A kormány stratégiai szerepet szán a takarékszövetkezeteknek, valamint a kis- és középvállalkozásoknak egy korszerű, és sikeres gazdaságpolitika megalkotásában. A miniszterelnök minderről a Szövetkezeti Bankok és a Kis-és Középvállalkozások 3. Európai Fórumán beszélt Budapesten.
Orbán Viktor beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a takarékszövetkezet az egyetlen olyan pénzintézet, amely száz százalékos hazai tulajdonban van, tagjai magyar állampolgárok. Nagyjából 1800 kirendeltséggel állnak az ügyfelek rendelkezésére, amelyből 1100 olyan településen működik, ahol nincs is más pénzintézet. Pénzpiaci részesedésük 5-6 százalék körüli, ami messze elmarad az uniós átlagtól, azonban fontosságuk ennél jóval nagyobb.
Mint mondta, egyetért az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökével, Demján Sándorral, aki szerint a részesedést a következő tíz évben a duplájára kellene emelni. Ugyanakkor Orbán Viktor hozzátette, ez minimális célkitűzés. Háromszorosára kellene növelni ezt az arányt, „ha teljesíteni akarnánk azokat a makrogazdasági célokat, amelyeket a növekedés beindításához fűzünk”.
A kormányfő kitért arra is, hogy a szövetkezet „nem engedheti meg magának”, hogy tisztán csak közvetlen nyereség alapján működjön. Esetükben legalább annyira fontos, hogy az emberek tömegei, a települések ne szoruljanak ki a banki szolgáltatói körből. A takarékszövetkezeteknél továbbá a tulajdonosok irányából a vezetés felé profitelvárás, és nem profitnyomás érvényesül.
Rámutatott, a szövetkezeti bankokat kevésbé érintette a válság. Ennek oka lehet, hogy ismerik ügyfeleiket, „névvel, nem hívószámmal szólítják őket”. Így sokkal nagyobb a bizalom.
A kormányzat eddigi lépései közül kiemelte, hogy 19 százalékról 10-re csökkentették a társasági adót, amely a következő költségvetési évben is így lesz. Célkitűzésként fogalmazta meg, hogy az uniós források legalább fele a kis- és középvállalkozásokhoz kerüljön.
Elmondta, szeretnének nagyobb szerepet szánni a magyar takarékszövetkezeteknek az ország pénzügyi vérkeringésében. Olyan területeken lát erre lehetőséget, mint az Új Széchenyi Terv, az önkormányzati finanszírozás, az agrártámogatások közvetítése, vagy a pályázati rendszerek finanszírozása. Hangsúlyozta, azoknál a takarékszövetkezeteknél, ahol a „várható és fokozott aktivitás” tőkét igényel, a kormány készen áll, hogy hosszú futamidejű kölcsönt biztosítson.
Megjegyezte, a takarékszövetek és a kkv-k egymásra vannak utalva, csak együttműködve lehetnek egy fenntartható és stabil gazdasági növekedés motorjai. A kormány mindkét szektort stratégiainak tekinti, és mindkettőnek stratégiai szerepet szán egy új, korszerű, 21. századi sikeres gazdaságpolitika megalkotásában – húzta alá.
(kormany.hu, orbanviktor.hu)
