A jövő év első felében Moszkvában, Pekingben, és a szaúdi fővárosban, Rijádban nyílik magyar kereskedőház - mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára pénteken egy budapesti konferencián.
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) rendezvényén Szijjártó Péter hangsúlyozta: a kormány a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) külpiacokon való érvényesülését szeretné segíteni a kereskedőházi rendszer felállításával. Egyben emlékeztetett arra, hogy az első magyar kereskedőház jövő héten Bakuban nyílik a Széchenyi Bank szerepvállalásával.
Szijjártó Péter előadásában kifejtette: az eurózóna válsága Magyarországot is súlyosan érinti, és az Európai Unió még nem talált egyértelmű választ a kihívásokra, vagyis arra, hogy az államadósságok csökkentése mellett hogyan lehet növelni a versenyképességet, és a foglalkoztatást, valamint megőrizni a társadalmi stabilitást. Hangsúlyozta: Magyarország sikerrel tudja kezelni ezt a hármas kihívást, annak ellenére, hogy a 2010-es kormányváltáskor az akkori görögországi helyzetnél is súlyosabb volt a magyar gazdaság állapota.
Le kellett számolni azzal az illúzióval, hogy a válság után minden ugyanolyan lesz mint azelőtt volt - fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy kelet felé egy szövetséges keresési verseny indult a világban.
Az államtitkár kifejtette, hogy a kormány a válság kihívásaira fegyelmezett, átlátható, szigorú költségvetési politikával - amelynek keretében tavaly, idén, és jövőre is 3 százalék alatt lesz a költségvetési hiány -, strukturális reformokkal, és adóreformmal, illetve a keleti nyitással válaszolt. Utóbbi politika négy pilléreként Szijjártó Péter a Kínával való stratégiai szövetségépítést, a kaukázusi együttműködés erősítését, az arab tőke bevonzását, valamint nyugat-balkáni magyar befektetői pozíció erősítését nevezte meg.
A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára hangsúlyozta: a válságra adott magyar gazdaságpolitikai válasz helyesnek bizonyult, mert ha nem lett volna az, akkor nem jött volna Magyarországra több mint 5 milliárd eurónyi német befektetés és nem dolgoznának ma 160 ezerrel többen, mint két évvel ezelőtt.
Szijjártó Péter megjegyezte: a lépések bizonyos területeken feszültséget keltettek, ugyanakkor nem volt idő várakozni, lépni kellett, - mint fogalmazott - a szakadék széléről kellett visszafordítani az országot, és eközben előálltak "korrigálandó helyzetek". Hozzátette: a kormány is érti, hogy a kiszámíthatóság a cégek szempontjából az egyik legfontosabb tényező, amikor magyarországi fejlesztésekről, beruházásokról gondolkoznak és a kabinet igyekszik mindent megtenni ennek érdekében.
Kifejtette ugyanakkor, hogy ha van egy világos gazdaságpolitikai vízió, és az azzal járó - egyébként az ország javát szolgáló és a versenyképességet javító - lépések egyes szektorokban, cégeknél profitkiesést okoznak, az nem a bizonytalan, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika jele, hanem annak hatása, velejárója.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kormánynak szövetségese minden olyan befektető, aki Magyarországon fektet be és tisztességes piaci magatartással tisztes munkát ad az embereknek. Már csak azért is, mert az alacsony fejlettségű régiók számára gyakran kitörési pont egy-egy nagyobb cég odatelepülése. A multik emellett a helyi vállalatokat is bevonják a világgazdaság "vérkeringésébe" - fűzte hozzá.
A magyar oktatási, szakképzési rendszer megújításában is részt vesznek a vállalatok, vannak olyan német cégek, amelyek iskolát működtetnek az utánpótlás képzése érdekében. A felsőoktatás átalakítása is azt a célt szolgálja, hogy a felsőoktatás versenyképes legyen - mondta az államtitkár.
Jelezte: a kormány stratégiai partnerként számít a vállalatokra, közülük a miniszterelnök immár 6 céggel kötött stratégiai megállapodást, és ez a folyamat folytatódni fog.
Szijjártó Péter szólt arról is, hogy a kormány újabb lépéseket tervez a vállalatok bürokratikus terheinek visszaszorítására. Ennek egyik fő eleme a Munkahelyvédelmi akcióterv lesz, és 2013 végéig végrehajtják az Egyszerű Állam Programot is, amely nemzetgazdasági szinten 500 milliárd forintnyi vállalkozói tehercsökkenést jelent. Kiemelte: nyitottak a konzultációra, a párbeszédre a vállalatokkal.
Chris Mattheisen, a JVSZ elnöke, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója beszédében kiemelte: a szövetség új stratégia megalkotásába kezdett, és új szolgáltatásokat indít majd, valamint azt is célul tűzték ki, hogy a gazdasági kormányzattal még jobb kapcsolatot alakítsanak ki.
A JVSZ - a nemsokára nyilvánosságra hozandó - új stratégiája keretében megfogalmazta azon gazdasági téziseit, amelyek álláspontja szerint hozzájárulnak a befektetések növeléséhez, a versenyképesség javításához, és a gazdasági növekedéshez Magyarországon.
Chris Mattheisen hozzátette: úgy vélik, szükség van a gazdaságpolitika egyes elemeinek felülvizsgálatára, és mielőbbi korrigálására, a JVSZ pedig nyitott az egyeztetésre.
(MTI)
