A kormányfő 2013-re szeretné elérni, hogy 300 ezer embert foglalkoztassanak közmunkában, a végső cél pedig az, hogy ha mindenki számára elérhető a közmunka, akkor ne kapjon szociális segélyt, aki fizikailag munkaképes.

Orbán Viktor erről a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének csütörtöki kibővített elnökségi ülésén beszélt, amelyre a kéthetes konzultációsorozata zárásaként látogatott el.

A miniszterelnök közölte: idén 200 ezer embernek adnak közmunkát, és szeretné ezt 2013-ben 300 ezerre felvinni. "Sőt a végén odáig szeretném elvinni a dolgot, hogy azt tudjam mondani minden magyar állampolgárnak, hogy nem kapsz szociális segélyt, ha egyébként fizikailag munkaképes, viszont mindenki számára van elérhető közmunka" - jelentette ki.

Az IMF-fel való viszony nem érzelmi kérdés

Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való viszony a kormány számára nem érzelmi kérdés - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök kijelentette: "az IMF a kormány számára nem érzelmi kérdés, az IMF-fel való viszonyunk sem érzelmi kérdés, az a kérdés, hogy mire van szüksége az országnak".

Hozzátette: ha az országnak arra van szüksége, hogy - miután magas az államadósság és folyamatosan új hitelekkel váltjuk ki a régieket - alacsony kamattal jussunk pénzhez, akkor az IMF-fel meg kell állapodni, feltéve, hogy a valutaalap nem kér olyasmit, ami a másik oldalon nagyobb kárt okoz, mint amennyit pénzügyi oldalon nyerünk. Ennek a mérlegelése, egy elfogadható pozíció kialkudása a kormányzat feladata az IMF-fel kapcsolatban - közölte a kormányfő, aki szerint csak így, "vashideg logika, csigavér, higgadtság" mentén lehet jól tárgyalni.

Ugyanakkor jelezte: örül annak, hogy az IMF nem volt itt az elmúlt másfél-két évben, mert a kormány gazdaságpolitikájának több elemét biztosan nem tudták volna megvalósítani.

Mint mondta, ha az IMF itt maradt volna, akkor évente körülbelül 100 milliárd forinttal olcsóbban lehetett volna finanszírozni az államadósságot, ugyanakkor nem tudnának évente 200 milliárdot, három év alatt 600 milliárdot bevonni a bankszektorból a válságkezelésbe, nem lehetett volna a válságadón keresztül bevonni évente 160, három év alatt 480 milliárdot, és nem lehet úgy visszaalakítani a nyugdíjrendszert, hogy havonta 30 milliárd forint ne kimenjen, hanem bejöjjön a nyugdíjkasszába, ami évente 360 milliárd forint.

Orbán Viktor ezért "ésszerűnek" értékelte a kormány elmúlt időszakban folytatott IMF-politikáját. Úgy vélte: most már csak az a kérdés, hogy a tranzakciós illeték problémája ügyében megegyezésre tudnak-e jutni vagy sem. "Majd meglátjuk" - jegyezte meg.

Demján Sándor: jó irányba tett lépéseket a kormány

Jó irányba tett lépéseknek tartotta a foglalkoztatást segítő adócsökkentéseket, különösen a munkahelyvédelmi akciótervet Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke a szervezet csütörtöki, kibővített elnökségi ülésén.

Demján Sándor ugyanakkor azt is mondta: van filozófiai különbség a vállalkozók és a kormány gondolkodása között, és arra célzott, hogy a termelő beruházások elindításának a kormánynál nagyobb fontosságot tulajdonítanak. A VOSZ ügyvezető elnöke úgy vélte: teljesen felül kellene vizsgálni az infrastruktúra-fejlesztést, és a termelésbe kellene tőkét fektetni.

Az elmúlt egy évtizedet nézve Magyarország alapvető nehézsége ott kezdődött, hogy látszat GDP-növekedést preferált azzal, hogy hitelt vett fel és azt szétosztotta - mondta az ügyvezető elnök, hangsúlyozva: csak a termék-előállítás hoz növekedést és teremt jólétet.

Hozzátette, hogy ha a termelés dominál, az megoldja a foglalkoztatási problémát is. Ehhez azonban megfelelő oktatásra, a szakképzés és a felsőoktatás megfelelő arányára is szükség van - jegyezte meg. Úgy vélte, hogy ha a foglalkoztatás szerkezete is megváltozik, akkor "meggyógyul" a magyar társadalom, és meg lehet teremteni az egymillió új munkahelyet.

Demján Sándor helyeselte, hogy a kormány megváltoztatta álláspontját és meg akar állapodni az IMF-fel. Véleménye szerint a tőkeáramlást elősegítené, ha a megállapodással a befektetők megkapnák a hosszú távú jogi garanciákat a fejlődésükhöz.

Beszélt arról is, hogy mély hiányérzete van a kisvállalkozások piacra jutását segítő lépések miatt, például a közbeszerzések területén. Emlékeztetett arra is: a két évvel ezelőtti megállapodás része volt, hogy az uniós forrásokból a kis- és középvállalkozások 60 százalékban részesedjenek. Úgy vélte, ebben sokat tett a kormány, de a vállalkozásoknak nincs pénzük az önrészhez sem. Véleménye szerint az uniós pénzek lehívásának teljesítése továbbra sem megfelelő, ezért a rendszert felül kell vizsgálni. Felvetette egy beruházási alap létrehozásának lehetőségét is.

Demján Sándor nagy problémaként említette, hogy a bürokrácia döntésképtelen, sőt szavai szerint "sportot űz" abból, hogy ne döntsön. Álláspontja szerint kisebb, hatékonyabb és cselekvőképes államra van szükség.

Nagyra értékelte ugyanakkor, hogy a nyugdíjrendszer, a közigazgatás és az oktatás területén a kormány elindította a reformokat. A VOSZ ügyvezető elnöke azzal fejezte be beszédét, hogy Magyarország vészhelyzetben van, ezért összefogást sürgetett. Véleménye szerint társadalmi békére van szükség ahhoz, hogy az ország a jelenlegi helyzetből kilábaljon. Fel kell adni azt, hogy Európával együtt fogunk növekedni, ehhez Európának kellene megváltoznia - tette hozzá.

(MTI)