A kormány eddigi lépései nem be-, hanem kifelé hozták az országot a gyarmati sorból – fogalmazott a kabinet gazdasági intézkedéseire utalva Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. A miniszterelnök az azonnali kérdések és válaszok órájában megjegyezte, jó reményei vannak azzal kapcsolatban, hogy Magyarország még ebben a félévben kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. Orbán Viktor összesen öt kérdésre válaszolt, köztük a cigány fiatalok jövőjével kapcsolatos kérdésre is.
A Magyarország szuverenitását és „gyarmati” helyzetét firtató kérdésre válaszolva Orbán Viktor emlékeztetett a békemenetre, amely egy "Nem leszünk gyarmat" feliratú molinót vitt maga előtt a tavalyi felvonuláson. „A békemenettel teljes egészében egyetértek, és a mi munkánk arra irányul, hogy Magyarország valóban ne váljon gyarmattá” – mondta a kormányfő. Szavai szerint egy ország akkor válik gyarmattá, ha eladósodik, a szocialisták pedig ilyen helyzetbe hozták Magyarországot, amely így elveszítette függetlenségét. „A helyzet azonban ma úgy fest, hogy Magyarország képes megállni a saját lábán” – emelte ki, hozzátéve, hogy kormánya minden eddigi tette „nem befelé vitt, hanem kifelé hozott bennünket a gyarmati sorból”.
Hangsúlyozta, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés érdekében zajló küzdelem a magyar emberek pénzéért folytatott harc. „Mindannyian nagy elismeréssel kell, hogy adózzunk a magyar emberek erőfeszítéseinek, amelyek lehetővé tették azt, hogy a kormány – jó reményeim szerint – még ebben a félévben kihozza hazánkat a túlzottdeficit-eljárás alól” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza-völgyben élő 1,6 millió ember árvízi biztonságával kapcsolatos kérdésre a miniszterelnök egyebek mellett a szolnoki gátépítésre hívta fel a figyelmet válaszában, megjegyezve, hogy ugyan van még tennivaló, ám az a kijelentés, hogy a kormány nem tett semmit, komolytalanná tette a feltett kérdést.
Jelezte: 2010 óta Magyarország 250 milliárd forintot költött árvízi védekezésre, gátak megerősítésére és víztározók építésére. Magyarországon ma mindenki biztonságban van, az árvízi védekezéshez szükséges létesítmények és források korlátlanul rendelkezésre állnak – jelentette ki Orbán Viktor.
A devizahitelesek érdekében tett intézkedéseket érintő kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök válaszában felsorolta a kormány eddigi intézkedéseit, amelyeket a devizahitelesek érdekében hozott, a többi közt azt, hogy bevezették a kényszerértékesítési kvótarendszert, egyes hiteleseknek pedig kamattámogatást nyújtottak.
A miniszterelnök nem tartotta kevésnek az árfolyamgát rendszerébe bekapcsolódók 150 ezres számát, és hangsúlyozta: ezek az emberek évente mintegy 175 ezer forintot spórolhatnak. Beszámolt arról is: keresték a módszereket arra, amellyel a hitelesek másik kétharmadát is helyzetbe hozhatják, ezért kezdeményezték az árfolyamgát határidejének eltörlését, a belépés folyamatossá tételét. Közölte még: azokon kell segítenie a kormánynak, akiket a szocialisták hoztak ilyen helyzetbe.
Orbán Viktor szerint a jegybank további hiteleket is bejelenthet a vállalkozások számára, ha a korábban rendelkezésre bocsátott 250 milliárd forintos keret elfogyna. A miniszterelnök a hitelkihelyezéssel kapcsolatos további kérdésre válaszolva közölte: a kormány és a nemzeti bank egymástól el vannak választva, a miniszterelnöknek sem beleszólása, sem a jegybank tevékenységének ismertetésére vagy értékelésére nincs lehetősége. Mint mondta, a jegybankelnök programjának szerinte az volt a program üzenete: olyan körülmények között indítják, amikor nem világos a vállalkozói igény. Emlékeztetett arra, hogy Matolcsy György arról is beszámolt: ha kimerülne a keret, értékelni fogják a tapasztalatokat, és ha kell, újabb keretet nyitnak. A miniszterelnök ezért nem látta annak veszélyét, hogy a keret kimerülésével a lehetőségek is elfogynának. Közölte azt is: a jegybankelnök valószínűleg nem egyszerre akar hatalmas összeget a piacra zúdítani, hanem 250 milliárd forintos csomagokban. A kormányfő beszámolt a kabinet eddigi, a kis- és közepes vállalkozások érdekében hozott intézkedéseiről.
Az ellenzék közbiztonság és cigányság kapcsolatát érintő kérdésére válaszolva Orbán Viktor elmondta: nem elfogadható az a helyzet, hogy bármilyen törvényi korlát miatt nem születnek meg megfelelő pillanatban a szükséges bírósági ítéletek. Szerinte az államnak igenis felelőssége, hogy a bűncselekmények elkövetőivel szemben kellő időben, megfelelően méltányos, elrettentő erejű, megfelelően szigorú ítéleteket kell hoznia. Hangsúlyozta, hogy az ehhez szükséges törvénymódosítások hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek.
A miniszterelnök szerint ugyanakkor az igazi kérdés, hogy „hogyan gondolkodjunk a cigány fiatalokról”. Úgy fogalmazott: „Magyarország a saját sírját ássa, amikor egy ilyen jelentős lélekszámú, hátrányos helyzetű, etnikailag kisebbséghez tartozó csoportról lemond” és kizárólag veszélyként és közbiztonsági kérdésként tekint rá. Elmondta: minden javaslatot szívesen fogad a kormány ebben a témában. Leszögezte ugyanakkor: gazdasági lehetőségként és munkaerő-tartalékként is tekint a kormány a cigány honfitársainkra. Hangsúlyozta: az ökölvívó szövetség egyetértett abban, hogy van értelme a sporton keresztül integrálni a roma fiatalokat.
(MTI)