Az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta elért legnagyobb sikerének nevezte a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón elért magyar eredményt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben.
Magyarország legnagyobb sikere, hogy az elkövetkező hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került "az EU politikai és gazdasági sakktábláján" - fogalmazott a kormányfő, emlékeztetve arra, hogy az Európai Tanács múlt heti brüsszeli tanácskozásán elfogadták az EU 2014-2020 közötti keretköltségvetését.
Orbán Viktor szerint a világ is kezdi már megszokni, hogy a magyarok kiállnak magukért, és Magyarországot immár mindenkinek egyenlő félként kell kezelnie. Sok európai ország esetében ez magától értetődő dolog - folytatta -, "bennünket azonban a magyar történelem nem kényeztetett el, és ezért máig él az önfeladó alkalmazkodás és az önkéntes alárendelődés ösztöne". Az elmúlt két évben azonban a kormány világossá tette: a magyarok nem fogadják el a kettős mércét, "mindenkinek megadjuk, de mindenkitől el is várjuk a tiszteletet" - mondta.
"Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta még ilyen sikert nem értünk el", mint a múlt héten Brüsszelben - jelentette ki Orbán Viktor, közölve: az ország az európai költségvetési tárgyalásokon lényegében mindent elért, amit el lehetett. Felidézte, hogy Magyarország "a tekintélyes második helyet érte el" az egy főre jutó uniós pénzeket tekintve, így az Európai Unió csökkenő büdzséje ellenére az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint támogatás jut fejenként a magyarokra a következő hétéves költségvetési időszakban. Ez azt jelenti, hogy a kisebb tortából egy nagyobb szelet jut Magyarországnak - magyarázta, jelezve, hogy a 2014 és 2020 között Magyarországnak járó 7080 milliárd forint a bruttó nemzeti jövedelem 3,6 százaléka.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ország még soha nem jutott ennyi európai uniós támogatáshoz fejenként.
Eredményként értékelte azt is, hogy noha a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak, a többi régiónak jutó támogatás nem csökken, annak ellenére, hogy az eredeti költségvetési javaslat ezt tartalmazta.
Hozzátette továbbá, hogy megmarad a korábban vitatott áfa-elszámolás lehetősége, és sikerült megvédeni az uniós fejlesztések 85 százalékos támogatási részarányát is, amelyet Brüsszel eredetileg 75 százalékosra akart csökkenteni. E két eredmény együtt évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar büdzsének - hívta fel a figyelmet. Helyeselte azt is, hogy "a nagy uniós költségvetési nyesés" nem érinti az agrártámogatásokat, amelyek megvédésében jól működött "a francia-lengyel-román-magyar-tengely".
"Amit kiharcoltunk, az egy lehetőség, egy pénzügyi keret, amit Magyarország elérhet és hasznosíthat" - mondta a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ezért a pénzért még itthon meg kell dolgozni, olyan programokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a források meg is érkezzenek Magyarországra. A legfőbb feladatnak azt nevezte, hogy a közösségi támogatások nagyjából 60 százalékát célzottan gazdaságfejlesztésre és ezzel munkahelyteremtésre fordítsák.
Orbán Viktor Magyarország sikerének két fontos tanulságát úgy foglalta össze: csak annak van becsülete, aki akár konfliktusok árán is kiáll az érdekeiért, és a sikerekhez szövetségesekre van szükség. Előbbivel kapcsolatban úgy fogalmazott: korábban sokan biztattak arra, hogy "ne ugráljuk, ne bocsátkozzunk vitába a nagyobbakkal, inkább szépen húzzuk meg magunkat a szőnyeg alatt, különben pórul járunk". A kormány azonban 2010-ben szakított ezzel a hozzáállással, és a mostani brüsszeli megegyezés azt bizonyítja, Magyarországnak ez a helyes út.
Az ország most végre jól járt, és azért járhatott jól, mert kiállt magáért - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az EU állam- és kormányfői elismerték a magyar embereknek az adósság és a hiány csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit.
A másik tanulságról szólva kiemelte: Magyarországnak sikerült szövetségeseket találnia, és egy egyedülálló közép-európai összefogás keretében érvényesíteni a régió közös érdekeit.
A siker kulcsa tehát egyrészt az a bátorság volt, amellyel Magyarország kiállt saját érdekeiért, másrészt az a bajtársiasság, amellyel "szövetségeseinkkel vállvetve küzdünk közös érdekeinkért" - zárta szavait Orbán Viktor a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó, napirend előtti felszólalásában.
Orbán Viktor szerint a magyaroknak kell tárgyalniuk és dönteniük az olyan fontos kérdésekben, mint hogy mennyibe kerüljön az Oroszországból érkező gáz. A miniszterelnök a frakciók megszólalásaira adott viszonválaszában az E.ON gázüzletágának állami megvásárlásával kapcsolatban azt mondta: az ország energiafüggésének erről a kérdéséről eddig az oroszok és a németek tárgyaltak. Az erről szóló szerződések eddig nem nálunk voltak, egy orosz és egy német cég közötti tárgyalás döntötte el, hogy mekkora összegért érkezzen az oroszországi gáz - mondta. Hozzáfűzte: a kontraktusok most a magyar állam tulajdonába kerültek, így a 2015 után esedékes újabb hosszú távú megállapodásokról már az állam tárgyalhat. "Arra törekszünk, hogy Magyarországon minden, gáztárolásra alkalmas tározó az állam tulajdonába kerüljön" - folytatta Orbán Viktor.
A kormányfő az EU következő hétéves költségvetéséről folytatott tárgyalások eredménye kapcsán kibontakozott vitáról szólva úgy fogalmazott: nem jó dolog, ha az ország sikere az ellenzék számára kudarc. "Egy az ország, a siker tehát az ellenzék sikere is, mert ha az ország sikeres, az minden magyar polgárnak jó, függetlenül attól, hogy melyik párttal szimpatizál" - fűzte hozzá a miniszterelnök. „A kormány tárgyalási eredményei nem igényelnek semmiféle kommunikációs trükköt, a számok az igazságot tükrözik”.
Emlékeztetett arra: a Paksi Atomerőmű új blokkjainak előkészítéséről szóló országgyűlési elvi hozzájárulást – amelyet 2009-ben Mesterházy Attila (MSZP) is megszavazott – a kormány most hajtja végre; Orbán Viktor az atomerőmű tulajdonrészével kapcsolatos találgatásokat hamisnak nevezte. Az atomerőmű továbbra is a magyar állam tulajdonában lesz - nyomatékosította a miniszterelnök.
Miután az unióból érkező agrártámogatások nagy része közvetlen kifizetés, a források azokhoz kerülnek, akik a földet művelik. Elmondta azt is: a közösségi források közfoglalkoztatásra csak igen korlátozottan hasznosíthatók. A miniszterelnök a közfoglalkoztatás védelmére kelt. "Nem fogjuk megvárni, hogy a piac mindenkinek munkát adjon" - jelentette ki, jelezve: nem végső megoldás vagy cél a közfoglalkoztatás, de nem nélkülözhető. Elmondta azt is, a kormány Svájccal és Ciprussal is tárgyalásokat kezdeményezett arról, hogy az országból kikerült források egy része az adóztatáson keresztül visszajusson az állami költségvetésbe.
(MTI, orbanviktor.hu)
