gazdasági környezetet a kormány és miért nem támogatja az LMP adómoratóriumi javaslatát, amely megtiltaná az adók évközi kivetését.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában leszögezte: a kormány sajnos nem mondhat le az évközi adómódosítások - "egyébként legkevésbé sem kívánatos" - gyakorlatától, mivel egyetlen európai ország sincs abban a helyzetben, hogy erről lemondjon a jelenlegi gazdasági helyzetben. A bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban leszögezte: "sokat tettünk, de nem eleget". Példaként említette, hogy 10 százalékra csökkent a kisvállalkozások társasági nyereségadója, 10 kisadó megszűntettek, kiszélesítették a Széchenyi-kártyát és meghirdették az Új Széchenyi Tervet. Hangsúlyozta: a kormánytöbbség határozottan kiállt hazai vállalkozások mellett. Hozzátette: a megszűnő vállalkozások egy része azért szűnik meg, mert adócsalást folytatott, így ezekért "nem kár".

Vágó Gábor viszontválaszában elmondta: bár a kormány valóban megszüntetett tucatnyi kisadót, de helyette kéttucatnyit vezetett be. Szerinte a vállalkozások között nagyon rossz a hangulat a folyamatosan változó gazdasági környezet miatt és továbbra is csak bejelentések és tervek vannak érdemi adminisztrációcsökkentés helyett.

Orbán Viktor viszontválaszában egyetértett azzal, hogy túl sok még a bürokrácia, ezért újabb és újabb csomagok kellenek, valamint azzal is, hogy a kormány nem vezette végig az összes eddigi bejelentett intézkedést sem, ezért "a végrehajtás területén is van még tennivaló". Hozzátette: igyekszik megszüntetni ezt a gyakorlatot a következő időszakban.

Orbán Viktor szerint a jelenlegi jogi szabályozás szűkre szabja a kabinet és a kormányfő betekintési és cselekvési lehetőségeit ügynökügyekben. "Ha szélesebb jogokat adnának, ha szélesebb lehetőséget kapnék, el is tudnék járni" - mondta a miniszterelnök hétfőn a parlamentben.

Orbán Viktor a jobbikos Novák Előd azonnali kérdésére reagált így. Az ellenzéki politikus azt állította: "kiszivárgott dokumentumok szerint" Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a politikai rendőrség Nádasdy fedőnevű ügynöke volt, és nem ő az egyetlen az állami vezetők közül, aki együttműködött a Kádár-rendszerben az állambiztonsági szervekkel.

Ungváry Krisztián történészt idézve azt mondta, a kormányváltás után nevezték ki a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettesévé a III/III-as csoportfőnökség egyik tartótisztjét, Horváth Józsefet, az UD Zrt. korábbi vezetőjét. Martonyi János külügyminiszterről pedig azt mondta: 1968. január 5-én adta első jelentését a Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnökségének, Magasdi fedőnéven. Novák Előd besúgónak nevezte Németh Zsolt külügyi államtitkár apját, Németh Géza néhai református lelkészt is.

A miniszterelnök úgy válaszolt: nem feladata, hogy a megnevezettek helyett "bármifajta védekezést" adjon elő.

Böröcz Istvánnal kapcsolatban annyit mondott, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetőit (amelynek elnöke a Médiatanács elnökeként az MTVA vezérigazgatóját kinevezi) - a képviselő állításával ellentétben - nem a kormány nevezi ki. "Következésképpen azt javaslom, hogy a Böröcz István úr személyére vonatkozó kérdést nekik tegyék föl" - fogalmazott.

Viszonválaszában Novák Előd mellébeszélésnek nevezte a kormányfő feleletét. "Attól fél, hogy nyilvánosságra kerülnek olyan további, ön által is eltitkolt állambiztonsági iratok (...), miszerint az ügynökök társadalmi rendszerükhöz hű fiatalként jellemezték önt, apjáról pedig ugyebár ezt írták: következetes kommunista, ami érezhető gyermekei tudati nevelésében is" - tette fel a kérdést, arra kérve a kormányfőt, "ne maszatoljon" tovább ügynökügyben, és ne panaszkodjon arra, hogy nincs elég széles hatásköre, mert van.

Orbán Viktor erre azt mondta: helyes lenne megkövetelni a parlamentben is azt, amit otthon meg szoktak követelni, hogy mindenki adja meg a kellő tiszteletet, ha valakinek a jelen nem lévő hozzátartozóiról, szüleiről beszél, és visszautasította a jobbikos képviselői szavait. "Megismétlem: ha kapunk szélesebb cselekvési lehetőséget, szélesebben, mélyebben és hatékonyabban fogunk eljárni, mint ahogy ez ma történik" - zárta szavait.

(MTI, orbanviktor.hu)