Orbán Viktor úgy látja, józan derűlátás, mértéktartó reménykedés és reális, életszerű elvárások jellemzik ma Magyarországot, a csodavárás és illúzió-kergetés helyett. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában az utolsó parlamenti ülésnap óta eltelt időszak legfontosabb intézkedéseit vette sorra.

Orbán Viktor elmondta, sokan azzal vádolják a magyarokat, hogy csodavárók, csak lelkesedni tudnak, de a kitartó munka „nem kenyerük”, többségük elutasítja a változtatásokat. A miniszterelnök azonban ma Magyarországon nem ezt tapasztalja. A csodavárás és illúzió-kergetés helyett józan derűlátást, mértéktartó reménykedést és reális, életszerű elvárásokat lát.

Véleménye szerint közmegegyezés van abban, miszerint nyolc év lejtmenet után időre van szükség, hogy visszakapaszkodjunk a süllyedés előtti állapotba, és idő kell az innen történő továbblépéshez is. Az ország újjáépítése azt jelenti, hogy el kell takarítani a romokat, és le kell rakni az új alapokat – tette hozzá.

Aláhúzta, száz nap alatt Magyarország rengeteg munkát végzett. Nagy eredmény, hogy az új alap már létezik. Orbán Viktor úgy látja, biztató jel, hogy a világ országainak versenyképességi rangsorában hazánk visszakapaszkodott az 58. helyről az 52.-re. Megjegyezte, szeretnék, ha 2014-ben újra ott lehetne, ahol 2002-ben volt, azaz az első harminc ország között.

A miniszterelnök rámutatott, ez az országgyűlés elmondhatja magáról, hogy a cselekvés parlamentje. Mint elmondta, 55 törvényt fogadtak el, de a kormány nyári munkájának lényegét is az adta, hogy a megalkotott jogszabályokat végrehajtsák. Hozzátette, nemcsak a törvények száma, de azok súlya, jelentősége is fontos. Olyan változások is történtek, amelyek másoknak hosszú éveken át nem sikerültek, vagy azokkal húsz éven keresztül sikertelenül birkózott a parlament. Magyarország ma már másképp, más rendszer szerint működik – hangsúlyozta.

Orbán Viktor ezt követően beszédében számba vette az utolsó parlamenti ülésnap óta eltelt 53 nap legfontosabb intézkedéseit. Megemlítette egyebek között, hogy a kormány átvállalta a televíziók üzembentartási díját, patikaalapítási stop lépett életbe, elismerték az adórendszeren kívüli kereset intézményét, megszűnt a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra; illetékmentes az egyenes ági rokonok között az öröklés és ajándékozás, tíz százalékra csökkent a társasági nyereségadó, ötvenmillió forintig kiterjesztették a Széchenyi beruházási hitelt, életbe lépett a termőföld védelmét szolgáló törvény, és megkezdte működését a Terrorelhárítási Központ – sorolta.

Aláhúzta, hogy nemcsak sok minden történt, de más rendszerben is. A kormány kötelessége – mint mondta –, hogy ne csak döntéseket hozzon, hanem a nemzeti együttműködés rendszerét is építse. Ez a munka minden területen folyik. A kormány új nemzetpolitikai rendszert épít. Bevezették a kettős állampolgárságot, elfogadták a nemzeti összetartozásról szóló törvényt. Mindemellett új politikai rendszert is építenek. Ennek eleme például a „nem több mint kétszáz fős Országgyűlés”, mintegy negyven százalékkal csökkentett létszámú helyi politika, vagy az állami vezetők fizetésének mérséklése. Helyreállították a jogállamiságot, megszűntették a gazdasági és költségvetési adatok meghamisításának gyakorlatát, megtiltották a titkosszolgálatok politikai célra történő felhasználását.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a kiszolgáltatottság és a kilátástalanság helyébe erős gazdaságot kell állítani; a spekulációra, eladósodásra, és megszorításokra épülő gazdasági rendszer helyett értékteremtésre, munkahelyek létesítésére, és pénzügyi felelősségre épülő gazdasági rendszert építenek. Hozzátette ugyanakkor, akkor járnak el a józan ész szabályainak megfelelően, ha újabb visszaesések lehetőségét sem zárják ki. Az idén a 3,8 százalékos hiánycélt tartani kell, és jövőre sem javasol 3 százaléknál nagyobbat.

Ugyancsak fontos elem a nemzeti együttműködésen belül az új szociális rendszer kiépítése. A politika eszerint emberszámba veszi a nehéz helyzetben élőket, senkit sem hagynak „az út szélén”. Orbán Viktor közölte, a fogyatékkal élőknek visszaadják, amit az előző kormányok elvettek, kilakoltatás nem lesz a moratórium lejárta után sem, és a háztartások rezsiköltségét kordában fogják tartani. Elmondta, fontos ugyan a nemzetközi piacok mozgásához történő alkalmazkodás, de ez nem lehet elsődleges megoldás. Ezért a saját erőforrásaikon keresztül is kísérletet tesznek a magyar gazdaság versenyhelyzetének javítására. Új egyensúly kialakítására törekednek az állam, a piac és a társadalom között.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének része az új közbiztonsági rendszer is. A kormány a törvénytisztelő emberek, és a bűncselekmények áldozatainak oldalán áll, nem a bűnözőkén. Mindenkit megillet a védelem joga, amely garantálásához szükséges eszközök azonban kizárólag az állam kezében lehetnek. A kormányfő aláhúzta, ezért megerősítik a rendőrséget. Céljuk, hogy Európa egyik legbiztonságosabb országa legyen Magyarország.

A miniszterelnök elmondta, az elmúlt 53 napban hazánk nagyot lépett előre. A magyar emberek sokat dolgoztak, és időarányosan sokat tettek a változás érdekében. Az alapok sikeres lerakásával az ország visszaszerezte a reményt, de még messze vagyunk attól, ahová szeretnénk eljutni – tette hozzá. Mint Orbán Viktor fogalmazott, „most jön az igazán nagy vállalkozás”, az új alapokra támaszkodva fel kell emelni és talpra kell állítani Magyarországot. Mindehhez pedig összefogás kell. Együtt kell nekilátni, mindenkinek a maga helyén.

(kormany.hu, orbanviktor.hu)