Civilizációnknak három sarkalatos problémát kell egyszerre kezelnie: az eladósodottságot, a munkanélküliséget és a népességfogyást. Ha ez nem sikerülne, nincs lehetőség megvalósítani a tartós gazdasági növekedést – mutatott rá Orbán Viktor az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) alapításának 50. évfordulóján rendezett csütörtöki konferencián, Budapesten.

Vannak a világban olyan nemzetközi szervezetek, melyekről sokkal többet hallhatunk, mint az OECD-ről, vannak szervezetek, melyek kiemelt fontosságúvá válhatnak egy ország számára, az OECD viszont nem ilyen szervezet, hiszen soha nem avatkozott még be egyetlen ország belügyeibe sem – kezdte beszédét Orbán Viktor, hozzátéve: az OECD jelentéseiről elmondható, hogy mindig elfogulatlanok, számszerű adatokat tartalmaznak, ami nagyon fontos elismerés egy szervezet számára.

Lehet, hogy ha a városban sétálnak, nem tűnik fel először Önök számára, hogy egy unikális nép országában sétálnak – fordult a jelenlévőkhöz a miniszterelnök. Itt van például a nyelv, melyet én most beszélek, s melyből önök egy árva szót sem értenek. Ez a nyelv felépítésében egyetlen más nyelvre sem hasonlít, egyedülállónak számít. Ez egy olyan ország, melyben olyan értékek is kiemelt jelentőségűek, melyek Európa nyugati részén esetleg avittnak számítanak: ilyen értékek a munka, a család és a haza, melyeket a magyar emberek tisztelnek és megbecsülnek – mutatott rá Orbán Viktor. Hozzátette: Magyarország sajátos módon individualista ország, mely emellett védi a közösségeit is. A sok sajátos adottságból időnként sajátos politikai döntések is származnak. Gazdaságpolitikánkban egyszerre vannak jelen ortodox és anortodox elemek, melyekkel az országot visszarántottuk a szakadék széléről, s bár jó irányba mennek a dolgok, még tudjuk, hogy semmi sincs rendben – mutatott rá Magyarország miniszterelnöke.

Ötven év nagy idő, és az egyik ok, mely miatt az OECD jelentéseiben nem kapkod, az az, hogy a szervezet jó néhány paradigmaváltást látott már a világban – mutatott rá Orbán Viktor, emlékeztetve arra az időszakra, amikor az OECD létrejött, majd a váltásra, amelyet az olajválság hozott, végül utalt a kommunizmus bukása utáni megváltozott időszakra, valamint a mostani gazdasági válságra.

Kijelentette, hogy ez a mostani gazdasági válság inkább csak kísérő jelensége egy világméretű paradigmaváltásnak. A miniszterelnök leszögezte: az a világ, amely a válság után stabilizálódik , nem az a világ lesz, ami a válság előtt volt. Hangsúlyozta,, nem ért egyet azokkal a politikai törekvésekkel, melyek a válság előtti Európát akarják visszahozni, hiszen a politikának nem az a dolga, hogy visszataláljon egy válság előtti Európához, hanem az, hogy felépítse a válság utáni Európát.

Ma – folytatta - a mi civilizációnknak három problémával kell megküzdenie. Ha ez nem sikerülne, a miniszterelnök nem lát lehetőséget arra, hogy a tartós gazdasági növekedés útjára lépjünk. A politikus által említett három sarkalatos pont a hatalmas mértékű eladósodottság, a munkanélküliség és a népességfogyás problémája.

A kormányfő beszédében utalt az Euró Plusz Paktumra: az Európai Unió ezzel a döntéssel egy új társadalmi-gazdasági rendszer alapjait fektette le Európában - mondta. Hozzátette Magyarországra igencsak ráfér egy ilyen új rend, ugyanis rendkívül alacsony, 55 százalékos a foglalkoztatottság, amit ha néhány év múlva nem tud felvinni az európai szintre, akkor Magyarországnak nincs esélye arra, hogy versenyképes legyen az európai államokkal. Abban reménykedhetünk – húzta alá -, hogy egy ortodox és anortodox elemeket tartalmazó gazdaságpolitika sikerre fog vezetni.

A miniszterelnök kijelentette: négy dolog szükséges ahhoz, hogy Magyarország kilábaljon a válságból. Egyrészt a szokásos és szokatlan gazdasági eszközök egyidejű alkalmazása, másrészt az adórendszer lehető legegyszerűbb, legkevésbé bürokratikus rendszerének megteremtése (melyet a jelenlegi Kormány eddigi intézkedései közül a legjelentősebbnek nevezett). Emellett szükség van olyan politikai osztályra, mely képes lemenedzselni a szükséges változásokat, valamint nagyon fontos, hogy az államot nem szabad többé csak kizárólag versenyhátrányként értelmezni.

Ma minden gazdasági szakértő arról beszél, hogy az állam túl lassú, túl bürokratikus és sokat költ. Igenis tehető versenyelőnnyé az állam, ha gyorsabb, kooperatívabb, kevesebbet költ és ha jó a politikai vezetése – szögezte le Orbán Viktor.

Magyarország egy olyan ország, ahol helye van az új gondolatoknak, a jól megfontolt gazdasági kísérleteknek, ezért a miniszterelnök kijelentette: a legnagyobb reményekkel néz Magyarország és az OECD következő 50 évének együttműködése elé.

***

Az 1962-ben független szervezetként megalapított OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Bizottsága (Business and Industry Advisory Committee) az OECD üzleti közösség hivatalosan elismert képviselője. A BIAC tagjai az OECD tagországokban és számos OECD megfigyelő országban működő jelentős üzleti szervezetek.

Az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Bizottsága (BIAC) és magyarországi tagszervezetei, az MGYOSZ (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége) és a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) által a BIAC Éves Közgyűlése alkalmából közösen szervezett egynapos konferencia betekintést nyújt abba, hogy a párizsi központú OECD – amely a világ legfejlettebb iparosodott nemzeteit csoportosítja -, hogyan befolyásolja a gazdaságpolitikát az egész világon, és az üzlet hogyan kapcsolódhat össze vele.

A beszélgetések során az üzleti élet és az ipar sok képviselője fejti ki álláspontját Ausztriából, Dániából, az Egyesült Államokból, Izraelből, Japánból, Mexikóból, Németországból, Svájcból, Svédországból, Új-Zélandból, valamint Magyarországból.

(kormany.hu)