A Magyarország és Törökország közötti kiváló politikai alapokra és az egymás kultúráját tiszteletben tartó gondolkodásmódra lehet építeni a két ország közötti gazdasági együttműködést - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a magyar-török üzleti fórumon kedden Budapesten, miután megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel.
Orbán Viktor kiemelte: egyetért török kollégájával abban, hogy "nagyítóval sem találni" olyan ügyet, amely problémát okozna a két ország kapcsolatában.
A magyar kormányfő méltatta, hogy Recep Tayyip Erdogannak sikerült kellő időben meghoznia azokat a döntéseket, amelyekkel elejét vette annak, hogy nemzetgazdasága válságba zuhanjon. Bátor volt, hogy nehéz döntéseket hozzon - fogalmazott Orbán Viktor, hozzáfűzve: "mindannyian ilyenek szeretnénk lenni". "Itt Magyarországon mi is igyekszünk, de sajnos még nem olyan jó eredménnyel, ahogyan Törökország" - tette hozzá Orbán Viktor. Elmondta, a török példa Magyarország számára bíztató és bátorító, mert Törökország megpróbálja megérteni a jövőt, elképzeli, hogyan boldogulhat a jövőben, és azt végre is hajtja. Európában, az Európai Unió területén nem jellemző ez a gondolkodásmód Orbán Viktor szerint.
Kifejtette: az európai emberek az elmúlt 50 évben azt tanulták meg, hogy az európai gazdaság intézményei elég rugalmasak és innovatívak ahhoz, hogy különösebb vezetői irányváltás nélkül önmagukat adaptálják a megváltozott körülményekhez, gazdasághoz. "Ezért Európában leszoktunk arról, hogy vezetőkről beszéljünk" - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, az európai gazdaságban a korábban önmagukat sikeresen az új helyzethez igazító intézmények komoly politikai vezetés nélkül már nem tudnak választ adni a gazdasági kihívásokra.
Kiemelte: Törökországot elemezve látható, hogy az ország vezetői még a 2000-es évek elején kezdtek hozzá ahhoz a politikához, ami mára irigylésre méltóvá teszi a török gazdaságot, amely az európai trenddel ellentétben növekedni tud. A török példa tanulsága Magyarország számára az, hogy minden országnak fel kell ismernie a saját helyzetét, a saját adottságát, és a "saját testére szabott gazdaságpolitikával kell szembenézni a kihívásokkal" - vélekedett a miniszterelnök.
"Mi Magyarországon is próbálkozunk valami ilyesmivel" - mondta Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy az utóbbi két és fél évben új alkotmányt, polgári és büntető törvénykönyvet, valamint új Munka törvénykönyvét alkottak. A magyar gazdaságban vannak olyan fejlemények ennek köszönhetően, amelyek bizakodásra adnak okot - fűzte hozzá.
A miniszterelnök kifejtette: hat olyan gazdasági mutató van, amellyel a gazdaság állapota felmérhető. Az államadósság Magyarországon csökkenő tendenciát mutat, a költségvetési hiány immár harmadik éve 3 százalék alatt van, és javultak a foglalkoztatási mutatók is: 160 ezerrel dolgoznak többen, mint két évvel ezelőtt. Magyarország emellett jól teljesít a külkereskedelmi és fizetési mérleg mutatók területén is. A hatodik mutató, ahol "döccen a kerék", a gazdasági növekedés - mondta, jelezve, hogy itt a magyar gazdaság messze elmarad Törökország, de a közép-európai országok gazdaságától is. A kormány tervei szerint 2013 lesz az az év, amikor az öt, rendben lévő gazdasági mutató mellett a gazdasági növekedés is rendbe jön - mondta Orbán Viktor. A gazdasági növekedéshez üzlet, beruházás, gazdasági aktivitás, kereskedelem kell, az országok közötti gazdasági kapcsolatokat ugyanakkor a cégek, az üzletemberek működtetik, azok ruháznak be, kötnek üzletet, az állam ennek feltételeit próbálja javítani. "Ezért van szükség arra, hogy elmélyítsük a két ország gazdasági kapcsolatait" - emelte ki a miniszterelnök.
Közép-Európa egy rendkívül értékes térség, hiszen az elemzői becslések szerint a következő 10-15 évben itt van a legnagyobb növekedési potenciál Európán belül - fejtette ki Orbán Viktor. "Amikor tehát Önöket fogadjuk itt, Budapesten, nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is fogadjuk". Aki idejön, együttműködik Magyarországgal, beruház a térségben, nemcsak az országba érkezik, hanem Közép-Európába is. A térség országai egymással is egyre szorosabbra fűzik kapcsolataikat, tudatosan építik a kereskedelmi útvonalakat, az energiahálózatokat, az infrastruktúrát - mondta a miniszterelnök. Az ebben az ígéretes térségben való gazdasági részesedés lehetőségét kínálja Magyarország Törökországnak - fűzte hozzá.
Orbán Viktor szerint van igazság abban a mondásban, hogy az erős országok nem kezelni akarják a válságot, hanem át akarják magukat alakítani annak érdekében, hogy a válság utáni időszakban versenyképesek legyenek. Magyarországnak Brazíliával, Kínával és a feltörekvő gazdaságokkal kell versenyeznie a jövőben.
Magyarország felkészítése a következő 15-20 évre most történik, ennek jegyében hirdette meg a kormány a keleti nyitást, és mert az Európai Unió piacai egyre szűkülnek.
Orbán Viktor összefoglalva a tárgyalások eredményeit megemlítette: megállapodtak abban, hogy vízumkönnyítéseket vezetnek be a két ország között, megkétszerezik a két ország közötti kereskedelmi volument, elismerik egymás diplomáit és hangsúlyt helyeznek kölcsönös kulturális jelenlétre is.
(MTI, orbanviktor.hu)