A kormány a megszorítások helyett a gazdaság megújítását választotta - mondta Orbán Viktor Budapesten sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott Bernadette Ségollal, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárával. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével az EU-országok pénzügyminisztereinek (Ecofin) tanácsa is elismerte, jó irányba tart a magyar gazdaság.
A kormányfő hangsúlyozta: a kabinet politikájának fontos eleme a megszorítások elutasítása, mert ezekkel nem lehet rendbe tenni a gazdaságot - ebben a szakszervezetekkel is egyetértés van.
Orbán Viktor elmondta: a tárgyaláson tájékoztatta a főtitkárt arról, hogy Magyarországon érdekes gazdaságszervezési folyamat zajlik, "amit a világon nagyon sok helyen kicsit lekezelő módon unortodoxnak minősítenek", holott közelebb járnának az igazsághoz, ha inkább innovatívnak neveznék, hiszen számos újítást tartalmaz.
A magyar gazdaságpolitika arra az "egymillió dolláros kérdésre" keresi a választ, hogy miképpen lehet egyszerre államadósságot és hiányt csökkenteni, növekedést gerjeszteni, új munkahelyeket létrehozni, és emelni a béreket - fejtette ki.
Hozzátette, hogy az első negyedév adatai alapján "nekünk van egy magyar válaszunk erre a kérdésre", hiszen csökken az államadósság és a hiány is, megindult a bővülés, a munkanélküliség csökken, és komolyan emelkedett a reálbér. Ráadásul mindezt úgy, hogy nem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) finanszírozza Magyarországot, hanem "a pénzpiacokról a saját lábunkon állva tartjuk fenn a magyar pénzügyi rendszert" - jegyezte meg a miniszterelnök.
Bernadette Ségol arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly az Európai Tanács tagjai elfogadtak egy szociális ügyekkel kapcsolatos útitervet. Az ETUC várja ennek eredményét még ebben a hónapban - mondta a főtitkár, hangsúlyozva: "az EU-ban a szociális dimenzió nagyon fontos", hiszen az unió nemcsak egy kereskedelmi piac, hanem egy olyan közösség is, amelynek feladata a szociális állapotok javítása.
Szakszervezeti szövetségük üzenetei között említette, hogy az eddigi válságkezelő gazdaságpolitika nem járt sikerrel, továbbá a szakszervezetekkel való szociális párbeszéd erősítését, az európai szociális szint fenntartását és a szociális leszakadás kezelését.
A főtitkár - mint közölte - arról is konzultált Orbán Viktorral, hogy az alkotmányban hogy kell szerepelniük a szociális és szakszervezeti jogoknak, majd megjegyezte, hogy szövetségük figyelemmel kíséri az ezzel összefüggő megfogalmazásokat a magyar alaptörvényben.
Az Ecofin is elismerte, jó irányba tart a magyar gazdaság
Azt, hogy a magyar gazdaság jó irányba tart, mostantól kezdve nemcsak a magyar kormány, hanem egy külső szemlélő, "méghozzá velünk gyakran nem túlságosan barátságos, számos kérdésben a véleményünket nem osztó külső szereplő", az EU pénzügyminisztereinek tanácsa is azt mondja, hogy ez így jó - jelentette ki a kormányfő pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Kiemelte: az eredmények megvannak, bizonyítottak, ezért ismét bizalom van Magyarország iránt.
Úgy fogalmazott, Magyarország megnyerte ezt a csatát, megszüntette az esetleges forráselvonás veszélyét. "Visszaszereztük az önbecsülésünket, és megkaptuk az elismerést, bátorítást Magyarországon kívülről is, hogy folytassuk a gazdaságpolitikánkat" - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor rámutatott arra is: a magyar kormány úgy tette rendbe a pénzügyeket, hogy eközben az idén nőnek a reálbérek Magyarországon. Ez a gazdaság teljesítményén túl azért lehetséges - folytatta -, mert a kabinet tavaly megállapodott a szakszervezetekkel a minimálbér megállapításáról, és arról, hogy ezt hogyan vezessék át a többi fizetésre. A reálbér-emelkedéshez persze kellett a rezsicsökkentés is, ez tehát kulcseleme a magyar gazdaságpolitikának, amelyet folytatni fognak a jövőben is - tette hozzá.
Arra a kérdésre, van-e még szükség kiigazításokra, hogy Magyarország ne jusson Málta sorsára - amely ellen újra deficiteljárás indult -, Orbán Viktor azt válaszolta: "mostani tudásunk szerint nincs, tekintettel arra, hogy az utolsó építőkockát is elhelyeztük a magyar gazdaság új építményében".
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken közölte újságírókkal Luxembourgban - az EU-országok pénzügyminisztereinek döntését ismertetve -, hogy megszüntették a Magyarország ellen a túlzott mértékű költségvetési hiány miatt 2004 óta folyó eljárást. A miniszterek pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése haladéktalanul - az EU hivatalos lapjában való megjelenéssel egy időben - hatályba lép.
A Fidesz-KDNP nem ült fel a provokációnak
Felesleges provokálni a parlamenti többséget, ezzel nem lehet eredményt elérni - így kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti ülésteremben zajlott pénteki jobbikos tiltakozást.
A Jobbik képviselői a földtörvény elfogadása ellen tiltakozva pénteken a parlamenti elnöki pulpitusra vonultak, mire kormánypárti szavazatokkal kizárták őket a szavazásokból, ők azonban ezután is folyamatos kiabálással zavarták az ülést.
"Egy érdekes kulturális jelenségnek lehettünk tanúi a parlamentben" - fogalmazott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, aki gratulált a kormánypárti képviselőcsoportnak, amiért nem ült fel a provokációnak. Mint mondta, a fideszesek és a KDNP-sek "ahogy egy nyugodt erőhöz illik, elvégezték a mai napra kiporciózott munkát".
Az új földtörvény tartalmával kapcsolatban a kormányfő az MTI kérdésére azt mondta: a jogszabály egyrészt radikálisan visszaszorítja a nagybirtokot, amelynek aránya maximum húsz százalék lehet - a többi kis- és középbirtok -, másrészt garancia arra, hogy a magyar termőföldet magyar gazdák fogják megművelni. Aki azt akarja, hogy Magyarországon az élethivatásszerűen mezőgazdaságból élő kis- és középgazdák domináljanak az agráriumban, annak jó oka volt a törvény megszavazására, "én büszkén tettem meg" - fűzte hozzá.
Közölte, az új földtörvény társadalmi vitája egy évig tartott, "minden dimenzióját többször is átgondoltuk".
Az új földtörvényt - a Jobbik-frakció tiltakozása közepette - 253 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés.
(MTI)
