A 2011. évi költségvetés megalapozottságával kapcsolatban számtalan félreértésre okot adó cikk jelent meg a mai nap folyamán.
A sajtó által exponált 300 milliárd forintos többlethiány félreértésen, téves kalkuláción alapul.
A félreértés bizonyára abból adódik, hogy az EDP Jelentés más rendezőelvek mentén csoportosítja az államháztartás szervezeteit, ezért eltérően mutatja be a pénzforgalmi egyenleget, vagyis természetes módon eltér a hazai költségvetési törvényben szereplő adatoktól.
Magyarország 2004 óta - európai uniós tagságából kifolyólag - minden évben elkészíti az EDP Jelentését. A különböző elszámolási rendszertanból kifolyólag az elmúlt 7 év mindegyikében különbséget mutatott e két szám.
A tagországok évente kétszer adatszolgáltatásban jelentik a kormányzati szektor két kiemelt mutatójának: a kormányzati szektor hiányának és adósságának alakulását.
A KSH a honlapján közzéteszi az Eurostatnak átadott jelentést. Az EDP Jelentés időpontjai: április és október elseje.
Az Eurostat ellenőrzéseket folytat, tisztázó kérdéseket tesz fel a tagországoknak az EDP Jelentésben foglaltakkal kapcsolatban, amiket a magyar állam megválaszol.
Az idei évi eltérés speciálisnak nevezhető két szempontból is. A MOL részvények megvásárlása – a hazai elszámolásban megjelenik, az európai uniós elszámolásban viszont nem. A magán nyugdíjpénztári portfolióból átkerülő vagyon – egyszeri bevételként megjelenik az európai uniós elszámolásában, viszont a hazai rendszerben csak 528,8 milliárd forintot számolunk el.
Az államháztartás központi alrendszerének törvényi módosításokkal hatályos hiánya 1184,2 milliárd forint (ami egyébként tartalmazza a MOL részvények megvásárlásának 498 milliárd forint hatását). Ettől az EDP Jelentés alapjául szolgáló várható pénzforgalmi hiány (1410,7 milliárd forint) két összetevő miatt tér el:
- egyrészt 255 milliárd forint egyenlegrontó ÁFA-visszautalással számol, amely tételt az EU Bírósága általi döntés követően még ebben az évben kell számításba vennünk,
- másrészt az NGM szakértőinek számítása 28,5 milliárd forinttal kedvezőbb várható egyenleget mutat a módosított előirányzatnál.
Az Egyéb korrekciókban szereplő több mint 130 milliárd forintos egyedi tételek, a hazai és az európai uniós elszámolási korrekciókból adódik, ezért is kerülnek külön felsorolásra. Semmiképpen nem a pénzforgalmi hiányt növelik, a társadalombiztosítási alapok 95 milliárd forint összegű likviditási hitelének elengedése egyáltalán nem növeli a hiányt, mert a társadalombiztosításnál ez pozitív korrekciós tényező.
A Kormány elkötelezett a 3% alatti hiánycél tartása mellett 2011-ben, célja az eredeti hiánycél teljesítése az egyszeri tételek nélkül. Elemzéseink szerint a jövő évi 2,5%-os hiánycél is biztonsággal tartható.
(Kormányszóvivői Iroda)
